A bíróságon is kiemelt fontosságot tulajdonítanak a kommunikációnak

Azt vallja, hogy a kommunikáció minden szinten nagyon fontos, főleg a nyitás az emberek felé. Azért, hogy ne akkor találkozzanak először a bíróság munkájával, amikor peres ügybe keverednek.

Dr. Bazsóné dr. Görög Anikó 1990-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, azóta dolgozik az igazságügyben és rögtön a helyi városi bíróságon kezdett. Mint azt megírtuk, 2015. június 1-től kinevezett járásbírósági elnökként tevékenykedik.

- A munkabeosztásom megváltozott, a bírói tevékenységet és az igazgatási tevékenységet össze kell hangolni – folytatta a járásbíróság elnöke. – Az Országos Bírósági Hivatal elnökének a stratégiai célokhoz igazodva építettem fel a pályaművemet. Ebben meghatároztam a stratégiai céljaimat. Többek között azt, hogy a bíróságon alkalmazott kötelezettségek teljesüljenek, továbbá a független bírák függetlenül ítéljenek. Az emberi erőforrásokat optimálisan osszuk el, a tárgyi feltételeket biztosítsuk. Fontos az átláthatóság, ennek az ellenőrzése, és hogy a bírósághoz való hozzáférést biztosítsuk.

Az iskolákban népszerű a perszimuláció. Dr. Kustos Anna Zsófia, a vádlott szerepében és dr. Horváth Szilvia, az ügyész szerepében. Fotó: Ungerr Tamás

Azt mondja, hogy alapvető a kommunikáció minden szinten. Hangsúlyozta még a nyitott bíróságok fontosságát, hogy az emberek tudjanak véleményt alkotni. A lényege, hogy ne csak a több csatornán megszűrt híreket hallják az itt folyó munkáról.

- A nyitott bírósági programunkon belül oktatási intézményekkel kötöttünk már együttműködési megállapodásokat – fűzte hozzá. – Nyilvánosak a tárgyalások, abban az esetben, ha a bíróság nem rendeli el a zárt tárgyalást. Az általános szabály az, hogy nyilvános tárgyalásokat lehet látogatni, erre jöhetnek a diákok előre egyeztetett időpontban. A programon belül előadásokat is hallgathatnak, ezeket bírósági titkárok, fogalmazók tartják különböző, a diákokat is érdeklő témakörökben. Lehet tenni bírósági sétákat szervezett kereteken belül. A pályaválasztáshoz is segítséget nyújthatnak ezek a programok. Nagyon népszerű volt a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatunk, a törvényszéket is bemutattuk. Voltak perszimulációk, előadások, séták, s ezek nem főként a fiataloknak szóltak. A felnőttek itt láthattak bele a munkánkba, s szerintünk fontos, hogy lássák, mi zajlik a falak között. Mert felnőttként általában az ember csak akkor találkozik a bírósági munkával, amikor valamilyen ügye van. Ismeretlenként csöppen bele, mi viszont most kinyitottuk az ajtókat, s adtunk egy kis ízelítőt az itt folyó munkáról. Sokan eljöttek a programokra.

Dr. Bazsóné dr. Görög Anikó, a Szombathelyi Járásbíróság elnöke. Fotó: Bajdó Bettina

A Múzeumok Éjszakáján a vezérelv az volt, hogy meséket dolgoztak fel perszimulációs módszerekkel. A nyitott bírósági programon belül irodalmi műveket, például az Édes Annát, a Bánk Bánt is bírósági ügyként kezelték már, ez utóbbi is népszerű a diákok között. Vannak azonban olyan perszimulációk, amikor teljesen kitalált peres ügyekkel, kitalált személyekkel találkoznak a fiatalok az órákon.

Külön kiemelte még a mediáció fontosságát. A közvetítés – vagy más néven mediáció – egy olyan, a hagyományos peres eljárásoktól lényegesen eltérő megoldás, melynek az a célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitájukat. Ehhez a vitában nem érintett, semleges, pártatlan harmadik személy, közvetítő (mediátor) segítségét veszik igénybe. A mediáció segítségével elkerülhetjük a pereket és pénzt is spórolhatunk. Perbeszéd helyett párbeszéd kezdődik a felek között. Ha megállapodnak peren kívül, akkor időt és perköltséget spórolhatnak, ha mégis bíróságra kerül az ügy, akkor pedig annyit már elértek, hogy közeledtek az álláspontok. Ezzel gyorsabban zárulhat a per, ami költségcsökkentés is.