Magyar szuverenitiás

2018.10.16. 13:03

Elfogadták a Sargentini-jelentést visszautasító határozatot

Csak a magyarok dönthetnek arról, kivel szeretnének együtt élni és kivel nem.

Megszavazta a parlament kedden a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a Sargentini-jelentés elleni határozatot, amely arra szólítja fel a kormányt:

ne engedjen a zsarolásnak, utasítsa vissza a Magyarországot ért valótlan vádakat, és jogi úton is lépjen fel a csalással elfogadott, Magyarországot rágalmazó jelentéssel szemben.

A képviselők 129 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott javaslatot, amely hangsúlyozza: Magyarország maga védi a határait, „fenntartjuk a kerítést, és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát”.

A dokumentum szerint az Európai Parlamentben (EP) elfogadott Sargentini-jelentés a demokratikusan megválasztott magyar Országgyűlés döntéseit támadta meg, ezzel pedig túllépte hatáskörét, megsértette az ország szuverenitását.

A határozatban az olvasható: megdöbbentőnek tartják, hogy az EP bevándorlást támogató képviselői azért ítélik el Magyarországot, mert megvédte határait.

„Visszautasítjuk a Sargentini-jelentésnek nevezett hazug bevándorláspárti vádirat rágalmait. Visszautasítjuk a jelentést, amely azért támadja Magyarországot, mert nem fogadott be bevándorlókat, elutasította a kvótát, jogi határzárat hozott létre, és büntethetővé tette az illegális bevándorlás szervezését” – írták.

Az elfogadott előterjesztés felháborítónak nevezi, hogy az EP bevándorláspárti képviselői, a tartózkodó szavazatokat figyelmen kívül hagyva, „csalással fogadták el a Magyarországot és a magyar embereket rágalmazó jelentést”.

A magyar Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha egyes üzleti csoportok és egy spekuláns üzletember érdekei akadálytalanul érvényesülnek az Európai Unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat – írták, elfogadhatatlannak nevezve, hogy az illegális migrációt támogató szervezetek megbélyegezzék a magyarokat.

„Csak a magyarok dönthetnek arról, kivel szeretnének együtt élni és kivel nem” – rögzíti a közzétételét követő napon hatályba lépő országgyűlési határozat.

Az EP szeptember 12-én 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadta el a magyar jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést.

A jelentést visszautasító határozat elfogadása után sajtótájékoztatón kommentálta a történteket Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint a Sargentini-jelentés a nemzeti önrendelkezés elleni súlyos támadás.

A kormánypárti politikus külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a határozat az Országgyűlés 75 százalékának a támogatását élvezte, sőt „európai számítás szerint” – a tartózkodó szavazatok figyelembe vétele nélkül – ennél is többen, a Ház 83 százaléka támogatta.

A határozat felkéri a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak, utasítson vissza minden nyomásgyakorlási kísérletet, és ne adja át a határőrizet jogát. Továbbá visszautasítja azokat a hazug vádakat, rágalmakat, amelyeket Magyarországgal szemben megfogalmaztak a jelentésben – közölte Kocsis Máté, hozzátéve:

a keddi parlamenti szavazáson kiderült, kik azok, akik Magyarország, és kik azok, akik a brüsszeli elit érdekeit képviselik. A Fidesz elítéli, hogy a baloldali pártok ellenezték az országgyűlési határozatot

- tette hozzá.

„Magyarország nem hagyhatja, hogy bármilyen, stratégiailag fontos területen jogokat vonjon el Brüsszel” – jelentette ki a frakcióvezető, aki szerint nem ez volt az utolsó támadás Magyarországgal szemben, ezek pedig azért érik az országot, mert más álláspontot képvisel a bevándorlás kérdésében, mint a most még hatalmon lévő brüsszeli elit.

A sajtótájékoztatón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is felidézte, hogy a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti (EP) szavazáson figyelmen kívül hagyták a tartózkodó szavazatokat, amivel „a jogállamiság alapjait tiporták lábbal”. Ezért a kormány még a héten benyújtja az EU luxembourgi bíróságához a keresetét, amelyben annak megállapítását kéri, hogy az EP a dokumentumot érvényesen nem fogadta el.

A tárcavezető szerint ugyanakkor Európában egyre többen ismerik fel az EU egészére vonatkozóan azt a veszélyt, hogy ha egyes országokat politikai különvélemények miatt lehet elítélni, és politikai állásfoglalásokat jogállami köntösben megfogalmazni, akkor az hosszú távon szétverheti az európai együttműködést.

Ezek alapján Gulyás Gergely egész Európa érdekének nevezte, hogy vagy a bírósági eljárás során bizonyosodjon be a szabálytalan elfogadás, vagy pedig a lehető leghamarabb zárják le a Magyarországgal szemben a migrációs álláspontja miatt zajló eljárást.

A Miniszterelnökség vezetőjét arról is kérdezték, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) elnöke szerint a Fidesznek nem a bajor Keresztényszociális Unió (CSU), hanem az AfD a természetes szövetsége. Erre úgy reagált: az Európai Néppártban a Fidesz és a CSU testvérpártok, és „nincs okunk szövetségest váltani”. „Az AfD sokszor próbálta velünk felvenni a kapcsolatot, de mi Bajorországban a CSU-val, szövetségi szinten pedig a CDU-val tartunk kapcsolatot” – jelentette ki.

A CSU bajor választási eredményét úgy kommentálta: a bajor szavazatok csaknem 60 százaléka továbbra is „jobbra ment”, csak egy részüket az AfD-re, valamint a Szabad Választók (Freie Wähler) nevű tartományi pártra adták. Vagyis Bajorország választói közege továbbra is jobboldali, polgári többségű – értékelt.

Ezek is érdekelhetik