Szent Vencel emléke Kercaszomoron

E napra hivatkozva mi most mégsem a száztornyú Prágába invitáljuk az olvasót, csupán az Őrségben kirándulunk egyet, Kercaszomorra megyünk. Nem kell csalafintaságra gondolni, a kis őrségi falu és a cseh főváros közötti kapcsolat csupán jelképes és alig érzékelhető. Volt időszak, amikor mindkét település Vencelt tekintette patrónusának. Prágában legfeljebb néhány ember akadhat, aki tudja, merre kell keresni a térképen Kercaszomort.Vencel fejedelem a X. század elején volt a csehek uralkodója.

Turistaút vezet a Szent Vencel-templom maradványaihoz Fotó: Orbán Róbert

Gyilkosság áldozata lett, a trónra törő és az azt meg is szerző testvére, „Kegyetlen” Boleszláv gyilkoltatta meg. Már életében is nagyon népszerű volt, a halálát követően nem sokkal már szentként kezdték tisztelni. Kultusza az akkori Csehország határain túl is elterjedt, és viszonylag rövid időn belül Magyarországon is megjelent. 1208-ból származik az első olyan adat, amely neki szentelt magyar templomot említ. Abban az oklevélben szerepel, amely Kerca, az „őrök faluja” és a felsőlendvai uradalom közötti határvonalat is ismerteti. A határ egyik fontos pontja a Szent Vencel-templomnál volt. Azt, hogy mikori a templom, nem tudjuk, de azt biztosra vehetjük, hogy jóval az említés időpontja, azaz 1208 előtt épült. Ez az első olyan ismert templom, amely legalább részben az őrségi őröket is szolgálta. Itt vezetett el az a régi útvonal, amely az ország belső területeit elhagyva, a határon át Itália felé vitt tovább. Nyomvonala ma is jól kivehető az erdőben.

Abban, hogy Szent Vencelnek szentelték, valamilyen határozottabb egyházi elképzelés is közrejátszhatott. Vencel a róla kialakult kép miatt (katonaszent, „jó király”, a kereszténység terjesztője), rokonszenves lehetett az őrök előtt. Közöttük még lehettek olyanok is, akiknek keresztény hite nem volt egészen szilárd. Ráadásul ő az ókorban élt szentekhez képest időben és térben is közelebbinek, majdhogynem hazainak számított. Bár a legkorábbi említés Kercához kapcsolódik, Nyugat-Magyarországon az Árpád-korban nem csak itt állt Szent Vencel-templom, hanem számos más helyen, így többek között a Vas megyei Salköveskúton és Sorokpolányban is. Vencel tiszteletét a XIII. századtól kezdve fokozatosan László király kultusza váltotta fel.

Ő már nemcsak katonaszent volt, hanem egyben magyar nemzeti szent is. A régi templomok maradtak, sőt a Vencel, Venceszláv névnek magyar változata is kialakult, ez a Viszló, illetve a Vincló. A Szentviszló nevet viselte az a néhány házból álló kis település is, amely a Kerca-közeli régi templom körül jött létre. A név a XVI. század végéig rendszeresen szerepel az összeírásokban, akkor azonban eltűnik. A templom a török időkben károkat szenvedett, rövid időre a falu is elnéptelenedett. Az 1698-as Kazó-féle vizitáció a következőket írja Kercáról: „Temploma a községen kívül egy eléggé kimagasló hegyen épült Isten dicsőségére és Szent Mihály arkangyal tiszteletére.” Miért változott meg a patrónus? Miért beszél Kazó Szent Mihály-templomról? A választ az előző százötven év eseményei adják meg. A XVI. század közepén az Őrség protestánssá, reformátussá lett.

A régi védőszent nevét nem használták, ezért elfelejtődött. Amikor másfél évszázaddal később feltették az itt lakóknak a kérdést, mikor van a falu búcsúnapja, azt válaszolták, szeptember végén. Kazó itt nyomban az időszak legismertebb szentjére, Mihály arkangyalra gondolt, úgy vélte, a templom védőszentje ő lehetett. A tévesztést magyarázza, hogy ünnepe egy nappal követi Vencelét.Mi lett a templom későbbi sorsa? Az 1700-as évek végén lebontották, tégláinak, köveinek nagy részét a kercai református templom építéséhez hordták el. A templom körüli temetőbe 1845-ben temettek utoljára. A terület, amelyet ma Pusztatemetőnek neveznek, beerdősült. A régi patrónus emléke a templomhelytől pár száz méterre lévő, de már Szerdahely területéhez tartozó Vinci-ritás (ritás = irtás) nevében él tovább.A  kiránduló,  aki ezt az úti célt választja, ne számítson látványos történelmi emlékhelyre.  A régmúlt  idők maraványai –  így  a  templom és a temető a nyomai – ennek ellenére jól érzékelhetően látszanak. A  helyszín  a faluból jó húszperces  gyalogsétával érhető el.  Az egykori templom mellett  vezet  el  a Szent Márton-út és a Kéktúra nyomvonala is.