Új pókfajról és a harisról – Zoológusok tanácskoztak Szombathelyen

TÍZ ÉV

A Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya már több mint százéves múltra tekint vissza – emlékeztetett Szinetár Csaba, a szakosztály alelnöke, a szombathelyi ülés szervezője. Budapesten minden hónap első szerdáján üléseznek, akkor osztják meg egymással a legfrissebb kutatási eredményeiket a hazai zoológusok. Az utóbbi évek hagyománya, hogy vidéki kutatóhelyek is pályázhatnak egy-egy ülés megrendezésére. Például tavaly ősszel a tihanyi biológiai kutatóintézet – most pedig az ELTE Savaria Egyetemi Központ volt a helyszín. – Érdekes időbeni kapcsolat, hogy éppen tíz éve egy budapesti előadóülésen mutatkozott be a szombathelyi, akkor Berzsenyi Dániel Főiskola állattani tanszéke, mint vidéki zoológiai műhely. És most, tíz év után lehetett Szombathely a helyszín – hangsúlyozta Szinetár Csaba. Most ismét biológia tanszék néven működik a szombathelyi intézmény, a klasszikus zoológiával foglalkozó kollégái voltak az előadók.

Az ülésen Nagy Péter, a Szent István Egyetem tanszékvezetője mutatta be a Magyar Biológiai Társaságot, aztán Gyurácz József, az ELTE SEK biológiai tanszékének vezetője mutatta be a szombathelyi tanszéket.

MADARAK

Négy szakmai előadást hallhattak a szép számmal összegyűlt érdeklődők. Több mint harmincan voltak: középiskolások és egyetemisták is érdeklődve hallgatták a zoológiai kutatási eredményeket.

Például a madárpopulációk dinamikáját 15 éves időszakban: a Tömördi Madárvárta 2001 és 2016 közötti madárgyűrűzési adatai alapján készült a prezentáció.

Szó volt például arról, hogy az európai uniós csatlakozással érkezett agrártámogatások milyen hatással voltak a madarakra – mert voltak. – Az agrárterületeken költő madarak állományai csökkentek. A mezőgazdasági területek körüli erdősávok, cserjések eltűntek, kivágták azokat, ez is hatott a madárfajok állományaira – idézett egy érdekességet a sok közül Szinetár Csaba.

A harisról is szó volt: úgy tűnik, az őrségi harisállomány jeladós információgyűjtése nyomán hatékony védelmi programot indíthatnak el hamarosan – emelte ki az alelnök.

PÓKOK

Szinetár Csaba pókokról beszélt az előadóülésen: – A Kisalföldhöz kötődő pókászvizsgálatainkról számoltam be. Ezt a területet korábban nem kutatták – emlékeztetett a szakember. A kisalföldi meszes homokpuszták korábban jellemzően katonai hasznosítású területek voltak, és azóta sem lett belőlük agrár- vagy iparterület, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága igyekszik rendbe tenni őket – és ebben a folyamatban fontos indikátorok a pókok – magyarázta Szinetár Csaba. – Az élőhely-rekonstrukció menetét jelzik, hogy mikor haladnak jó irányba a munkálatok – mondta. Különleges eredmény is született a 2004 és 2016 között készült vizsgálatok idején: – Új faj került elő a területről, ami az arrabonica fajnevet kapta, a Parasyrisca arrabonica vagyis a kisalföldi szirtipók – emlékeztetett a felfedezésre Szinetár Csaba. A záró előadás a pókrendszertanról szólt, de nem szűkebb földrajzi környezetben, hanem a föld faunájában.

MINDENKIÉ

Újdonság, és sokan vártak már a lehetőségre: a negyedórás, színes zoológiai előadások visszanézhetőek lesznek – árulta el Szinetár Csaba. A következő hetekben az ELTE SEK biológia tanszéke, valamint a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya is közzéteszi az előadásokról készült felvételeket a saját online felületein. Így akár középiskolai biológiaórákon is hasznos tananyag lehet a négy előadásból, amelyek a társaság sorban az 1039. előadóülésén hangzottak el – kivételesen Szombathelyen.