A termálvíz fellendülést is hozott

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az ország területének négyötöde alatt található 30 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletű víz (termálvíz), amely összesen 1300 forrást táplál, ezek gyógyhatásukat tekintve eltérőek. Az országban 77 gyógyfürdő található, ebből a Nyugat-Dunántúlon 11, minősített gyógyhely öt van a régióban, köztük Bük és Sárvár.

A települések számára jelentős vonzerőt jelent, hogy van gyógyvizük. Ezt a számok is mutatják a KSH adatai szerint ezekena helyeken nagyobb a népsűrűség, ezeken a településeken egy négyzetkilométeren 290 személy él, miközben az országos átlag 107 fő. A népesség országos átlagban 2,9 százalékkal csökkent az utolsó két népszámlálás között, 33 gyógyhelyen viszont nőtt a népesség. A hivatal megjegyzi: a beköltözők a gyógyturizmusban érintett települések majdnem egynegyedében tudták ellnesúlyozni a természetes fogyásból eredő népességcsökkenést.

Ha a vendégéjszakákat nézzük, az első tízben két vasi település is ott van: Bük és Sárvár (Grafika: Kelemen Attila)

A gyógyturizmusban érintette településeken, az épített lakások népességre vetített száma kiugróan magas, a tízezer lakosra jutó kiadott használatbavételi engedélyek száma országos átlagban 30, a gyógyhelyeken azonban 120. A lista elején három zalai település áll, Bük a hetedik. A lakások komfortossága, felszereltsége is magasabb a gyógyturizmusban érintett településeken, mint másutt.

Vannak adatok a szálláshely-szolgáltatásban érintett vállalkozásokról is. A 137 településen tízezer lakosra átlagosan 83 vállalkozás jut, míg az országos átlag 4,4 százalék. Bük kimagasló adattal dicsekedhet ebben, itt tízezer lakosra 991 vállalkozás jut a listavezető egyébként Zalakaros 2301 szolgáltatóval.

A települések vendéglátására, kereskedelmére is jó hatással van a gyógyvíz: országos átlagban 2012-ben tízezer lakosra 198 kiskereskedelmi üzlet, és 67 vendéglátóhely jutott, a gyógyturizmusban érintett településeken előbbi 44-gyel, utóbbi 11-gyel magasabb volt. Az üzletek negyed élelmiszert, 16 ruházati terméket árult, a kínálat azonban a kimutatás szerint viszonylag szűkös, ami annak tudható be, hogy a vendégek előszeretettel keresték feli a közelben lévő plázákat, üzletközpontokat.

A gyógyhelyeken működő közel 31 ezer vendéglátóhely 58 százaléka étterem, büfé, cukrászda, ami magasabb, mint az 52 százalékos országos átlag de ebben is agy az eltérés üdülőhely és üdülőhely között. Siófokon például a vendéglátóhelyek háromnegyede étterem, büfé, cukrászda, ezzel szembe Tiszasülyben és Sóshartyánban egyáltalán nem üzemel ilyen cég. A kiskereskedelmi üzleteket és vendéglátóhelyeket üzemeltetőket nézzük, az országos átlagnál alacsonyabb azon egységek száma, amelyet magánvállalkozó működtet. 2012-ben a gyógyturizmus által érintett településeken összesen 1625 kereskedelmi szálláshely működött 204 ezer férőhellyel. nagy a szóródás ezt a mutatót illetően is, valamint erős a koncentráció is: a tíz vezető hely tudhatja magáénak a vendégéjszakák 72 százalékát. Bük jó adatokat tud felmutatni ebben: 2012-ben több, mint ötszázezer vendégéjszakát töltöttek el itt az idelátogatók, és 2,2-szer többen jöttek ide, mint 2001-ben. Az átlagos tartózkodási idő viszont csökkent 2001-hez képest, ezt csak azok a települések tudták megtartani, amelyek a fürdőhelyen kívül mást is tartogatnak a vendégek számára.

A hazai vendégkör bővülésében nagy szerepe van a cafeteria rendszernek és a Szép Kártya rendszernek. A látogatószámban bekövetkezett tízszeres növekedés Sárvár esetében pedig a folyamatos fejlesztéseknek köszönhető. jegyzi meg az anyag.