Kultúra

2019.08.03. 07:00

Szent Márton a fővárosban

A vasi megyeszékhelyen valószínűleg nem múlik el úgy nap, hogy valahol valaki ki ne mondaná: Szombathely szülötte, a római katonából püspökké lett Márton Európa – sőt: a keresztény világ – legnépszerűbb szentjei közé tartozik.

Ölbei Lívia

Szent Márton kultusza szülővárosában töretlen, az emlékezést születésének kerek évfordulója erősítette. A szombathelyi Szent Márton-helyek népszerűsítése is folyamatos, köszönhetően jelentős részben Orbán Róbertnek és Feiszt Györgynek – akiknek neve a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa gondozásában legújabban megjelent Márton-kiadványban is olvasható. Mondhatni: nélkülük nem jött volna létre.

A szép kiállítású, gazdagon illusztrált vékony kis füzet jelentősége abban áll, hogy a Budapesten föllelhető „Márton-nyomok” bemutatására vállalkozik: mint kiderül, akár a fővárosban is tehetünk kirándulást Szent Márton nyomait keresve.

Induljunk! A budavári Nagyboldogasszony-templomról – közismert nevén: Mátyás-templom – tudni érdemes, hogy a 13. század közepén épült, itt koronázták meg Károly Róbertet és itt kötötte meg két házasságát Mátyás király. Volt idő, amikor a templom mecsetként szolgált. A Millenniumra készült az ország, amikor Schulek Frigyes tervei alapján fölvette mai formáját. A királyi oratóriummal szemben látható az az üvegablak, amely az emberségéről, emberszeretetéről híres Szent Márton püspököt ábrázolja; két jelentős alkotó, Székely Bertalan és Lotz Károly nyomán.

A szerzők: Feiszt György, Szávay Tamás, Tüskés Anna. Felelős kiadó: Orbán Róbert, grafika: Yellow Design

Kicsit arrébb, a Magyar Nemzeti Galéria őrzi azt a szárnyas oltárt, amelyen ugyancsak megjelenik Márton – ez egy 15. századi ábrázolás, amely a nevezetes köpenyjelenetet rögzíti, különlegessége – mondja a kiadvány –, hogy itt a „glóriás lovag koronát visel”. Ugyancsak a Magyar Nemzeti Galériában látható az a szárnyas oltár, amely a 15. században Besztercebányán készült – Szent János evangelistával, akinek balján Márton foglal helyet. A Magyar Nemzeti Galériában még találkozhat a látogató Mártonnal, de most menjünk tovább: a belvárosi, V. kerületi Szent Anna-templomban is feltűnik Márton, a középső mellékoltár festményén, amint megosztja köpenyét a koldussal Amiens kapujánál. (A Szent Márton-ikonográfia legnépszerűbb jelenete a köpeny megosztása.)

Még mindig az V. kerületben járunk, az Egyetemi-templomban (vagy Kisboldogasszony-templomban), ahol újabb köpenymegosztási jelenet látható.

Síremléken is föltűnik Savaria szülötte a fővárosban: a Fiumei úti sírkertben Moskovitz Iván és Amália nyughelyét őrzi Szent Márton. A huszárkapitány 1916-ban vesztette életét az I. világháborúban, a síremléket Vedres Márk tervezte. Ebben a sírban nyugszik a huszárkapitány húga, Lesznai Anna, Jászi Oszkár felesége: író, költő, festő, iparművész. Ezen a Márton-ábrázoláson is a köpenyjelenet látható. A 20. század elején fölépült X. kerületi Föltámadott Krisztus-templomban megint csak a köpenymegosztással találkozunk: a templomhajó egyik ablakán. A XI. kerületben álló Szent Imre-templom pedig szombathelyi tervezője, Walder Gyula révén is említést érdemel. Márton itt szobor formájában, aranyszínű köpenyben, fiatal római katonaként jelenik meg. És ezzel még nem értünk a budapesti Márton-helyek végére.

Ezek is érdekelhetik