Három évtized a polcokról - A képregényhez sosincs késő, a mondák pedig mindig aktuálisak

GULLIVER

Először 1727-ben jelent meg a Gulliver utazásai, Jonathan Swiftnek, a nagy angol írónak kora társadalmát gúnyoló regénye.

Az otthoni könyvespolcon az 1974-es, a Móra Kiadó gondozásában megjelent hazai kiadás akadt a kezembe - ezzel a hetvenes évek kipipálva a három évtizedből. (Érdekes, hogy ez éppen a középső", ugyanis előtte háromszor, és 1974 után is háromszor adták még ki itthon, különböző címlapokkal.)

Swift, Gerard Nolan grafikáján

A 18. század közepe óta nemzedékek olvasták, szórakoztak Gulliver kalandjain, és tanultak is belőle. Sokak kedvenc olvasmánya lett a törpék országában kalandozó seborvos históriája - amely máig sem vesztett frissességéből. Tanulságai felnőttek és gyermekek számára egyaránt maradandóak - olvashatjuk a könyv ajánlójában. Az örökéletű művet Karinthy Frigyes kitűnő fordításában ismerik meg a magyar gyerekek - és az utazni vágyó felnőttek.

Lyman Frank Baum, Óz atyja

ÓZ

Az eredeti megjelenés éve 1900. Akkor olvashatták először a fiatalok és idősebbek L. Frank Baum The Wonderful Wizard of Oz című könyvét. Itthon az Óz, a nagy varázsló és Óz, a csodák csodája címekkel is megjelent. És ez csak az első rész! A kalandok sora hosszú, ennek a kiadásába vágott bele magyarul 1991-ben a Westinvest kiadó, ennek az első kötete állt a polcon. Szőlőssy Klára fordította, az illusztráció W. W. Denslow munkája. A történet (legalább) az 1939-ben készült amerikai filmből mindenkinek ismerős. A kansasi rónaság közepéről Dorkát és Toto kutyát a forgószél csodás vidékre repíti, a mumpicok országába. Kiderül, hogy a kislány messzire elkerült otthonától. A jóságos Északi Boszorkánytól megtudja, hogy Smaragdvárosba kell eljutnia Ózhoz, a legnagyobb varázslóhoz, mert csak az ő segítségével juthat vissza az otthonába. A hosszú vándorút során Dorka igaz barátokra talál: a Madárijesztőre, a Bádog Favágóra és a Gyáva Oroszlánra.

Walter Elias „Walt" Disney

DONALD

A kilencvenes évek hozták el hazánkba a nyugati" képregényeket. Nem mintha nem lettünk volna ellátva előtte is világszínvonalú rajzban (is) elmesélt történetekkel itthonról - de Disney világa mégis más... Emlékszem a horror árú" füzetekre, három-három történettel, amelyeken szinte percek alatt átrohantunk. A kiadvány végén (nevetségesen egyszerű) keresztrejtvénnyel lehetett átismételni az olvasottakat. Az 1993-as hatodik Donald magazin volt Óz és Gulliver mellett a polcon. Az nem kérdés, hogy Walt Disney a világ legismertebb forgatókönyvírója. Összesen 26 alkalommal nyerte el az Oscar-díjat. Szinte hihetetlen, hogy már ötven éve nem él, hiszen a birodalma virágzik. Az online aukciós portálok hirdetései szerint már négyszáz és 2 ezer forint között érnek ezek az újságok, hiszen különleges retrónak" számítanak. Ez a példány nem eladó, inkább újraolvasom, aztán megkeresem a többi Donald kacsa kiadványt a kilencvenes évekből.

A könyvespolcon „talált" érdekességek, éppen olvasásra várva

PUDING

Óz és Donald jelentette a kilencvenes éveket ebben a gyűjteményben, a különleges gyűjtemény, A megbabonázott puding pedig a nyolcvanas évek óta ül a polcon. Egészen pontosan 1983-ban adta ki a Helikon Kiadó. Kicsit" korábbi az eredetije: W. B. Yeats ír költő két nagy gyűjteményt tett közzé 1888-ban és 1892-ben. Ezek alapján készült ez a válogatás, amely a magyar olvasóknak is bemutat egy csokornyit az ír mesekincs gazdagságából - olvasható az ajánlásban.

William Butler Yeats ír költő

Írország, a pazar tájakkal ékes, vadregényes zöld sziget" a kora középkorban a kereszténység előretolt nyugati bástyája volt, Írországból rajzottak ki azok a szerzetesek, akik sorra megtérítették a pogány briteket, skótokat és germánokat, aztán sorra jöttek a hódítók. Az ír paraszti nép babonás vallásossága benépesítette az országot nem evilági lényekkel. Tündérek, manók sürögtek-forogtak mindenütt, a vizek mélyén víziemberek tanyáztak, az embereket holt lelkek kísértetei riogatták, boszorkányok és varázslónők bűvöltek és bájoltak... Ebből a világból kapunk olvasnivalókat.