Több lakás, kevesebb lakó Magyarországon

A népszámlálás feldolgozása és közzététele többéves folyamat. Éppen ezért a mielőbbi tájékoztatás érdekében a KSH már az adatfeldolgozást megelőzően - az összeírás során külön gyűjtött információk alapján - közreadta az előzetes adatait. A elkészült összeállítás segítségével a lakásállomány legfontosabb adatainak alakulásába nyertünk betekintést.

A népszámlálás során 4 millió 389 ezer lakóegységet írtak össze. Ezen belül a lakások száma 4 millió 383 ezer volt, 318 ezerrel több, mint 2001-ben.

A 2001-et követő időszakban a lakásépítés intenzív növekedése, majd stagnálása után az építést ösztönző kedvezmények megszűnése és a gazdasági válság hatására 2011-re az épített lakások száma mélypontra zuhant.

A 2000-es évtizedben ennek ellenére 7,5 százalékkal növekedett a lakásállomány, ami az 1990-es évek alacsony növekedési üteménél valamivel erőteljesebb emelkedést  jelent.

A lakások száma Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúl régióban gyarapodtak a legnagyobb mértékben. A legszerényebb - 2 százaléknál kisebb mértékben - Békés, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyében nőtt a lakásállomány. Vas megyében az országos trendnek megfelelően, 7,5 százalékkal emelkedett a lakások száma az elmúlt tíz évben.

A lakásállományon belül csak 88,5 százalék a lakott lakások aránya az országban, ugyanis tíz év alatt tovább emelkedett az üresen álló, a más célra vagy csak idényszerűen, illetve másodlagosan használt lakások száma.

A lakások egyharmada Közép-Magyarországon található, minden ötödik lakás Budapesten, és minden tízedik Pest megyében van. A lakásállomány településtípusok közötti megoszlásában minimális mértékben tovább nőtt Budapest részesedése, és mérséklődött a községeké. Budapesten és a többi városban található a lakások 71,4 százaléka. Vas megye lakásai az országos állomány csupán 2,5 százalékát teszik ki.

A lakásállomány összetétele az újonnan épített lakások nagyobb alapterülete következtében a nagyobb lakások irányába tolódott el. Az elmúlt tíz évben a lakások átlagos alapterülete - mind országosan, mind pedig a megyében - 3 négyzetméterrel nőtt, a városokban átlagosan 2, a községekben 5 négyzetméterrel nagyobb lakásokban élnek az emberek, mint tíz évvel ezelőtt.

100 LAKOTT LAKÁSRA 261 LAKÓ JUT

A lakónépesség csökkenésének és lakásállomány növekedésének együttes eredményeként száz lakott lakásra 2011-ben 251 lakó jutott az országban. 2001 óta a laksűrűségmutató 16 fővel, közel 6 százalékkal csökkent. Vas megyében 2001-ben száz lakott lakásra 280 lakó jutott, tavaly ez a szám: 261 fő volt. A megye laksűrűsége  az országos trendnél nagyobb mértékben, 6,8 százalékkal csökkent   a városokban dupla akkora mértékben, mint a falvakban.