Hóhelyzet nálunk és sógoréknál

Ezrek dolgoznak a szomszédos osztrák tartományban. Rengetegen használják naponta ingázásra az E89-es főutat, majd annak ausztriai folytatását, a 63-ast. Sokak szerint annyival jobb az osztrákok hóelhárítási technikája, hogy ne is hasonlítsuk össze. Csütörtökön mi mégis megtettük.

Tomboló hóviharban indultunk el Szombathelyről, délután 2-kor. Minden gond nélkül hajtottunk a főútra és bár azonnal feltűnt a hófogók hiánya, itt sem volt nehézség. A szél átkergette a fehér nyelveket az aszfalton, szép látvány volt. Csupán Torony előtt akadt egy kisebb kásás szakasz. A határnál hótoló tűnt fel, de nagyobb dolga nem akadt. Bár a rádióban óvtak ettől a szakasztól, simán autózhattunk rajta.

A határon átérve, nem kis meglepetésre, hosszas fehérség fogadott, a forgalom erősen lelassult. A 63-as új elkerülőjén aztán normalizálódott a helyzet, de jóval több havas szakaszon kellett áthajtani, mint nálunk. Ezt a szettet tehát a magyar közút nyerte meg.

Oberwartban (Felsőőr) ami rögtön feltűnik, az a közterületek tisztítása. Kistraktorral, speciális hóekével, lapáttal, egyszóval minden lehetséges eszközzel irtják a fehérséget, ezért aztán simán lehet parkolni, vagy a járdán sétálni.

Megnéztük a nagyobb bevásárlóközpontok, közte az EO környékét is. Mintha nem is lenne tél: tőkeerős cégekről van szó, nem lehet gond a hótolók kibérlése. Azt is látható, hogy nem dolgoznak nagy gépekkel, sokkal inkább univerzális, így hótolásra is alkalmas traktorokkal. Pillanatok alatt kifeketítik a parkolókat, pedig pénzt sem szednek érte. Igaz, jönnek is a vevők, rendesen.

Az egyik pizzériába betérve a szimpatikus magyar pincérnővel, Evelinnel beszélgetünk.

- Reggel az utat sem láttuk, olyan világ volt, de átjöttünk. Este tízkor megyek vissza, nem tudom, mi lesz akkor - mondja.

Mi valamivel előbb indulunk, Rohonc térségében láthatóan ágaskodnak a hónyelvek. Átérve a 89-es biztonsággal autózható, főútban már tényleg jók vagyunk.