A maszk - a lélek trükkje

Amikor a Siker Könyvtár igazgatónője színházba megy, titokban az édesapjára gondol: Ha vastaps van, máig alig tudom visszatartani a sírást. Előttünk régi fotók és egy darabka a budapesti Blaha Lujza téren 1965 áprilisában fölrobbantott Nemzeti Színház épületéből. És Pásztor János életéből.

Ágnes úgy emlékszik, komor volt az a tavaszi nap: gyászoltak a szülei is. Az a jellegzetes színházszag pedig, amit a régi Nemzetiben még érezni lehetett, talán a régi, nehéz, pornyelő bársonyfüggönyökkel együtt tűnt-tűnik el a világból. Pásztor nagypapa, a neves szobrászművész alkotásai ma is megvannak az ország közterein. De mi marad a színészből?

Tilcsikné Pásztor Ágnes az édesapját idéző relikviákkal. A stukkó a Nemzeti Színházról való: 1965-ben sokan vittek magukkal egy darabkát a fölrobbantott épületből (Fotó: Ohr Tibor)

Most egy új, verőfényes tavaszban a szombathelyi Siker Könyvtár irodájában nézegetjük a régi fotókat: az igazgatónő édesapja 1914. március 23-án született - most van a 100 éves évforduló. Pásztor Jánost 1938-ban, frissen végzett színészként Németh Antal szerződtette a Nemzetihez. (Németh Antal így kerülünk kéznyújtásnyi közelségbe a nagybetűs színháztörténethez.) Aztán persze több igazgatóváltást megért: a Nemzeti Színház társulatához tartozott egészen 1979-es nyugdíjazásáig, közben részt vett a Független Színpad munkájában és a Vigadói Estéken is.

Fotók a Pásztor család archívumából: A Pásztor lányok édesanyja, Pásztor Mária is játszott, aztán a gyerekek megszületésével föladta a színészetet

Sokat szinkronizált, több filmben föltűnik (A Tenkes kapitánya, Rózsa Sándor, Ház a sziklák alatt). A visszaemlékezések szerint érdekes kettősség jellemezte az Érdemes Művész címmel kitüntetett Pásztor János tehetségét: egyrészt remek táncos volt, másrészt rengeteg nyers, darabos népi figurát eljátszott. Úgyhogy amikor a 60-as évek végén Sándor Pál szereplőket keresett a Szeressétek Ódor Emíliát! című filmjéhez a Kaffka Margit Gimnázium diákjai között, Ágnest rögtön Dózsa parasztjai közé sorolta, mondván, hogy ha Pásztor János lánya, akkor ezt a feladatot biztos könnyedén megoldja . Sokan viszont táncosnak hitték Pásztor Jánost: Évekig ő játszotta-táncolta a Csongor és Tünde három ördögének egyikét, Major Tamás és Várkonyi Zoltán mellett. Igen, talán ez róla a legelső színpadi emlékem a gyerekkoromból. Az előadás akrobatikus elemeket sem nélkülöző koreográfiáját Miloss Aurél készítette. Akkoriban a Nemzetiben minden vasárnap volt matiné és apu gyakran elvitt minket. Egyébként anyánk is játszott, csak aztán amikor jöttünk mi, lányok hárman vagyunk testvérek fölhagyott a színészettel. De egy ideig még apuval is járták az országot, a Lenin és a kislány című jelenettel, amelynek a szövegét is apám írta, de szerzőként álnevet kellett használnia. Ezt a jelenetet sokáig Gobbi Hildával csinálta apu, Lenin és az öregasszony címmel. Amikor aztán Gobbi abbahagyta, anyám vette át a szerepet, kis változtatással. Mindig nagy volt a meglepetés, amikor apu kiszállt az autóból Lenin maszkjában.

Pásztor János (balra) Básti Lajossal és Gobbi Hildával

Ágnes kisgyerekként a Nemzeti Színházban nézte végig a klasszikus repertoárt, a Csongor és Tündétől a Tragédiáig: Major Tamással, Váradi Hédivel, Sinkovits Imrével és a Lucifert játszó Kálmán Györggyel, akiért külön is rajongott. ( Emlékszem, volt egy kis Topolinója csodaszámba ment akkor az az autó Budapesten. ) Pásztoréknál gyakran megfordult nemcsak Kálmán György, hanem Raksányi Gellért, Őze Lajos vagy Gobbi Hilda is, aki Ágnes emlékei szerint kemény nő volt, de apuval jól kijöttek . A Pásztor lányok a leginkább mégis az édesapjukért rajongtak: Mind a hárman odavoltunk apámért. A vasárnapi ebédek alkalmával gyakran összekaptunk, hogy ki ülhet mellé. Értelemszerűen hármunk közül valakinek mindig le kellett mondania a dicsőségről. Apunak jó volt a humora, kedves volt, nyitott és szeretetreméltó. Bohém lelkületű színész, aki a családját soha semmiért nem adta volna föl. És jóvágású férfi. Karinthy is megemlékezik arról, hogy 'Pásztor Csuri' milyen jóképű'. Szeretett repülni, lovagolni. Mostanában bánom, hogy felnőttként nem kérdezősködtem tőle többet a régi időkről. De azt például tudom, hogy 1944-ben Somogyi Erzsivel Móricz színházi felfedezettje volt a második felesége, anyukám a harmadik - együtt bujtatták Major Tamást és másokat is. Az első felesége egy francia nő volt, akivel apu azért kötött névházasságot, hogy megmentse: a nő fiát is a nevére vette. Személyesen sose találkoztak, de Pásztor Péter mindig köszöntötte őt a születésnapján, Izraelben pedig fát ültetett az emlékére.

Pásztor János A tizenhetedik baba nyara című Ray Lawler-előadásban (bemutató: 1949-ben)

A Pásztor lányokat (Ági, Juli, Erzsi) nem vonzotta a színészi pálya, nem éreztek hozzá tehetséget. De a színház iránti érdeklődés megmaradt. Tilcsikné Pásztor Ágnesnek saját széke is van a szombathelyi WSSz nézőterén: a férjétől kapta ajándékba. Azt mondja, ha reggel az előző esti előadással ébred, akkor biztos, hogy valami jót látott: a legutóbb ilyen élményt adott a Szigliget. Ágnes látja az örömöt és a munkát, a lelki és fizikai terhelést a maszk mögött, amelyről az édesapja egy 1966-os izgalmas öninterjúban ezt írta: (...) És van maszk, ami csak maszk, és éppen ezért nem maszk. Vagyis: a maszk a lélek trükkje.