Ez az ünnep a gyerekekről szól

Antónia éppen a forgatókönyvet olvassa, tollal a kezében, húzza alá a fontos sorokat. Mérei Tamás, a szimfonikusok igazgatója közben még néhány információval kiegészíti az összekötő szövegeket, aztán magunkra hagy, hadd beszélgessünk. A csinos műsorvezető elmeséli, hogy talán csak gyerekként járt a városban, de nagyon tetszik neki, hogy itt bizony más a hangulat, az épületek jellege kisvárosias, talán mindenki ismer is mindenkit. Tudja milyen a vidéki életforma, hiszen Szigetvárról származik. Aztán az ünnepekkel folytatjuk.

- Igen, ez nyilván közhely, de amióta megszülettek a gyerekek, minden róluk szól. Főleg, amikor kiderült, hogy egyszerre ketten is jönnek a családba, a rokonok fölbolyultak és lelkesen várták az első karácsonyt. Most már, hogy nagyobbak, jó látni, ahogyan csillog a szemük, amikor meglátják a vágyott ajándékot. Nyilván korábban is szerettem az ünnepeket, de most különösen megnőtt a jelentőségük. A saját vágyaim háttérbe szorulnak. De azért mindig kíváncsi vagyok arra, vajon a férjem figyelt-e arra, hogy legutóbb mit pöttyintettem el, mégis miféle meglepetésre vágynék.

Antónia nevet, a kávézó tompa fényében is csillog a kis fekete ruha, amit erre az estére választott. A férje, amikor elbúcsúztak, figyelmeztette, hogy ne felejtse el, a textilszatyorban van a cipője. Szerintem már ez is kedves figyelmesség, amikor neki annyi mindenre kell koncentrálnia. Antónia meg is jegyzi, hogy igen, sok a felkérés, és az alapítvány is megy, mint egy robogó vonat . A programokat megnéztem a világhálón, hát bizony rengeteg a tennivalója az Egy Csepp Figyelem ügyei körül is. Aztán a híradózásról is beszélünk kicsit.

- A jövő év is elsősorban a televíziós munkámról szól majd, hiszen úgy tudom számítanak rám, és én a hivatásomnak tartom ezt a feladatot. Itt a koncerten kicsit többet megmutathatok magamból, hiszen a dobozban nincs visszajelzés, ha csak az operatőr nem jelez, hogy valami vicceset mondtam, itt és máshol rendezvényeken viszont több száz, vagy több ezer emberrel kell kapcsolatot teremteni, és nyilván mást is várnak el tőlem a nézők.

Megkérdezem, kedveli-e a komolyzenét.

- Annyira, hogy ünnepekkor jó kifogni egy kórust az utcán, de az igazi élmény nyilván egy ilyen hangverseny. A muzsika egyébként is az egyetlenként olyan érzéseket válthat ki az emberből, amire semmi más nem képes.