Botond újra mosolyog a műtétek után, ám a családnak újabb nehézséggel kell megküzdenie

Horváth Antalné, Botond nagymamája elmondta, hogy múlt héten vitte be unokáját a Markusovszky kórházba, ahol altatásban ki kellett szedni a kisfiú fogait. Erre azért volt szükség, mert Botond nemrég kárt tett magában, elharapta a nyelvét és a szája szélét, nehéz volt a vérzést elállítani.

– Bár nagyon nehéz szívvel, de újra el kellett engednem az unokám kezét – folytatja a nagymama. – Nagyon sokáig nem volt velünk otthon, hiszen kórházban ápolták hónapokon keresztül. Így lelkileg is nehéz volt, hogy ismét kórházba került. Még akkor is, ha tudtuk, hogy csak pár napról van szó. Szerencsére a műtét jól sikerült, így hazavihettük pénteken Botit. Azóta sokkal nyugodtabb, érzi, hogy szeretet veszi körül. A testvérei is sokat vannak mellette, fogják a kezét, beszélnek hozzá, játszanak vele. Tudom, hogy ez sokat segít a gyógyulásában. Hétfőn végre hosszú idő után először rám mosolygott. Elsírtam magam örömömben. Nekünk az a legfontosabb, hogy ő most rendbe jöjjön, és hogy megkaphassuk majd a második őssejtkezelést.

A család azonban otthon újabb problémával találta szembe magát. Botond nemsokára kap egy gyógymatracot, ám az nem fér el a kiságyában. Ráadásul a kisfiú gyorsan nő, így hamarosan kinövi a gyerekágyat.

– Nagyon nagy szükségünk lenne egy elektromos betegágyra – teszi hozzá a nagymama. – Megnéztük, hogy mennyibe kerülnek az otthon használható ágyak, a legolcsóbb, ami most akcióban van, 183 ezer forint. Sajnos ezt nem engedhetjük meg magunknak, mert egy beteg gyermek ápolása, nevelése nagyon sok pénzbe kerül. Mellette pedig ott a másik két unokám is, akik nem szeretném, ha hiányt szenvednének bármiben is. Sajnos gerincsérvem van, erős gyógyszereket szedek, és már én sem tudom sokáig emelgetni Botondot. E nélkül az ágy nélkül nem tudom, hogy mi lesz velünk. Itthon nekem kell ellátnom az unokámat, és én bármilyen fájdalmat leküzdök, csak hogy neki jó legyen. Kis házban élünk, hatan két kis szobában. Az ágy elhelyezése is fejtörést okoz majd, lehet, hogy a gyerekekkel szobát kell cserélnünk. Bár nem örülnek az ötletnek, de ők is megértik, hogy Botond ápolása mennyire fontos.

A nagymama köszönetet mond mindenkinek, aki eddig bármilyen módon segítette őket. Sosem gondolta volna, hogy ilyen sokan összefognak, hogy az unokájának a mindennapjai könnyebbek legyenek. Mi is próbálunk segíteni, ha önök is támogatnák őket, most megtehetik. Számlaszámukat a szerkesztőségben elkérhetik!