Márk Angelika, Vas megye legszebbje

Márk Angelika 1994. január 21-én Szombathelyen született. Van egy ikertestvére, Karolina, de mivel kétpetéjű ikrek, azt állítják, nem hasonlítanak egymásra. A testvérek között különleges kapocs van, sok időt töltenek együtt, sok a közös program, s amellett, hogy vérkötelék is van közöttük, a legjobb barátnők. A két lány szépségére méltán lehet büszke az édesanyjuk. A család Szombathelyen él, Angelika jelenleg a Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola 12. osztályos tanulója idegenforgalmi és vendéglátó szakon.

Fotó: Benkő Sándor

- Ez az utolsó évem az iskolában, most nagyon sok a teendő - mondja Vas megye szépe. - Nyakunkon a szalagavató, a műsort már gyakoroljuk, a ruhánk még egyeztetés alatt áll. Az osztályban sok a lány, ezért elég nehéz ruhakérdésben kompromisszumot kötnünk, de már egyre közelednek az álláspontjaink. A tanulás mellett az életemet a tánc tölti ki. Kilenc éve versenytáncolok a Savaria TSE-nél. Én mindig örökmozgó gyermek voltam, sok mindent kipróbáltam, tornáztam, táncoltam és úsztam is, ám amikor dönteni kellett, akkor a táncot választottam. Ez a legnagyobb szerelmem. A tánc sok mindenre megtanított, hogy szorgalommal, kitartással mennyi mindent el lehet érni. Annál jobb érzés nincs is, amikor a táncos társaimmal együtt, egymásért, egy célért dolgozunk a siker érdekében. Jelenleg a magyar bajnokságra készülünk, de mellette szinte minden hétvégén fellépésekre is járunk. A partneremmel öt éve táncolunk együtt, ez idő alatt összeszokott páros lettünk. Latin amerikai táncokat táncolunk, ezek állnak a legközelebb a szívemhez, a legjobban a rumbát kedvelem. Ebben a táncba rengeteg érzést, érzelmet, ézeretet és szerelmet lehet kifejezni.

Bár Angelika gyorsan hozzáteszi, jelenleg még nincsen párja, így a szerelem érzése most csak a táncban talál rá. Firtathatnánk azt, hogy egy ilyen gyönyörű lány miért van egyedül, de inkább a továbbtanulási tervekről beszélgetünk.

- Sokat tanakodtam, hogy mivel is szeretnék majd felnőttként foglalkozni - folytatja a fiatal lány -, eldöntöttem, hogy pedagógiát fogok tanulni. Az még kérdéses, hogy Szombathelyen vagy Budapesten. A tánc miatt jó lenne itt maradni, viszont bevallom, nagyon csábít a pesti élet. Legalább kipróbálhatnám, hogy édesanyám nélkül hogyan tudnám megállni a helyem a nagyvilágban. Szeretnék kicsit függetlenedni. Az álmaim adottak, most azon dolgozom, hogy valóra is válthassam ezeket. Nem sajnálom a befektetett munkát és energiát. Szinte semmire sincs időm, nagyon zsúfoltak a napjaim. Az iskolában is nagyon sok a dolgozat, sokat kell készülni. Németből különórákra is járok, mert szeretnék nyelvvizsgát tenni. Testnevelésből is érettségizni fogok, ezért sokszor órák után is az iskolában maradok, hogy készülhessek. Fakultációim is vannak, így általában három órakor végzek. Edzésre hetente háromszor vagy négyszer járok. Próbálok előre is készülni, hogy az edzés ne menjen a tanulás rovására. Szeretnék magamra is több időt szánni, de ez ritkán jön össze. Van egy nagyon jó barátnőm, akinek minden oka megvan arra, hogy elvárja, vele is foglalkozzak hetente pár órát.

A családdal él még valaki, aki ugyancsak elvárja, hogy a fiatal lány foglalkozzon vele. Egy hatéves, Blackynek nevezett Border Collie követeli ki azt, hogy a gazdája legalább pár percet szánjon rá az idejéből. A kedvenc elfoglaltsága a focizás, úgy terelgeti a labdát, mint a juhászkutyák a juhokat. Ahogy Angelika fogalmaz, a kutyus kitartó típus, csakúgy mint ő. Szerinte igaz a mondás, hogy minden eb kicsit hasonlít a gazdájára is.

- Az újság szépségversenyére nem én, hanem édesanyám nevezett be magáért az élményért, hogy ebben a világban is kipróbálhassam magam - emeli ki Angelika. -  Váratlanul ért, hogy én lettem Augusztus szépe, de persze nagyon örültem neki. Vártam minden hónapban, hogy kik lesznek majd azok a lányok, akikkel közösen szállunk ringbe a Vas megye szépe címért. Nagyon jó társaság gyűlt össze, s bár lehet, hogy közhelynek hangzik, de annyira jól kijöttünk egymással, hogy nem is versenynek tűnt. Barátságokat kötöttünk, s próbáltuk segíteni egymást a felkészülésben. Mindenki beleadott mindent, így nagyon jól sikerült a döntő is. Amikor megtudtam, hogy én lettem a közönségdíjas, nagyon örültem, s ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, aki szavazott rám. Nagyon megtisztelő. Amikor meghallottam a harmadik és a második helyezett lány nevét, nagyon örültem a sikerüknek. Aztán, amikor az első helyezett nevére vártam, magamban végiggondoltam, hogy ki is lehet az esélyes. Amikor kimondták, hogy Vas megye szépe Márk Angelika, én csak álltam, mert nem is fogtam fel. Csak amikor láttam, hogy a csapattársaim mennyire örülnek, s a szüleim és a testvéreim mennyire boldogok, akkor tudatosult bennem, hogy ki kell mennem a színpad közepére.

Márk Angelika percekig az eredményhirdetés után sem hitte el, hogy ő lett a nyertes. Azt ígérte, mindent megtesz azért, hogy méltó legyen erre a címre. Már több helyen is felkérték, hogy tegye náluk tiszteletét: a SZOVA-Trend Optika KC kosármeccsen például ő dobta fel a mérkőzés elején a labdát, s a mai Haladás meccsen is ő rúgja a második félidő kezdőrúgását. Hamarosan pedig a megyebálon is tiszteletét teszi.

November 10-én tartottuk szépségversenyünk döntőjét. A korona Márk Angelika fejér került, ő lett Vas megye szépe 2012. A fiatal lány éli a 18 évesek mindennapjait, készül az érettségire és a felvételire. Ha van egy kis ideje, akkor kutyájával foglalkozik.

Magával ragad a kisugárzása

Bajdó Bettina

Felemelő érzés valami olyannak a része lenni, ami pozitív energiával tölt fel. Jó érzés olyan emberrel találkozni, aki pozitív kisugárzásával azonnal magával ragadja a másikat. Aki tiszta szívből tud mosolyogni, akinek a mondataiban is a csak jó dolgok kapnak helyet, s pár órára kitörlik a másik életéből a negatív gondolatokat. Nem túlzás azt állítani, hogy 2012-ben is a megfelelő lány fejére került a korona. Egy olyan lány viselheti fején a Vas megye szépét jelző tiarát, aki mosolyával azonnal vidámságot teremt környezetében.

Már a szépségverseny döntőjében is vibrált körülötte a levegő. Amint megjelent a színpadon, hatalmas szurkolótábor díjazta minden egyes lépését. A szülein, testévein és rokonain kívül a másik családja is elkísérte. A táncegyesület tagjai közül, akik tudtak, mind megnézték a döntőben. Eljöttek, s szurkoltak neki, mert tudták, fontos lépés ez a fiatal lány életében. Amikor pedig Angelika fejére került a korona, együtt örültek vele, körbevették, s a csapat győzelmeként élték meg az első helyezést.

Olyan pluszt kapott az életben, amellyel egyre kevesebben büszkélkedhetnek, a tánc tartást adott neki és kitartásra nevelte. Arra, hogy ha egyszer el is hibázza a lépést, álljon fel, s próbálja meg még egyszer. Próbálja egészen addig, amíg nem sikerül tökéletesen. Ha pedig tökéletesen megy, akkor se hagyja abba a gyakorlást, hiszen ezzel szinten tarthatja a tudását.

A szépség önmagában nem elég. Azt mondják, akkor szép egy nő, ha ragyog. Ehhez azonban belső egyensúly is kell. Angelika ragyogott, s ezt a zsűri sem hagyhatta figyelmen kívül. Nem véletlen, hogy a korona végül az ő fejére került.