Ha a regény történelmet ír

A másik meghívott Vas megyei előadó Jakab-Köves Gyopárka volt Kontra Ferenc műveiről szóló tanulmánya okán.

– A Magyar Napló Könyvkiadónál összegyűlt sok olyan mű, ami közvetve vagy közvetlenül a történelemmel foglalkozott, a dokumentarista regénytől a szociográfiáig. Felhívásukra ajánlottam az összefoglaló jellegű témámat, jelezték, hogy örömmel fogadják. Ez a kutatási területem: hogyan íródik regénnyé a történelem? – tudjuk meg Bokányi Pétertől. – Hogy a megírt történelemből miként lesz regény, azt látjuk. Egy adott történelmi korszakról mesélnek a történészek, és azt megzenésítik. Ilyen például Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve. Németh László azt mondja a történelmi regényről, hogy szoros kapcsolatban van a társadalmi regénnyel. Egy igazán jól megírt társadalmi regény történelmi regénnyé válik egy idő után. Ilyen értelemben fordított a játék: a jelenből épül a fel a történelem, a piciből indulva a nagy felé A „mikro-történelem" a mániám, a kis közösségek, falvak, kistérségek története, és ezek használhatósága. Azért izgalmas, mert sokszor ellentmond a történészek által megírt „makro-történelem"-nek. Sok példa van arra, hogy működik ez. Például Hörmann Mihály várnagyot még pár tíz éve is árulónak tekintették Kőszegen, mert ő adta át a várat Bethlen Gábor hadainak. (Emiatt elevenen megnyúzták.) Vagy: Faludy azért született Németújváron, és nem Körmenden, mert a szülei menekültek a kurucok elől a Batthyányakkal együtt. Ezek a regények is ezt tudhatják: mikro-történelmeket mutatnak fel, ezek hoznak létre egy „nagy" történelmet már egy fél évszázad elteltével. Van egy hagyományos történelmi regény felfogásunk, ami az utóbbi 10-20 évben átalakult, a posztmodernek arról szólnak, miért nem lehet történelmi regényt írni. Azért, mert a nagy történelem tényei konstruált tények, és az irodalomnak nem is az a feladata, hogy történeteket meséljen a történelemből. A konferencia arról szól, ahogy az irodalom megmutatja, hogyan éltek a népcsoportok 1945-ig. Ezek a regények, amelyek önmagukban nem történelmi regények, állnak össze történelemmé. Ilyen például Majoros Sándor Meghalni Bukovinánál című műve, amely egy jugoszláv háború idején Magyarországra áttelepült fiatalember története, visszaemlékezés a háborúra. De ilyen Ferences István Székely apokalipszis című, dokumentumokat tartalmazó könyve is, amely arról szól, hogy 1944 őszén a román szabadcsapatok megjelennek Székelyföldön és iszonyú mészárlást rendeznek. Ez nem történelmi regény, hanem dokumentumregény, interjúk, riportok vannak benne. Úgy válik idővel dokumentummá, hogy történelmi dokumentumként is olvasható. Azoknak a történelméből egy darab, akik látták és átélték a mészárlást. Iancu Laura Szeretetföld című munkája fikciós elbeszélés. Szibériai száműzetésből tér haza a hős nyolc év után a moldvai magyar közösségbe, és azzal kell szembenéznie, hogyan formálta át a háború az ott élőket. Ez a közösség saját történelme.

Dr. Bokányi Péter irodalomtörténész, az Életünk főszerkesztő-helyettese „Történelem, emlékezet, regény" címmel tartott előadást. Fotó: repcelak.hu

A nagy történelemnél sokkal izgalmasabbak a személyes és magántörténelmek. 2000-ben jelent meg Szilágyi István Hollókő című klasszikus történelmi regénye a török korból. Adott faluból a fiatalok elmennek harcolni a török ellen egy végvárba, és ott árulónak nézik, majd tömlöcbe vetik őket. Az a helyzet alakul ki, hogy ők megkedvelik a török rabokat, és gyűlölik rabtartóikat, a végvári katonákat. Ez is a történelem része. Szilágyi írta le ezt a gondolatot: „Török időkben sem hasítottak mindennap szíjat az ember hátából." A helyszín egy hódoltsági területen lévő falu, ahol a pap teszi a dolgát, a fiatalok szerelmesek, az öregek zsémbesek. Az egy általánosság, hogy a török alatt sokat szenvedett az ország. A mikro-történelem vagy szinoním a makro-történelemmel, vagy nem.

Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című műve Sopronban játszódik. Jönnek Bocskai hadai a város felé, a polgárok döbbenten nézik, hogy nyomulnak előre a hajdúk, és mindent felégetnek, ami a város körül van. Ők Bocskai hadait haramiáknak látják a pusztítás miatt.

A most megjelent Életünk folyóirat antológia jellegű száma olyan egyedi különszám, amelyet Weöres Sándor tiszteletére állítottak össze a centenárium alkalmából. Ebben dr. Bokányi Péter a csöngei Weöres-kultusz kezdeteiről ír, amely kultuszt 1991-ben alapította meg a celldömölki Dala József. A lapszám bemutatója szerdán 17 órakor lesz a Weöres Sándor Színházban.