EU-csúcs: nem büntetik a krónikus adósokat, de valamit kezdeni kell a válsággal

A brüsszeli tanácskozás - mondhatni - Deauville árnyékában zajlik: e francia tengerparti üdülőhelyen a minap Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár azzal a közös javaslattal állt elő, hogy az idült adóssághalmozó tagállamokat akár az uniós szavazati jog átmeneti megvonásával is lehessen sújtani, amihez azonban módosítani kellene az EU alapszerződését. A gondolat sok tagállam részéről éles elutasításban részesült. Értesülések szerint a Sarkozy-Merkel javaslat a jobbközép irányzatú európai párt-, illetve állami vezetőknek az EU-csúcs előtt tartott külön néppárti értekezletén sem kapta meg a szükséges többséget. 

Az európai szocialisták eleve a gondolat ellen foglaltak állást.
   
"Rossz gondolat, rossz időben" mondta Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának elnöke, volt dán kormányfő.
   
Abban azonban az EU-csúcs összes részvevője egyetért, hogy valamilyen hosszabb távú mechanizmust ki kell alakítani a további esetleges válságok kivédésére. A görög fizetési krízis miatt kidolgozott átmeneti pénzügyi intézkedéscsomag érvénye ugyanis 2013-ban lejár.
   
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság - a legfőbb uniós végrehajtó testület - elnöke így nyilatkozott: most nem lehet teljes egyetértést kialakítani olyan szerződésmódosítás mellett, amely lehetővé tenné a közös pénzügyi szabályokat tartósan megsértő euróövezeti országok szavazati jogának csökkentését.
   
Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök egy korábbi nyilatkozata szerint a jelenlegi ideiglenes helyett szükség van állandó pénzügyi válságkezelési mechanizmusra, de azt még tovább kell vizsgálni, kell-e ehhez változtatni az alapszerződésen. A csúcstalálkozóra érkezve Reinfeldt már úgy fogalmazott, hogy kisebb horderejű alapszerződés-módosításra nyitott lenne.
   
Dalia Grybauskaite litván államfő szerint a válságkezelő mechanizmust illetően felmerülhet a szerződésmódosítás gondolata. Mark Rutte, Hollandia új miniszterelnöke úgy vélte, az állandó válságkezelési mechanizmusnál most sokkal sürgősebb, hogy mielőbb bevezessék a már elhatározott reformlépéseket.
   
Finn részről ugyanakkor Jyrki Katainen pénzügyminiszter azt mondta, hogy Helsinki "meghatározott feltételek megléte esetén" nem zárkózna el az alapszerződés módosításától.
   
Brian Lenihan ír pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy országa el akarja kerülni az olyan szerződésmódosítást, amely valamilyen újabb nemzeti jogkört ad át Brüsszel kezébe - azt ugyanis népszavazáson kellene megerősíteni az ír alkotmány értelmében.