Kultúra

2010.03.16. 03:27

Joó László és Földesi János Fa tárlata a SIC-ben

Másodszor lép színre együtt a két jóbarát: Joó László és Földesi János fafaragó az OÁMK Savaria Ifjúsági Centrum galériáján.

Merklin Tímea

Joó László - a mester - 1948-ban született, mechanikai műszerész szakmát tanult. 1974-től 1995-ig hivatásos tűzoltóként dolgozott. A Velemi Népművészeti Stúdió alapító tagja. A stúdióban mélyítette el a népi faragás ismereteit, melyek alapján kialakította saját arculatát. Kollektív munkájáért kétszer kapott Gránátalma-díjat. BM pályázatokon egyszer Budapesten, kétszer Győrben volt díjazott. Földesi János - a tanítvány - matematika szakos tanár, okleveles könyvtáros, népzenész-zenetanár, a Boglya zenekar bőgőse, a Népművészet Ifjú Mestere. 2000 után kezdett fafaragással foglalkozni. Ahogy a bőgőzést is autodidakta módon tanulta, úgy a faragást is - Joó László útmutatásai alapján. Első jelentős munkája Horváth János Gedi 60. születésnapjára készült: a fa gyökerei közt meglátta és megfaragta a táncost és a kutyát.

- A zene és költészet, képzőművészet és színház 20. századi megújhodásában egyaránt jelentős szerepet játszottak az egyetemes emberi kultúra nagymúltú tradíciói, az úgynevezett primitív művészetek, távoli földrészek eddig ismeretlen alkotásai és a folklór. Az új esztétikai normák körvonalazásában, a formanyelv megújításában, napjaink égető problémáinak megfogalmazásában ebből a határtalan tradícióból merített a nagy alkotók sora, s tette egyúttal az egyetemes kultúra szerves részévé a harmadik világ művészetét, s az európai parasztság folklórját - helyezte tágabb kontextusba a kiállítást Gedi a megnyitón.

- Nem új jelenség ez a tendencia az európai művészetben, hiszen előzményeit flismerhetjük a romantika folklorizmusában, filozófiai előkészítését a felvilágosodás korában. E művészi tendencia korszerű kiteljesedését, eddig ismeretlen mélységeket feltáró megvalósulását pedig napjainkban is érvényes tanulságként Sztravinszkij és Bartók, Eliot és József Attila, Picasso és Csontváry művészete jeleni számunkra. E nagymúltú, s századunk világképében végbemenő művészeti áramlat szerves része a paraszti kultúra fafaragó hagyományából táplálkozó, napjainkban divatos fafaragás. Erre láthatunk itt példát.

A megnyitón az alkotókat Benke Éva köszöntötte verssel, és Pődör György mesélte a vasszécsenyi ásványmúzeumból e kiállításra elhozott szobrok történetét; a bányászok védőszentjeiét, s a hozzájuk fűződő legendákat.

 

Joó László - a mester - 1948-ban született, mechanikai műszerész szakmát tanult. 1974-től 1995-ig hivatásos tűzoltóként dolgozott. A Velemi Népművészeti Stúdió alapító tagja. A stúdióban mélyítette el a népi faragás ismereteit, melyek alapján kialakította saját arculatát. Kollektív munkájáért kétszer kapott Gránátalma-díjat. BM pályázatokon egyszer Budapesten, kétszer Győrben volt díjazott. Földesi János - a tanítvány - matematika szakos tanár, okleveles könyvtáros, népzenész-zenetanár, a Boglya zenekar bőgőse, a Népművészet Ifjú Mestere. 2000 után kezdett fafaragással foglalkozni. Ahogy a bőgőzést is autodidakta módon tanulta, úgy a faragást is - Joó László útmutatásai alapján. Első jelentős munkája Horváth János Gedi 60. születésnapjára készült: a fa gyökerei közt meglátta és megfaragta a táncost és a kutyát.

- A zene és költészet, képzőművészet és színház 20. századi megújhodásában egyaránt jelentős szerepet játszottak az egyetemes emberi kultúra nagymúltú tradíciói, az úgynevezett primitív művészetek, távoli földrészek eddig ismeretlen alkotásai és a folklór. Az új esztétikai normák körvonalazásában, a formanyelv megújításában, napjaink égető problémáinak megfogalmazásában ebből a határtalan tradícióból merített a nagy alkotók sora, s tette egyúttal az egyetemes kultúra szerves részévé a harmadik világ művészetét, s az európai parasztság folklórját - helyezte tágabb kontextusba a kiállítást Gedi a megnyitón.

- Nem új jelenség ez a tendencia az európai művészetben, hiszen előzményeit flismerhetjük a romantika folklorizmusában, filozófiai előkészítését a felvilágosodás korában. E művészi tendencia korszerű kiteljesedését, eddig ismeretlen mélységeket feltáró megvalósulását pedig napjainkban is érvényes tanulságként Sztravinszkij és Bartók, Eliot és József Attila, Picasso és Csontváry művészete jeleni számunkra. E nagymúltú, s századunk világképében végbemenő művészeti áramlat szerves része a paraszti kultúra fafaragó hagyományából táplálkozó, napjainkban divatos fafaragás. Erre láthatunk itt példát.

A megnyitón az alkotókat Benke Éva köszöntötte verssel, és Pődör György mesélte a vasszécsenyi ásványmúzeumból e kiállításra elhozott szobrok történetét; a bányászok védőszentjeiét, s a hozzájuk fűződő legendákat.

 

- A zene és költészet, képzőművészet és színház 20. századi megújhodásában egyaránt jelentős szerepet játszottak az egyetemes emberi kultúra nagymúltú tradíciói, az úgynevezett primitív művészetek, távoli földrészek eddig ismeretlen alkotásai és a folklór. Az új esztétikai normák körvonalazásában, a formanyelv megújításában, napjaink égető problémáinak megfogalmazásában ebből a határtalan tradícióból merített a nagy alkotók sora, s tette egyúttal az egyetemes kultúra szerves részévé a harmadik világ művészetét, s az európai parasztság folklórját - helyezte tágabb kontextusba a kiállítást Gedi a megnyitón.

- Nem új jelenség ez a tendencia az európai művészetben, hiszen előzményeit flismerhetjük a romantika folklorizmusában, filozófiai előkészítését a felvilágosodás korában. E művészi tendencia korszerű kiteljesedését, eddig ismeretlen mélységeket feltáró megvalósulását pedig napjainkban is érvényes tanulságként Sztravinszkij és Bartók, Eliot és József Attila, Picasso és Csontváry művészete jeleni számunkra. E nagymúltú, s századunk világképében végbemenő művészeti áramlat szerves része a paraszti kultúra fafaragó hagyományából táplálkozó, napjainkban divatos fafaragás. Erre láthatunk itt példát.

A megnyitón az alkotókat Benke Éva köszöntötte verssel, és Pődör György mesélte a vasszécsenyi ásványmúzeumból e kiállításra elhozott szobrok történetét; a bányászok védőszentjeiét, s a hozzájuk fűződő legendákat.

 

- A zene és költészet, képzőművészet és színház 20. századi megújhodásában egyaránt jelentős szerepet játszottak az egyetemes emberi kultúra nagymúltú tradíciói, az úgynevezett primitív művészetek, távoli földrészek eddig ismeretlen alkotásai és a folklór. Az új esztétikai normák körvonalazásában, a formanyelv megújításában, napjaink égető problémáinak megfogalmazásában ebből a határtalan tradícióból merített a nagy alkotók sora, s tette egyúttal az egyetemes kultúra szerves részévé a harmadik világ művészetét, s az európai parasztság folklórját - helyezte tágabb kontextusba a kiállítást Gedi a megnyitón.

- Nem új jelenség ez a tendencia az európai művészetben, hiszen előzményeit flismerhetjük a romantika folklorizmusában, filozófiai előkészítését a felvilágosodás korában. E művészi tendencia korszerű kiteljesedését, eddig ismeretlen mélységeket feltáró megvalósulását pedig napjainkban is érvényes tanulságként Sztravinszkij és Bartók, Eliot és József Attila, Picasso és Csontváry művészete jeleni számunkra. E nagymúltú, s századunk világképében végbemenő művészeti áramlat szerves része a paraszti kultúra fafaragó hagyományából táplálkozó, napjainkban divatos fafaragás. Erre láthatunk itt példát.

A megnyitón az alkotókat Benke Éva köszöntötte verssel, és Pődör György mesélte a vasszécsenyi ásványmúzeumból e kiállításra elhozott szobrok történetét; a bányászok védőszentjeiét, s a hozzájuk fűződő legendákat.

 

- Nem új jelenség ez a tendencia az európai művészetben, hiszen előzményeit flismerhetjük a romantika folklorizmusában, filozófiai előkészítését a felvilágosodás korában. E művészi tendencia korszerű kiteljesedését, eddig ismeretlen mélységeket feltáró megvalósulását pedig napjainkban is érvényes tanulságként Sztravinszkij és Bartók, Eliot és József Attila, Picasso és Csontváry művészete jeleni számunkra. E nagymúltú, s századunk világképében végbemenő művészeti áramlat szerves része a paraszti kultúra fafaragó hagyományából táplálkozó, napjainkban divatos fafaragás. Erre láthatunk itt példát.

A megnyitón az alkotókat Benke Éva köszöntötte verssel, és Pődör György mesélte a vasszécsenyi ásványmúzeumból e kiállításra elhozott szobrok történetét; a bányászok védőszentjeiét, s a hozzájuk fűződő legendákat.

 

- Nem új jelenség ez a tendencia az európai művészetben, hiszen előzményeit flismerhetjük a romantika folklorizmusában, filozófiai előkészítését a felvilágosodás korában. E művészi tendencia korszerű kiteljesedését, eddig ismeretlen mélységeket feltáró megvalósulását pedig napjainkban is érvényes tanulságként Sztravinszkij és Bartók, Eliot és József Attila, Picasso és Csontváry művészete jeleni számunkra. E nagymúltú, s századunk világképében végbemenő művészeti áramlat szerves része a paraszti kultúra fafaragó hagyományából táplálkozó, napjainkban divatos fafaragás. Erre láthatunk itt példát.

A megnyitón az alkotókat Benke Éva köszöntötte verssel, és Pődör György mesélte a vasszécsenyi ásványmúzeumból e kiállításra elhozott szobrok történetét; a bányászok védőszentjeiét, s a hozzájuk fűződő legendákat.

 

A megnyitón az alkotókat Benke Éva köszöntötte verssel, és Pődör György mesélte a vasszécsenyi ásványmúzeumból e kiállításra elhozott szobrok történetét; a bányászok védőszentjeiét, s a hozzájuk fűződő legendákat.

 

A megnyitón az alkotókat Benke Éva köszöntötte verssel, és Pődör György mesélte a vasszécsenyi ásványmúzeumból e kiállításra elhozott szobrok történetét; a bányászok védőszentjeiét, s a hozzájuk fűződő legendákat.

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!