Hírek

2016.06.11. 08:41

A gerencsérek földjén nem állt meg az élet, mindig fejlesztenek

MAGYARSZOMBATFA - A település az ország egyik legjelentősebb fazekas központja. Az őrségi faluban évszázadok óta apáról fiúra száll a fazekasság. Az agyagedények készítése és árusítása még a múlt század elején is több mint száz család megélhetését biztosította. Jelenleg hét család foglalkozik vele. De nem csak ezért érdemes ellátogatni a folyamatosan megújuló településre!

Bajdó Bettina

A település gyökerei, hagyományai régmúltra nyúlnak vissza. Az 1366-ból való első okleveles említés bizonyítja a közel 700 éves fazekas hagyományt a faluban. A fazekasság a településen életmóddá vált, jelen volt az itt élők mindennapjaiban. A paraszti világban tavasztól késő őszig a földeken dolgoztak, de télen a férfiak bevonultak a korongozóműhelybe, majd a jófajta őrségi agyagból használati tárgyakat formáztak. Ezeket száradás után fatüzelésű kemencében kiégették. A kész portékát lovas szekérre rakták, és vitték Somogy megyébe, ahol elcserélték terményre, szerszámra, vagy amire éppen szükségük volt. Az őrségi parasztházakban nem voltak belső díszítések, nem készítettek díszkerámiákat sem, sütő-, főző- és tárolóedényeket korongoztak. Csak a funkcionalitás és a használhatóság számított.

A 20. század azonban változást hozott a falu életébe, nagyon erős időszak volt ez a fazekasság szempontjából. Az 1950-es évektől a kerámiaüzem volt a falu fő foglalkoztatója. Volt idő, amikor több mint 150 ember dolgozott a gyárban. Az akkori iparosodás és tömegtermelés nem tett jót a kézműves termékeknek.  A rendszerváltás után bezárták a gyárat, a foglalkoztatási szerkezet alapvetően megváltozott. A nagyüzemi termelés helyett ezt követően a kisvállalkozások, fazekasműhelyek jelentették a megélhetési forrást, és egyben az idegenforgalmi vonzerőt.

- Ma újra reneszánszát éli a használati kerámia - mondja ifj. Albert Attila polgármester. - Mi pedig az ősöktől örökölt értékeket próbáljuk megőrizni a mai világban és továbbadni. Erre többféle törekvésünk is volt az elmúlt években. 2002 óta minden évben megrendezzük Magyarszombatfán a Nemzetközi Fazekas Találkozót, amely a fazekas szakma hazai nagyszemléje, valamint kulturális nagyrendezvény a falu és Velemér-völgy hagyományainak, értékeinek bemutatására. Idén jubilál a rendezvényünk, immár 15. alkalommal van lehetőség a szakmai találkozóra. 2014-ben pedig a „Magyarszombatfai Fazekasság” felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.

A polgármester hozzáteszi, hogy idén is nagy lépést tettek, ugyanis a mezőtúri múzeum igazgatójával közösen az UNESCO világörökségének a jegyzékére is felterjesztették a magyar népi fazekasságot.

- Az őrségi fazekasságnak megvannak a maga hagyományai - folytatta a polgármester. - Egykor egyszerű, puritán termékeket készítettek mindennapi használatra, ezeket a díszítetlenség jellemezte. Ennek egyik előnye, hogy így az ára sem volt túl magas. A színekben ragaszkodtak a hagyományokhoz, főként zöldet, sárgát és barnát használtak. Nálunk a családban édesapám is fazekas volt, mindig valami új dolgon törte a fejét. Számomra is fontos, hogy őrizzem az örökséget, viszont valami újat is szeretnék kihozni belőle.

- Az Őrség a turizmusból él, mi is arra próbálunk építeni - emeli ki ifj. Albert Attila. - Itt nálunk megtalálható minden, amire azok vágynak, akik ide érkeznek pihenni, felfedezni a vidéket. Szállások és éttermi szolgáltatások széles spektrumával várjuk a vendégeket, próbálunk egyfajta turisztikai attrakció is lenni. Ma már az időtöltés, kikapcsolódás mellé élményt is kell adni a látogatóknak. Nálunk sok látnivaló akad, például a Czugh János Emlékszoba, a magyarszombatfai Fazekasház, ezt nemrég teljesen felújítottuk. Az épület és a melléképületek a helyi fazekas hagyományok bemutatása mellett számos rendezvény helyszíneként is szolgálnak.

Ezen kívül megtekinthető az Őrségi Vadászati kiállítás, valamint a Gödörházán álló református harangláb. Szlovénia közelsége is vonzó lehet a turistáknak, valamint Pityerszer is a környéken található.

- Természetesen van lehetőség a házaknál betekinteni a fazekasok munkájába is - mondta a polgármester. - Azonban a szolgáltatásokat nekünk is fejlesztenünk kell, előre kell lépnünk. A legtöbben ma már nemcsak betekinteni szeretnének egy-egy fazekasműhelybe, hanem élményekkel gazdagodva szeretnének távozni. Be kell vonni őket a munkába, hogy érezzék, lássák, hogy mivel foglalkozunk. Így egy-egy tárgy, amit nálunk vásárolnak nemcsak egy eszköz lesz otthon, hanem emlék is, felidézi a közös élményeket. Erre szeretnénk a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni.

A településen komoly kulturális, társadalmi élet zajlik. Bár alig 300-an élnek itt, 5 civil szervezet is működik, így legalább 10 komolyabb rendezvény jut egy évre. Arra is ügyelnek, hogy olyan programot szervezzenek, melyekkel a kicsiknek kedveskedhetnek, hiszen a településen mintegy 50 gyermek él. Az elmúlt években is fejlesztettek, a tervezés és a megvalósítás nem állt le. Mindkét településrészen új játszóteret szeretnének építeni, erre ősszel pályáznak majd. A zárt kertek revitalizációja is tervben van, ennek eredményeként újra lesz élet a szőlőhegyen. A gödörházi kultúrház tetőszerkezetének felújítását pedig az őszre tervezik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!