A pap, aki nyomot hagyott

Van, aki sanzonfesztiválon lép fel Párizsban, mások világhírű mozgalmakat hoznak létre a betegek, nyomorékok, csavargók, bukott nők,  vagy rabok  érdekében. Vannak híres szónokok és befolyásos személyiségek köztük.  Vannak olyanok, akik a legkülönbözőbb karriert hagyták ott, módosították sikeres életpályájukat, pedig korábban miniszterként, atomfizikusként, énekesként, sportolóként, színészként, vagy  éppen  filmrendezőként éltek a világban.

Mind papok.  Különleges képességgel rendelkező papi egyéniségek. Például az 1966-os jégkorong-világbajnokságon szerepelt kanadai csapat edzőjéről is kiderült, hogy  pap.

A világban élő több százezer (400 ezer) pap között sok  olyan is van, aki nem számít rendkívüli egyéniségnek, nem vetül rá  rivaldafény, de mégis különleges. Hétköznapi emberből lett pappá,   csendben látja el szolgálatát  egy faluban vagy városban. Mégis izgalmas az ő élete is. Nyomot hagy a világban.

Majdnem harminc éve tartó ismeretségünk során én ilyennek látom Rilli László plébánost.

Először egy hosszú levelet írt nekem a 80-as években arról, hogy borzasztó, mit megengedhetnek maguknak arra szakosodott bandák, na lám, a karácsonyi éjféli szentmise alatt kirabolták a közelében lévő nádasdi plébániát.

Kíváncsi lettem  az Őrség eldugott szegletében dolgozó papra, így amikor felújította a kis szőcei templomot, a régészeti feltárások okán meglátogattam. A templomhoz közeledvén kék ruhás,  szorgoskodó munkásokat láttam. Hármat. Kérdeztem, tudják-e hol találom Rilli atyát? "Én vagyok" -  tette le  közülük az egyik a  talicskát.

Rátót, 2013. június 23-a. Napra pontosan 50 évvel ezelőtt szentelték pappá az itt arany miseruhában álló Rilli Lászlót. Fotó: Tatár Ibolya

Később többször is így láttam. Másokkal együtt dolgozva, kék munkásruhában, amint éppen lapátolt, vagy vödörben  sittet hordott, maltert kevert.

Mert a körmendi születésű  Rilli László papként rengeteget dolgozott. Nem szép magyar szóval, de kifejezővel: culágerkedett. Ahol szolgált, ott felújított templomot. Épített is. A szőcei  után rendbe tette a táplánszentkeresztit, a vasszentmihályit.

Vasszentmihályi plébánosként két nagy műve van.

Az egyik a rönöki templom. Ennek különleges a története, igazi XX. századi kelet-európai és magyar. Rilli László úgy nevezte: "Magyarország leggyalázottabb temploma ez".

Mellette húzták meg a trianoni határt, így az ország szélére került. A szocialista-kommunista időkben prédává vált. Évtizedeken keresztül senkit sem engedtek a közelébe, határzónában volt. Csak a határőr katonák járhattak oda, csinálhattak vele azt, amit csak akartak. Csináltak is. Ajtajait, ablakait szétverték, szögleteit illemhelynek, tornyát magaslesnek használták. 39 éven keresztül senki nem mehetett fel a rönöki templomhoz. A határ túloldalán élő osztrák állampolgárok közül többen szomorúan nézték, mivé lett a templom, ahol még anyjukat, apjukat  keresztelték. 1989-ben Stefan László eisenstadti és Konkoly István szombathelyi megyés püspök megegyezett a felújításáról. Ennek Rilli László lett a motorja. Képeslapot készíttetett a romtemplomról, az azokért befolyt pénzt is a felújításra fordította. De persze a legtöbb anyagi támogatás a szomszédos Ausztriából érkezett.

Nagyon szép nap volt, amikor 1992. szeptember 20-án nagy papi aszisztenciával,   több ezer osztrák, magyar hívő részvételével újraszentelték a Szent Imre templomot.

Rilli László ragyogott. Sokan szorongatták meg a kezét.

A rátótiaknak is szerencséjük volt vele.

Málics Ferenc polgármestertől hallottam, milyen régóta szerettek volna templomot maguknak a falu lakói. Sokáig hiába vágytak rá. Rilli László segített nekik. 1991-ben megépült a háromhajós, fa haranglábas templom.

A falu máig hálás ezért neki. Így ünnepelte ott - napra pontosan felszentelése 50. évfordulóján -  az aranymiséjét  június 23-án Rilli László, aki  hosszú ideje  nem szolgál papként. Nem szolgálhat, mert baleset érte. Jellemzően  asztaloshoz menve elesett, koponyája megsérült. Azóta a szombathelyi papi otthonban él.

Rátóton, az aranymiséjén, az arany színű miseruhában újra érezhette a  hívek nagyra becsülését, meleg szeretetét. 15 paptársával koncelebrált a misén, amelyet egykori vasszentmihályi kispapja, Császár István  püspöki helynök vezetett.

A hála manapság ritka megnyilvánulása volt ez a szép ünnep a rátótiak részéről.  Megadták a módját: két sátrat emeltek, szívből   - nem csak szép szavakkal -  ünnepelték Rilli Lászlót. A templomépítőt, aki Rátót első díszpolgára lett. Ezt Málics Ferenc polgármester örömmel jelentette be, adományozta az erről szóló okmányt a  megilletődött Rilli atyának.

Az a nap róla,  érte szólt.

- Pedig aznap a közelben, Zalalövőn újmise volt, mégis sokan összegyűltünk őt ünnepelni - mondta el utólag Varga Ottó  őriszentpéteri esperesplébános, aki régóta ismeri, Szombathelyen látogatja is Rilli atyát. Elmondott róla még egy jellemző adalékot:  papként dolgozva máskor már nem jutott rá ideje, így éjszakánként szokta a templomi tájékoztató táblákat elkészíteni.

A rönökiek is köszöntötték Rátóton az aranymisés Rilli Lászlót, akinek úgy tudom,  a  rönöki templomban és a vasszentmihályiban is lesz aranymiséje. Ünnepe,   amit nagyon megérdemel.