Kultúra

2012.02.17. 10:48

A meglepő Móricz

A Weöres Sándor Színházban ezekben a hetekben zajlik a Rokonok-előadás próbafolyamata. Még a bemutató előtt ellátogat a színházba Koltai Róbert, aki Móricz nemrég megjelent - sok meglepetést, izgalmat tartogató - Naplójából készített önálló estet.

Ölbei Lívia

Móricz Zsigmond a nagy Nyugat-nemzedék azon szerzői közé tartozik, akinek alakjáról-életművéről éppen ideje leemelni az évtizedek során rárakódott maszkokat, amely talán az eleven lényeget takarják el. (Például azt, hogy Móricz nem csak, talán nem is elsősorban a vidék, a dzsentri- és paraszti világ írója.) Másképpen: ideje újrafogalmazni a Móricz-kánont. Móricz újraolvasását, egyúttal újrafelfedezését segíti naplóinak kiadása: a sorozatot a Noran indította útnak, a szerkesztés hatalmas munkája Cséve Annának köszönhető.

Az elsőként napvilágot látott  kötetre épül Koltai Róbert Napló-szilánkok  (Móricz 1924-25) című önálló estje, amelyet a jövő héten két alkalommal láthat a Weöres Sándor Színház közönsége. (A budapesti bemutató tavaly év végén volt az alternatív  Sanyi és Aranka Színházában  Szombathelyen lesz az első kőszínházi előadás.)
 
Ahogy az est ajánlója is kitér erre, Móriczot  1924-ben súlyos magánéleti válság indította naplóírásra: Az első naplót azért tartják krízisnaplónak, mert Móricz életének egyik legnehezebb időszaka volt az 1924-25-ös időszak.
 
Koltai Róbert szerint "Móricz Zsigmond naplója a gyónásnál is több: élveboncolás. Heroikus harc szeretteivel és önmagával - a szerelemért. A szerelemért és a végtelen munkáért. A közel ezer oldalas, 1924-25-ben írt naplóból lenyűgöző, eddig ismeretlen Móricz-kép tárul elénk. Küzdelmes évek a művészi szabadságért és az írói létért. Szívdobogtatóan felzaklató, izgalmas olvasmány. Móricz varázslatosan és gyakran önmagát sem kímélő kegyetlenséggel ír. Legnagyobb meglepetésemre a műből az ördögi humor és az irónia sem hiányzik. Amikor megismertem B. Török Fruzsina szerkesztő színpadra szánt munkáját, arra gondoltam, ha a közönségre csak fele akkora hatással lesz a mű, mint rám, már akkor is katartikus színházi estének leszünk részesei."

Móricz és a színház viszonya egyébként is izgalmas problémákat vet fel. Az írót komolyan foglalkoztatta a színház (Simonyi Mária által ugyancsak színházi titkokhoz szeretett volna közelebb jutni - de másra, többre számított). Szilágyi Szófia a Színház folyóiratban megjelent tanulmányában  sok más mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy regényeinek színpadi átirataiban (pl. Légy Jó mindhalálig, Úri muri, de akár a Rokonok is) Móricz milyen gyakran enged a színházi igényeknek, a közönség vélt "happy end-elvárásának."  

Véleménye szerint "akkor élhet tovább Móricz a színházakban, ha közös munkába fogunk vele. Ő maga a színházat mindig is szerző, rendező és színészek kooperációjaként képzelte el (...)" 

A sikert a nézők és a színpad egybelobbanásaként érzékelte  erre vágyott, amikor színdarabot írt.

Koltai Róbert estje a WS  Színházban február 22-én és 23-án, mindkét alkalommal 19 órától. Az előadást szerkesztette: B. Török Fruzsina. Színpadra alkalmazta: Koltai Róbert. Hangfelvételről közreműködik: Molnár Piroska, Kertész Péter, Úri István, Szirtes Balázs. Művészeti tanácsadó: Lukáts Andor.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!