Ausztriában egyre többen gondolják úgy, hogy az ország nem tud több menekültet befogadni - A grazi püspöknél is lakik egy család

Elöljáróban az Ausztriába érkező menekültáradat kapcsán néhány ottani adattal még érdemes tisztában lenni, ezt fontosnak tartja Brigitte Krotuil-Krenn. A grazi karitasz 7 ezer embert vett gondozásba. A karitász 35 saját  szálláshelyén hétszáz menekültet szállásoltak el. A Die Presse szerint Ausztriában januártól októberig 63 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban pedig 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. A kormány év végéig több mint 85 ezer benyújtott és mintegy 25 ezer elfogadott menekültkérelemmel számol. Ausztriában idén októberben adták be a legtöbb, a tízezret is meghaladó menekültkérelmet.

- Görögország felől érkeznek hozzánk a migránsok, mi pedig egy részüket a kérésükre Németországba irányítjuk tovább, ahol a számuk már 400 ezer fölött van. Akik viszont nyilatkozatuk szerint Ausztriában akarnak maradni, azoknak az integrációjában segítünk - nyilatkozta lapunknak Brigitte, akitől azt is kérdeztük: mi az osztrák polgárok véleménye a migránsok érkezéséről?

- Megosztott a társadalom a kérdésben. Egyik oldalon látják azt a mérhetetlen emberi szenvedést, amit Szíriában el kell viselniük az ott élőknek, másik oldalon pedig féltik Európát, a saját egzisztenciájukat, életüket a menekültáradattól. Képzelje el, hogy a tranzittábor közvetlen közelében lakóházak vannak, az ott élők aggályai teljesen érthetőek. Kezdetben még sokan gondolták, hogy a menekültek majd visszatérnek Szíriába. Ezt ma már kevesen hiszik.

Arra a kérdésünkre, hogy a pénteki párizsi terrortámodások óta változott-e az osztrákok véleménye, így válaszolt a karitászos vezető:

- A félelmek megnövekedtek, a pártok közül erősödik a jobboldal, a kerítés építéséről is egyre több szó esik. Sokan vélik úgy: Ausztria nem tud már több menekültet befogadni.

A szomszédos országban a grazi egyházmegye karitászát bízták meg a menekültek gondozásával. Brigitte ezért a legközvetlenebb információk alapján mondta el, mi történik a náluk letelepedést kérő menekültekkel.

- Regisztrálásakor a menekültnek nyilatkoznia kell arról, hogy Ausztriában marad-e, vagy Németországba megy tovább. Napi ötszáz kérelmet kap Ausztria a maradni szándékozóktól. A kérelem után a kormány által felállított táborba helyezik el őket, ellátást, egészségügyit is kapnak. Sokan üresen álló lakásukat, házukat ajánlják fel, de panziók is adnak nekik szállást, s mindezért az állam lakbért fizet. El kell mondanom, hogy maga a grazi püspök is befogadott egy menekült családot a püspökségre, de plébániák, kolostorok is ezt tették. A nálunk maradó menekültek integrációja azonnal elkezdődik. A gyerekeknek iskolába, óvodába kell járniuk, német nyelvet tanulniuk, a felnőttek is kapnak képzést, tájékoztatást az itt élés szabályairól.

Brigittétől végül azt kérdezem: mit gondol ő személyesen a migránshelyzetről?

- Én egy mindössze 11 fős humanitárius szervezet tagjaként, aki karitászos önkéntesekkel dolgozik, a mérhetetlen emberi szenvedést látom nap mint nap. Borzasztó, hogy ilyen helyzetbe kerülhetnek emberek. Képzelje el, kedden egy kisgyermek született a táborban. Egy hontalan kisgyermeket szült egy menekült anya. Az ilyesmit könnyek nélkül nem lehet megélni. Nagyon nagy bajnak tartom a politikusok hezitálását, azt, hogy nem hoznak határozott intézkedéseket. Nem lenne baj, ha három hónap múlva azt mondanák: nem hoztunk jó döntést, de a döntéshez legalább igazodni lehetne.

Kormányzati integrációs terv született

Bécs  - A menekültek társadalmi befogadására készítettek tervet Ausztriában. A szakértők által kidolgozott, 50 pontból álló integrációs terv sarokpontjait Sebastian Kurz külügyminiszter csütörtökön délelőtt ismertette.

A külügyminiszter szerint az Ausztriát ért vendégmunkás hullám idején tapasztalt hibákat most nem szeretnék elkövetni, ezért azonnali és átfogó intézkedéseket foganatosítanak.

A kormány abból indul ki, hogy a migránsok nagy része be akar illeszkedni az osztrák társadalomba. Ezért a  menekültstátusszal rendelkezők számára olyan tanfolyamokat tartanának, amelyek bemutatják a társadalmi együttélés szabályait és a magatartásmintákat. Az iskolákban a bevándorlók az osztrák demokráciafelfogásról és az emberi jogokról szóló politikai képzésben részesülnének, továbbá etikai oktatást is kapnának. Azokat a diákokat pedig, akiknél észlelnék, hogy szélsőséges eszmék iránt mutatnak érdeklődést, büntető feladatokkal és iskolán kívüli foglalkozással próbálnák lekötni. Az együttélés alapértékeinek, valamint az ország nyelvének elsajátítását az óvodai nevelés alatt kell elkezdeni, ide az anyákat is elvárják.

Az osztrák külügyi és integrációs minisztérium adatai szerint Bécsben 150 olyan óvoda van, amely iszlám elvek szerint nevel, azonban arról, hogy pontosan hány iszlám óvodai pedagógus és milyen képzettséggel dolgozik az országban, eddig még nem született felmérés. A szakértők szerint szorgalmazni kell továbbá az európai értékekkel és az alkotmánnyal összhangban lévő iszlám vallás megélését.

A külügyminiszter arról is szólt, hogy azoknak a menekülteknek, akik nem járnak tanfolyamokra, a támogatásukat visszafogják. Az integrációs kurzusokon tanítanák nekik a nemek egyenlőségéről és a vallási toleranciáról is.

Nyáron közölt adatok szerint Ausztria iszlám lakosságának többsége török és bosnyák származású, a muszlimok mintegy négyszáz szervezetbe és egyesületbe tömörülnek.