A viszáki malom története

A nagyrákosi illetőségű Avass Bertalan építő- és Iván Sándor ácsmesterek által szignált építési dokumentáció háromszintes épületet ábrázol, amelyhez külső gépházat is terveztek. A malom a Szombathelyi Iparfelügyelőség, valamint a Körmend Tűzoltó Parancsnokság szakvéleménye alapján az építési hatóság engedélyével épült fel. Üzembe helyezése 1938 márciusában történt. Működtetését egy 16 lóerős, a Szombathelyi Mayer Gépgyár által készített Schlick-Nicholson rendszerű motor biztosította. A viszáki malom avatását a korabeli sajtó részletes tudósításban üdvözölte. Az őrségi gazdák örömére megindult a viszáki malom – írta a „Molnárok lapja”. Mivel az Őrségben még mindig kevés a malom, gyakran előfordul, hogy a beszállított gabona két-három hétig is a malmokban hever, mire őrlésre kerül. A viszáki malomra már igen nagy szükség volt! Az új malom nagyban megkönnyíti a kisgazdák őrlési problémáit, akik így könnyebben tudnak liszthez jutni. Azt ígérik, hogy Szalafőn és Pankaszon is épül majd malom a közeljövőben – lelkendezett a tudósító.

A „Vasvármegye” is áttekintette az őrségi gabonafeldolgozás problémáit. Ismeretes – írta a szerkesztő –, hogy 1925-ben a nagy árvíz Hegyhátszentjakabon elsodorta Körmendy Pál malmát, akit ekkor másfél évtizeden belül már a második katasztrófa sújtott. Október 31-én ugyanis porrá égett, újjáépített és immár gőzerőre berendezett vámőrlő malma, benne a teljes berendezés és az őrlésre váró gabona is. A viszáki malom sorsát, két évtizedes közmegelégedéssel kísért működését viszont nem természeti csapás vagy tűzkár, hanem az 1949-es államosítás teljesítette be. A hatóságot egy névtelen feljelentésben arról tájékoztatták, hogy „Böhm Gyula molnár a helyi nyilas szervezkedések egyik vezetője volt”, ennek következménye lett, hogy családjával együtt kitelepítették.

A família a Hortobágyon volt 1953-ig, de onnan nem az Őrségbe, hanem Budapestre költöztek. Mivel Viszákon az ötvenes években mezőgazdasági termelőszövetkezet nem alakult, a gazdátlanná vált malomban, szakértelem hiányában, a gabonaőrlés megszűnt.

Az önkormányzati tulajdonú épületben napjainkban faipari üzem működik. A Böhm család nevét a kitelepítések áldozatainak emlékére a falu közepén felállított mementó őrzi.