Az elsődleges cél télen, hogy kíméljük az erőforrást a reggeli induláskor

Előmelegítés vagy hidegindítás? Vannak autósok, akik nagy dilemmában vannak, hogy melyik jelent legkevésbé terhelést a gépkocsijukra, motorjukra. És vannak azok a sofőrök, akik fittyet hánynak az efféle morfondírozása, és egy az egyben indítják is a motort, hogy mihamarabb kihajthassanak a forgalomba. Megvizsgáltuk pró és kontra, hogy mire kell ügyelni, bármelyik utat is választjuk.

Hidegindítás

Ha nincs időnk – vagy türelmünk – a reggeli munkába indulás előtt az előmelegítéssel bajlódni, akkor is van pár dolog, amire érdemes odafigyelnünk. Már ha az autóját a legcsekélyebb mértékben is szerető sofőrnek tartjuk magunkat.

Ha pár másodpercet készek vagyunk feláldozni, akkor az indulás előtt hagyjuk üresben az autót. Majd lassú, normál tempóban induljunk el, kerülve a motor bőgetését. Váltsunk fel mielőbb magasabb fokozatra, míg el nem érjük a 2000-es fordulatot. Ez a fordulatszám már elegendő az ébredező motornak.

Ne húzassuk ki a motort, míg el nem éri az üzemi hőmérsékletet, különben megrövidítjük az élettartamát. Tudniillik a dugattyú, a henger és a hengerfejtömítés is nagyban ki van téve a külső körülményeknek, még a prémium motorolajok használatával is. A motor alkatrészei különféle anyagokból készülnek, és emiatt a tágulásuk is különböző mértékű. Először a dugattyúk érik el az üzemi hőfokukat, majd a henger. Ha túlságosan magas fordulatszámon pörgetjük a motort, akkor a dugattyú rekordidő alatt felforrósul, miközben a vízborítással körülvett henger még jéghideg marad. Ez ahhoz vezethet, hogy a dugattyú szorulni fog, és megkarcolja a hengerfalat. A motor egy másik neuralgikus pontja a hengerfej és annak tömítése. A visszafogott gázpedálhasználattal ezek élettartamát is meghosszabbíthatjuk.

Az erőforrás kenőképességéről is ejtsünk néhány szót. Hidegen sűrű marad az olaj, és a hengerfejben tíz másodpercig is eltarthat, mire mindenhova eljut. A kenőfelületek mindaddig szárazak maradnak.

És akkor még nem beszéltünk az optimális kenőhatásról, amelyet az olaj 90 Celsius-foknál ér el. Mennyi idő alatt érhető el ez az állapot egy átlagos benzin- vagy dízelmotor számára? Körülbelül húsz kilométer megtétele után, azaz amikorra a hűtővíz eléri a 80-90 Celsius-fokot.

Előmelegítés

Ezt a megoldást főleg azok pártolják, akiknek szabadban áll vagy fűtetlen garázsban fagyoskodik az autójuk. A legfontosabb, amire ügyelnünk kell ebben az esetben: ne melegítsük túl sokáig üresjáratban az autót, mert ilyenkor a legnagyobb a főtengely igénybevétele.

Ehelyett igazi életmeghosszabbító megoldás lehet egy elektromos motor-előmelegítő berendezés. Több fajtája is létezik. Van, amelyik a hűtővizet keringtetve melegíti át a motort. Míg más típusok a motorblokkra fekszenek fel, és a motortömbön keresztül melegítik át a rendszert. Előnye, hogy egy időkapcsolós konnektorral beprogramozhatjuk, hogy a várható reggeli indulás idejéhez képest mikor kapcsoljon be. Hátránya, hogy csak olyan helyen tudunk parkolni, ahol van elérhető konnektor.

Különösképpen olyan autótulajdonosoknak ajánlják, akik az indítás után egyszerre nagy motorterhelésre kényszerülnek. Például akik országút vagy autópálya közelében laknak, vagy akik hosszú emelkedővel kezdik meg az útjukat. A motor-előmelegítő berendezések járulékos haszna, hogy az utastér fűtése is gyorsabban beindul, azaz komfortosabbá teszi az utazást a téli hidegben. A következő napokban szükségünk is lesz rá.

Kiemelt képünkön: Nem ajánlott az autót a hó- és jégmentesítés hosszú percei alatt üresjáratban melegíteni