A pala is elöregszik - A sérült háztetők súlyos kockázatot jelenthetnek

Több százezer 1930-1980 között épült magyarországi családi és lakóházat fedhet a mai napig tetőpala, melyről csak a 90-es években derült ki, hogy rongálódás hatására az egészségre veszélyes mikroszkopikus méretű szálak szabadulnak fel belőle. A 20-32 százalékban veszélyes azbesztet tartalmazó tetőpalák amortizációs ideje - anyagtípustól, termékfajtától, környezeti hatásoktól függően - 20-40 év, így az évtized közepére tömegesen szorulnak majd renoválásra a 30-50 évvel ezelőtt palával fedett családi és lakóházak - hívja fel a figyelmet Kotormán István a Lindab fejlesztési és oktatási vezetője.

A szocializmus egyik leggyakoribb típusháza volt a 10x10 méteres négyzet alaprajzú, sátortetős épület, az úgynevezett "Kádár-kocka", melyek fedésénél előszeretettel használták a tetőpalát. Ilyen házakat bármerre láthatunk mai napig országszerte. De nemcsak családi házak fedésére használták a palát, a 80-as évekig a többlakásos, magastetős társasházak építésekor is népszerű termék volt. Sőt a lakóépületekhez hasonlóan, szintén több százezerre tehető azoknak az ipari, mezőgazdasági épületeknek a száma, melyeket az említett okok miatt szintén veszélyes hullámpalával fedtek be.

Kotormán István hozzátette, hogy a sérülésmenetes palatető még nem jelent számottevő kockázatot, így cseréje a jelenlegi törvények és tudás szerint nem szükséges, de érdemes a környezeti terhelés csökkentésével megelőzni az anyag elöregedéséből fakadó repedések, törések kialakulását.

A palatető bontását, elszállítását csak az arra kijelölt, speciális szaktudással és jogosítványokkal rendelkező cégek végezhetik, mivel a törmelék veszélyes hulladéknak minősül. Az elbontás költsége egy-egy családi ház esetében több százezer forintra is rúghat. Az azbeszt szálak csak az anyag szétmorzsolásakor, roncsolásakor kerülnek a levegőbe és jelentenek veszélyt az egészségre. Amennyiben ilyen jellegű károsodás még nem következett be, lehetőség van a még megfelelő állapotban lévő pala átfedésére, annak elbontása nélkül  tette hozzá a  fejlesztési vezető, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy statikai, épületfizikai és rögzítés technikai szempontból a palával borított Kádár-kockák és az ipari-mezőgazdasági épületek többsége esetében a könnyűszerkezetes tetőfedés a célszerű megoldás. Ugyanis ezeket az épületeket csak kis súly megtartására alkalmas falakkal, tetőszerkezettel tervezték, így a - legtöbb esetben - a sokkal nagyobb terhelést jelentő cserépfedést nem bírnák el.

Az ókor óta használt, mára világszerte elterjedt azbeszt kitűnő hő- és tűzálló, savakkal szemben ellenálló, elektromos szigetelő tulajdonságainak köszönhette népszerűségét. A XX. század végére közel 3000 azbesztet tartalmazó termék született és az élet számos területén megjelent ez az anyag.