Az APEH bele sem nézhet a pártkasszába

Névtelenül érkező támogatást éppúgy nem fogadhatnak el a pártok, ahogy az állami vállalatoktól vagy állami költségvetési szervtől érkező segítség is tilos számukra. A pártok működéséről, gazdálkodásáról 1989-ben elfogadott törvény szerint így tehát csak tagdíjakból, az állami támogatásból, a párt cégeinek gazdálkodási tevékenységéből származhat bevételük a pártoknak, ehhez társulhatnak még az állam által ingyenesen átadott ingatlanok. Ha azonban egy párt mégiscsak kapna valahonnan névtelen támogatást, azt a törvény szerint egy közös, országgyűlési alapítványhoz kéne azonnal utalnia az adott politikai szervezetnek. Igen ám, csakhogy ezen alapítvány létrehozása azóta sem történt meg...

A legnagyobb legális bevétel tehát az állami támogatás, amelyet 1994 óta az elért választási eredmény alapján állapítanak meg. Ennek alapján 1994-ben az MSZP több mint 230 millió forintnyi, az SZDSZ 225, a Fidest pedig 107 millió forintnyi központi támogatást kapott. 2005-re ez az összeg az MSZP esetében elérte a 969 milliót, a Fidesz 817 milliót, az SZDSZ pedig 282 milliót kapott. Amíg egyébként 1991-ben tizenegy párt volt jogosult támogatásra, 2006-ban már mindössze hat politikai alakulat kapott központi pénzt.

A pártok 2003 óta alapítványokat is létrehozhatnak, ezek jogosultak - tudományos, oktatási célú - állami támogatásra, aminek együttes összege eléri az évi egymilliárd forintot. Ezek az alapítványok olyan munkákban segítenek az anyapártoknak, mint kiadványok nyomtatása, vagy konferenciák rendezése, s így jelentős pénzügyi terheket vesznek le a pártok válláról.

A törvény szerint a pártok kötelesek minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját honlapjukon is közzétenni. Érdekes helyzet, hogy a pártok gazdálkodásába az adóhivatal nem, csak az Állami Számvevőszék nézhet bele, így tulajdonképpen azok jelentései alapján tájékozódhat a nyilvánosság e kérdésekben. Eredetileg évente kellett a pártoknál számvevőszéki vizsgálatot tartani, ám 1993 óta erre csak kétévente kell sort keríteni, ráadásul csak azoknál a politikai alakulatoknál, amelyek kapnak állami pénzeket. Az ÁSZ egyébként a jelentések logikájából adódóan csak évekkel korábbi gazdálkodást tud átvizsgálni, ráadásul több hónappal a vizsgálat előtt be kell jelentkezniük a pártnál, s tulajdonképpen csak a szervezet által adott papírok, pártnyilatkozatok alapján dolgozhatnak. Sajnos az ÁSZ lehetőségei messze vannak a korlátlantól, például azt a javaslatát sem fogadta el az országgyűlés, miszerint ha valamely pártot mulasztáson kapnak a könyvelése átnézésekor, akkor tizenöt százalékkal csökkenteni lehessen a renitens szervezet állami támogatását...