Hóvirág és mohóság

Az utóbbi évek egyik érdekes fordulata volt, magánbeszélgetések témájává is vált, amikor a nőnapi köszöntők elengedhetetlen virága, a hóvirág védetté lett. Mitől kell védeni? 

- Az embertől - hangzik dr. Markovics Tibornak, az Őrségi Nemzeti Park igazgatójának lakonikus tömörségű válasza. - Az emberi kapzsiságtól és mohóságtól, amely olyan mértékűvé vált, hogy komoly veszélybe sodort egy eddig hétköznapinak számító fajt. Hagymáját már-már ipari módszerrel kezdték gyűjteni és importálni. Kivitték Hollandiába, majd csomagolva visszahozták Magyarországra, és eladták. Ráadásul a legnagyobb virágú példányokat szedték le, ásták ki, tehát a satnyább, valószínűleg gyengébb genetikai állományú példányok maradtak az erdőben. Ennek következménye az állományok leromlása lett. 2005-ben került a természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok közé. Veszélyeztetett, védett, eszmei értéke 10 ezer forint. Ez vonatkozik a virágra és a hagymára is!

Kakasmandikó, magyarföldi husáng, szirti pereszlény, magyar méreggyilok: fokozottan védett növények. Neveik gazdag nyelvünk csúcsteljesítményei közé tartoznak. Nekem nagyon tetszik még a királyné gyertyája is. Ez Magyarországon csak a Dunántúlon található. Elegáns, fehér virág a liliomfélék családjából, úgy 80100 centiméter magasra megnő. Hol él Vas megyében a legtöbb védett növény? Milyen természeti körülmények közepette található többségük?

Kedves tavaszi virágaink. Köztük ott van  fehér kis harangjaival a hóvirág, amelyet ipari méretekben kezdtek irtani, vinni Hollandiába (Fotó: Benkő Sándor)

- Tőzegmoha lápokban, mocsaras, lápos területen, erdőkben, de a legtöbb az árterek ligeterdeiben él. A tavaszi tőzike, a keltike, vagy a sárga tyúktaréj kizárólag ártéri ligeterdőben él - magyarázza dr. Markovics Tibor, aki egy listát is összeállított a védett növényfajok virágzásának idejéről. Gazdag a lista, 143 név szerepel rajta. Eszerint most virágzik a havasi éger, a korallgyökér, a vidrafű és a zergeboglár.

A természetvédelmi szakembert arról kérdezem: melyek a védett növényeink közülük azok, amelyek kizárólag itt, Vas megyében találhatóak?  - A sárga vagy sásliliom csak itt él. Érdekessége, hogy Clusius írta le elsőként ezt az egy méterre is megnövő liliomot, majd haza is vitt magával néhány példányt, amikor visszament Németalföldre. Ott elkezdték nemesíteni. Ma Vas megyében több helyen is él vadon. Például Nárai mellett, vagy Velemér határában. A tárnicsok, vagy enciánok közül a magashegyi fecsketárnics hazánkban csak a Kőszegi-hegységben, az Őrségben, illetve Kelet-Magyarországon honos. Az erdőszegélyekben találkozunk vele. Az osztrák tárnicska viszont kizárólag Bozsok mellett található Magyarországon.

Mint minden, a növényvilág is állandóan változik. A legutóbbi években sok szó esik például a rendkívül agresszív özönnövények térhódításáról, terjeszkedéséről, ugyanakkor azokról a növényekről nem nagyon hallunk, amelyek időközben eltűntek, kivesztek. Melyek éltek valaha itt Vas megyében? 

- Igen, vannak ilyen növények, de olyanok is, amelyekről csak hittük, hogy eltűntek, kivesztek - válaszolja az Őrségi Nemzeti Park igazgatója. - Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején veszett ki egy pici páfrányféle, az ágas holdruta. Ez Kőszeg fölött, a Hörmann-forrásnál élt. Eltűnt az árnika is. Ez az Őrség és a Kőszegi-hegység rétjein volt honos, de a gyógynövénygyűjtés divatja kipusztította. Megpróbáltuk visszatelepíteni.

Ausztriából, a burgenlandi Alsólövőről (Unterschützen) hozott példányokkal próbálkoztunk, de túl kicsinek bizonyult az állomány. Nem sikerült. Viszont volt olyan faj, a fehér sáfrány, amelyről sokáig azt hitték kipusztult, mígnem egy szombathelyi főiskolai hallgató az 1990-es évek elején Kőszegnél, az Alsóréten rátalált egy szép állományra. Ugyancsak ez történt az adriai sallangvirággal is. Ez az orchideaféle a Kőszegi-hegységben volt, aztán úgy tudtuk eltűnt, mígnem egy soproni egyetemi hallgató a kőszegi Szabóhegynél rátalált. Külön öröm számunkra, hogy nyaralók, apró parcellák között maradt fenn. Ma már a tulajdonosokkal jól együttműködve őrizzük, pátyolgatjuk az állományt. Véssük eszünkbe: ha réten járunk, nem leszedve, hanem élőhelyükön hagyva csodáljuk meg azt a sok, szép védett növényt!



Híres botanikusok megyéje

A második világháborúig eltelt időszakból mindössze Vas megye, Bátorliget  és Budapest élővilágáról találunk  természetvédelmi témájú publikációkat. Nem véletlen,  hogy Vas megye ilyen előkelő helyen áll, hiszen itt neves botanikusok sora működött. A közelmúltból Gayer Gyulát, Saághy Istvánt, vagy gróf Ambrózy-Migazzi Istvánt, Kőszegen Freh Alfonzt és Waisbecker Antalt szokták megemlegetni. Arról már kevesebb szó esik, hogy a XVI. századi Németújvárra (Güssing) gróf Batthyány Boldizsár tudós embereket gyűjtött maga köré. Ott élt "a magyar botanika legkorábbi szakszerű búvára", Beythe István, aki az 1580-as években  Clusiust támogatta magyarországi növénygyűjtésében.