Álomutazás, almával

Az Álomevők-előadás még tavaly kapott meghívást Spanyolországba, a galíciai Ourensében évente megrendezett (éppen ma véget érő) nemzetközi egyetemi fesztiválra; ahol hét éve nagy sikert aratott a Szárnyak Színháza Verkli című előadása, amelyhez szintén sok köze volt Deák Varga Ritának. Innen a kapcsolat. Úgyhogy a celli társulat - ahogy az Nagy Zsuzsi virtuális útinaplójában is olvasható - alig lépett le a Thália Színház nagyszínpadáról , ahova egyébként szintén az Álomevőkkel kapott meghívást a Budapesti Tavaszi Fesztivál Fringe-programjában; szóval alig ért véget a pesti előadás, az álomevők máris autóbuszbuszba ültek: irány Ourense.

Útközben megálltak Marseille-ben: városnézés, kikötői naplemente, költségkímélő célzattal alvás a buszban (a sofőrök kivételével, akiknek valódi pihenés jár). Nem csoda, hogy volt boldogság , amikor végre elfoglalhatták szállásukat: a városka szívében, egy középkori terecskére néző hotelben, amelynek már a neve is csábító: Hostal Candido. De ennél is csábítóbb az ismerkedés, a barátság - és a színház. Mondjuk a német együttes előadása vagy az amerikai vendégjáték, amelyben egy félvér fiú énekelt, táncolt, közben a családjáról és az őseiről mesélt. Mint kiderült, tizennégy éves kutatómunka eredménye az előadás - de választ a mai napig nem kapott arra a kérdésre, hogy ki is ő valójában . Az amerikai csapat és a celli társulat mindjárt összebarátkozott - bíznak benne, hogy lesz alkalom a közös munkára; akár Magyarországon.

És ami a legfontosabb: az Álomevők a fesztiválon - előtte persze almát is kellett vásárolni Oursense-i piacon, hogy a szépséges koreográfia szerint a végén legyen mit fölkínálni a közönségnek: rábízni a titkot, a tudást, a vágyakozást. Azt mondják, gyönyörű almák vannak arrafelé. Az előadás a hírek szerint fergetegesen sikerült. Náluk nincs vastaps, állva tapsoltak. Nagyon tetszett nekik! . Érdekes módon utána - az esti fesztiválforgatagban - a legtöbben azt a kérdést tették föl, hogy miért pont alma? .

Viszont a Soltis Színház-féle Dömdödöm-ördögtáncot és a Csongor és Tündéből való Héjájjáhéjját a boszorkányokkal és tündérekkel teli galíciai éjszakában senkinek se kellett elmagyarázni. A fesztivál-fellépés után volt még egy Álomevők-előadás az Ourensétől 25 kilométernyire lévő Ribadaviában - ismét élénk figyelem és nagy érdeklődés mellett; a kérdéseket illetően különös tekintettel az almákra és a mozgásra -, aztán a társulat ismét nekivágott a 2700 kilométeres útnak: hazafelé.

Az Álomevőkkel olyan sikere volt a Soltis Színháznak - és a személyesen is jelen lévő Deák Varga Ritának -, hogy a társulatot jövőre is szeretettel látják Ourensében. Zsuzsi pedig úgy összegez, hogy bár csak egy hetet voltunk külföldön, még így is nehéz visszaszokni. Óriási a szakadék - és itt nem csak a 20 foknyi hőmérséklet-különbségre gondolok. Szeretnék egyszer úgy hazatérni, hogy jééé, itt is derűs, vidám, életteli minden és mindenki, az emberek kedvesek és figyelmesek, szeretnek élni és élvezik az életet (...) .

Álomevők - gyönyörű, fényes, gömbölyű és titokzatos almákkal. Bele kell harapni.

Az Álomevők-előadás még tavaly kapott meghívást Spanyolországba, a galíciai Ourensében évente megrendezett (éppen ma véget érő) nemzetközi egyetemi fesztiválra; ahol hét éve nagy sikert aratott a Szárnyak Színháza Verkli című előadása, amelyhez szintén sok köze volt Deák Varga Ritának. Innen a kapcsolat. Úgyhogy a celli társulat - ahogy az Nagy Zsuzsi virtuális útinaplójában is olvasható - alig lépett le a Thália Színház nagyszínpadáról , ahova egyébként szintén az Álomevőkkel kapott meghívást a Budapesti Tavaszi Fesztivál Fringe-programjában; szóval alig ért véget a pesti előadás, az álomevők máris autóbuszbuszba ültek: irány Ourense.

Útközben megálltak Marseille-ben: városnézés, kikötői naplemente, költségkímélő célzattal alvás a buszban (a sofőrök kivételével, akiknek valódi pihenés jár). Nem csoda, hogy volt boldogság , amikor végre elfoglalhatták szállásukat: a városka szívében, egy középkori terecskére néző hotelben, amelynek már a neve is csábító: Hostal Candido. De ennél is csábítóbb az ismerkedés, a barátság - és a színház. Mondjuk a német együttes előadása vagy az amerikai vendégjáték, amelyben egy félvér fiú énekelt, táncolt, közben a családjáról és az őseiről mesélt. Mint kiderült, tizennégy éves kutatómunka eredménye az előadás - de választ a mai napig nem kapott arra a kérdésre, hogy ki is ő valójában . Az amerikai csapat és a celli társulat mindjárt összebarátkozott - bíznak benne, hogy lesz alkalom a közös munkára; akár Magyarországon.

És ami a legfontosabb: az Álomevők a fesztiválon - előtte persze almát is kellett vásárolni Oursense-i piacon, hogy a szépséges koreográfia szerint a végén legyen mit fölkínálni a közönségnek: rábízni a titkot, a tudást, a vágyakozást. Azt mondják, gyönyörű almák vannak arrafelé. Az előadás a hírek szerint fergetegesen sikerült. Náluk nincs vastaps, állva tapsoltak. Nagyon tetszett nekik! . Érdekes módon utána - az esti fesztiválforgatagban - a legtöbben azt a kérdést tették föl, hogy miért pont alma? .

Viszont a Soltis Színház-féle Dömdödöm-ördögtáncot és a Csongor és Tündéből való Héjájjáhéjját a boszorkányokkal és tündérekkel teli galíciai éjszakában senkinek se kellett elmagyarázni. A fesztivál-fellépés után volt még egy Álomevők-előadás az Ourensétől 25 kilométernyire lévő Ribadaviában - ismét élénk figyelem és nagy érdeklődés mellett; a kérdéseket illetően különös tekintettel az almákra és a mozgásra -, aztán a társulat ismét nekivágott a 2700 kilométeres útnak: hazafelé.

Az Álomevőkkel olyan sikere volt a Soltis Színháznak - és a személyesen is jelen lévő Deák Varga Ritának -, hogy a társulatot jövőre is szeretettel látják Ourensében. Zsuzsi pedig úgy összegez, hogy bár csak egy hetet voltunk külföldön, még így is nehéz visszaszokni. Óriási a szakadék - és itt nem csak a 20 foknyi hőmérséklet-különbségre gondolok. Szeretnék egyszer úgy hazatérni, hogy jééé, itt is derűs, vidám, életteli minden és mindenki, az emberek kedvesek és figyelmesek, szeretnek élni és élvezik az életet (...) .

Álomevők - gyönyörű, fényes, gömbölyű és titokzatos almákkal. Bele kell harapni.

Útközben megálltak Marseille-ben: városnézés, kikötői naplemente, költségkímélő célzattal alvás a buszban (a sofőrök kivételével, akiknek valódi pihenés jár). Nem csoda, hogy volt boldogság , amikor végre elfoglalhatták szállásukat: a városka szívében, egy középkori terecskére néző hotelben, amelynek már a neve is csábító: Hostal Candido. De ennél is csábítóbb az ismerkedés, a barátság - és a színház. Mondjuk a német együttes előadása vagy az amerikai vendégjáték, amelyben egy félvér fiú énekelt, táncolt, közben a családjáról és az őseiről mesélt. Mint kiderült, tizennégy éves kutatómunka eredménye az előadás - de választ a mai napig nem kapott arra a kérdésre, hogy ki is ő valójában . Az amerikai csapat és a celli társulat mindjárt összebarátkozott - bíznak benne, hogy lesz alkalom a közös munkára; akár Magyarországon.

És ami a legfontosabb: az Álomevők a fesztiválon - előtte persze almát is kellett vásárolni Oursense-i piacon, hogy a szépséges koreográfia szerint a végén legyen mit fölkínálni a közönségnek: rábízni a titkot, a tudást, a vágyakozást. Azt mondják, gyönyörű almák vannak arrafelé. Az előadás a hírek szerint fergetegesen sikerült. Náluk nincs vastaps, állva tapsoltak. Nagyon tetszett nekik! . Érdekes módon utána - az esti fesztiválforgatagban - a legtöbben azt a kérdést tették föl, hogy miért pont alma? .

Viszont a Soltis Színház-féle Dömdödöm-ördögtáncot és a Csongor és Tündéből való Héjájjáhéjját a boszorkányokkal és tündérekkel teli galíciai éjszakában senkinek se kellett elmagyarázni. A fesztivál-fellépés után volt még egy Álomevők-előadás az Ourensétől 25 kilométernyire lévő Ribadaviában - ismét élénk figyelem és nagy érdeklődés mellett; a kérdéseket illetően különös tekintettel az almákra és a mozgásra -, aztán a társulat ismét nekivágott a 2700 kilométeres útnak: hazafelé.

Az Álomevőkkel olyan sikere volt a Soltis Színháznak - és a személyesen is jelen lévő Deák Varga Ritának -, hogy a társulatot jövőre is szeretettel látják Ourensében. Zsuzsi pedig úgy összegez, hogy bár csak egy hetet voltunk külföldön, még így is nehéz visszaszokni. Óriási a szakadék - és itt nem csak a 20 foknyi hőmérséklet-különbségre gondolok. Szeretnék egyszer úgy hazatérni, hogy jééé, itt is derűs, vidám, életteli minden és mindenki, az emberek kedvesek és figyelmesek, szeretnek élni és élvezik az életet (...) .

Álomevők - gyönyörű, fényes, gömbölyű és titokzatos almákkal. Bele kell harapni.

Útközben megálltak Marseille-ben: városnézés, kikötői naplemente, költségkímélő célzattal alvás a buszban (a sofőrök kivételével, akiknek valódi pihenés jár). Nem csoda, hogy volt boldogság , amikor végre elfoglalhatták szállásukat: a városka szívében, egy középkori terecskére néző hotelben, amelynek már a neve is csábító: Hostal Candido. De ennél is csábítóbb az ismerkedés, a barátság - és a színház. Mondjuk a német együttes előadása vagy az amerikai vendégjáték, amelyben egy félvér fiú énekelt, táncolt, közben a családjáról és az őseiről mesélt. Mint kiderült, tizennégy éves kutatómunka eredménye az előadás - de választ a mai napig nem kapott arra a kérdésre, hogy ki is ő valójában . Az amerikai csapat és a celli társulat mindjárt összebarátkozott - bíznak benne, hogy lesz alkalom a közös munkára; akár Magyarországon.

És ami a legfontosabb: az Álomevők a fesztiválon - előtte persze almát is kellett vásárolni Oursense-i piacon, hogy a szépséges koreográfia szerint a végén legyen mit fölkínálni a közönségnek: rábízni a titkot, a tudást, a vágyakozást. Azt mondják, gyönyörű almák vannak arrafelé. Az előadás a hírek szerint fergetegesen sikerült. Náluk nincs vastaps, állva tapsoltak. Nagyon tetszett nekik! . Érdekes módon utána - az esti fesztiválforgatagban - a legtöbben azt a kérdést tették föl, hogy miért pont alma? .

Viszont a Soltis Színház-féle Dömdödöm-ördögtáncot és a Csongor és Tündéből való Héjájjáhéjját a boszorkányokkal és tündérekkel teli galíciai éjszakában senkinek se kellett elmagyarázni. A fesztivál-fellépés után volt még egy Álomevők-előadás az Ourensétől 25 kilométernyire lévő Ribadaviában - ismét élénk figyelem és nagy érdeklődés mellett; a kérdéseket illetően különös tekintettel az almákra és a mozgásra -, aztán a társulat ismét nekivágott a 2700 kilométeres útnak: hazafelé.

Az Álomevőkkel olyan sikere volt a Soltis Színháznak - és a személyesen is jelen lévő Deák Varga Ritának -, hogy a társulatot jövőre is szeretettel látják Ourensében. Zsuzsi pedig úgy összegez, hogy bár csak egy hetet voltunk külföldön, még így is nehéz visszaszokni. Óriási a szakadék - és itt nem csak a 20 foknyi hőmérséklet-különbségre gondolok. Szeretnék egyszer úgy hazatérni, hogy jééé, itt is derűs, vidám, életteli minden és mindenki, az emberek kedvesek és figyelmesek, szeretnek élni és élvezik az életet (...) .

Álomevők - gyönyörű, fényes, gömbölyű és titokzatos almákkal. Bele kell harapni.

És ami a legfontosabb: az Álomevők a fesztiválon - előtte persze almát is kellett vásárolni Oursense-i piacon, hogy a szépséges koreográfia szerint a végén legyen mit fölkínálni a közönségnek: rábízni a titkot, a tudást, a vágyakozást. Azt mondják, gyönyörű almák vannak arrafelé. Az előadás a hírek szerint fergetegesen sikerült. Náluk nincs vastaps, állva tapsoltak. Nagyon tetszett nekik! . Érdekes módon utána - az esti fesztiválforgatagban - a legtöbben azt a kérdést tették föl, hogy miért pont alma? .

Viszont a Soltis Színház-féle Dömdödöm-ördögtáncot és a Csongor és Tündéből való Héjájjáhéjját a boszorkányokkal és tündérekkel teli galíciai éjszakában senkinek se kellett elmagyarázni. A fesztivál-fellépés után volt még egy Álomevők-előadás az Ourensétől 25 kilométernyire lévő Ribadaviában - ismét élénk figyelem és nagy érdeklődés mellett; a kérdéseket illetően különös tekintettel az almákra és a mozgásra -, aztán a társulat ismét nekivágott a 2700 kilométeres útnak: hazafelé.

Az Álomevőkkel olyan sikere volt a Soltis Színháznak - és a személyesen is jelen lévő Deák Varga Ritának -, hogy a társulatot jövőre is szeretettel látják Ourensében. Zsuzsi pedig úgy összegez, hogy bár csak egy hetet voltunk külföldön, még így is nehéz visszaszokni. Óriási a szakadék - és itt nem csak a 20 foknyi hőmérséklet-különbségre gondolok. Szeretnék egyszer úgy hazatérni, hogy jééé, itt is derűs, vidám, életteli minden és mindenki, az emberek kedvesek és figyelmesek, szeretnek élni és élvezik az életet (...) .

Álomevők - gyönyörű, fényes, gömbölyű és titokzatos almákkal. Bele kell harapni.

És ami a legfontosabb: az Álomevők a fesztiválon - előtte persze almát is kellett vásárolni Oursense-i piacon, hogy a szépséges koreográfia szerint a végén legyen mit fölkínálni a közönségnek: rábízni a titkot, a tudást, a vágyakozást. Azt mondják, gyönyörű almák vannak arrafelé. Az előadás a hírek szerint fergetegesen sikerült. Náluk nincs vastaps, állva tapsoltak. Nagyon tetszett nekik! . Érdekes módon utána - az esti fesztiválforgatagban - a legtöbben azt a kérdést tették föl, hogy miért pont alma? .

Viszont a Soltis Színház-féle Dömdödöm-ördögtáncot és a Csongor és Tündéből való Héjájjáhéjját a boszorkányokkal és tündérekkel teli galíciai éjszakában senkinek se kellett elmagyarázni. A fesztivál-fellépés után volt még egy Álomevők-előadás az Ourensétől 25 kilométernyire lévő Ribadaviában - ismét élénk figyelem és nagy érdeklődés mellett; a kérdéseket illetően különös tekintettel az almákra és a mozgásra -, aztán a társulat ismét nekivágott a 2700 kilométeres útnak: hazafelé.

Az Álomevőkkel olyan sikere volt a Soltis Színháznak - és a személyesen is jelen lévő Deák Varga Ritának -, hogy a társulatot jövőre is szeretettel látják Ourensében. Zsuzsi pedig úgy összegez, hogy bár csak egy hetet voltunk külföldön, még így is nehéz visszaszokni. Óriási a szakadék - és itt nem csak a 20 foknyi hőmérséklet-különbségre gondolok. Szeretnék egyszer úgy hazatérni, hogy jééé, itt is derűs, vidám, életteli minden és mindenki, az emberek kedvesek és figyelmesek, szeretnek élni és élvezik az életet (...) .

Álomevők - gyönyörű, fényes, gömbölyű és titokzatos almákkal. Bele kell harapni.

Viszont a Soltis Színház-féle Dömdödöm-ördögtáncot és a Csongor és Tündéből való Héjájjáhéjját a boszorkányokkal és tündérekkel teli galíciai éjszakában senkinek se kellett elmagyarázni. A fesztivál-fellépés után volt még egy Álomevők-előadás az Ourensétől 25 kilométernyire lévő Ribadaviában - ismét élénk figyelem és nagy érdeklődés mellett; a kérdéseket illetően különös tekintettel az almákra és a mozgásra -, aztán a társulat ismét nekivágott a 2700 kilométeres útnak: hazafelé.

Az Álomevőkkel olyan sikere volt a Soltis Színháznak - és a személyesen is jelen lévő Deák Varga Ritának -, hogy a társulatot jövőre is szeretettel látják Ourensében. Zsuzsi pedig úgy összegez, hogy bár csak egy hetet voltunk külföldön, még így is nehéz visszaszokni. Óriási a szakadék - és itt nem csak a 20 foknyi hőmérséklet-különbségre gondolok. Szeretnék egyszer úgy hazatérni, hogy jééé, itt is derűs, vidám, életteli minden és mindenki, az emberek kedvesek és figyelmesek, szeretnek élni és élvezik az életet (...) .

Álomevők - gyönyörű, fényes, gömbölyű és titokzatos almákkal. Bele kell harapni.

Viszont a Soltis Színház-féle Dömdödöm-ördögtáncot és a Csongor és Tündéből való Héjájjáhéjját a boszorkányokkal és tündérekkel teli galíciai éjszakában senkinek se kellett elmagyarázni. A fesztivál-fellépés után volt még egy Álomevők-előadás az Ourensétől 25 kilométernyire lévő Ribadaviában - ismét élénk figyelem és nagy érdeklődés mellett; a kérdéseket illetően különös tekintettel az almákra és a mozgásra -, aztán a társulat ismét nekivágott a 2700 kilométeres útnak: hazafelé.

Az Álomevőkkel olyan sikere volt a Soltis Színháznak - és a személyesen is jelen lévő Deák Varga Ritának -, hogy a társulatot jövőre is szeretettel látják Ourensében. Zsuzsi pedig úgy összegez, hogy bár csak egy hetet voltunk külföldön, még így is nehéz visszaszokni. Óriási a szakadék - és itt nem csak a 20 foknyi hőmérséklet-különbségre gondolok. Szeretnék egyszer úgy hazatérni, hogy jééé, itt is derűs, vidám, életteli minden és mindenki, az emberek kedvesek és figyelmesek, szeretnek élni és élvezik az életet (...) .

Álomevők - gyönyörű, fényes, gömbölyű és titokzatos almákkal. Bele kell harapni.

Az Álomevőkkel olyan sikere volt a Soltis Színháznak - és a személyesen is jelen lévő Deák Varga Ritának -, hogy a társulatot jövőre is szeretettel látják Ourensében. Zsuzsi pedig úgy összegez, hogy bár csak egy hetet voltunk külföldön, még így is nehéz visszaszokni. Óriási a szakadék - és itt nem csak a 20 foknyi hőmérséklet-különbségre gondolok. Szeretnék egyszer úgy hazatérni, hogy jééé, itt is derűs, vidám, életteli minden és mindenki, az emberek kedvesek és figyelmesek, szeretnek élni és élvezik az életet (...) .

Álomevők - gyönyörű, fényes, gömbölyű és titokzatos almákkal. Bele kell harapni.

Az Álomevőkkel olyan sikere volt a Soltis Színháznak - és a személyesen is jelen lévő Deák Varga Ritának -, hogy a társulatot jövőre is szeretettel látják Ourensében. Zsuzsi pedig úgy összegez, hogy bár csak egy hetet voltunk külföldön, még így is nehéz visszaszokni. Óriási a szakadék - és itt nem csak a 20 foknyi hőmérséklet-különbségre gondolok. Szeretnék egyszer úgy hazatérni, hogy jééé, itt is derűs, vidám, életteli minden és mindenki, az emberek kedvesek és figyelmesek, szeretnek élni és élvezik az életet (...) .

Álomevők - gyönyörű, fényes, gömbölyű és titokzatos almákkal. Bele kell harapni.

Álomevők - gyönyörű, fényes, gömbölyű és titokzatos almákkal. Bele kell harapni.

Álomevők - gyönyörű, fényes, gömbölyű és titokzatos almákkal. Bele kell harapni.