Ősi módon őseik nyomában

Perenye zsákfalu - közúton csak Gencsapáti felől lehet megközelíteni -, mindössze 640 ember lakja, mégis bizonyos berkekben máris országos hírre tett szert.

- Sajnos kevés település mondhatja el magáról, hogy élő a néphagyománya, de Perenye ezek közé a kivételek közé tartozik - hallom dr. Medgyesy S. Norberttől, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művelődéstörténész docensétől, az MTA Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoport tagjától.

A falu életében a népdal, a halottvirrasztás, a házról házra járó betlehemezés, a misék előtti népéneklés és a saját énekekkel teli Szent Vid-zarándoklat megszakítás nélküli, ma is élő hagyomány. A zarándoklatra az 1849-es nagy kolerajárvány idején tettek fogadalmat a perenyeiek, akik ma is ősi módon őseik nyomában járnak: Velem Szent Vidig gyalogolnak oda-vissza 26 kilométert.

21 éve talált egymásra a falu és az országosan egyre ismertebb szaktekintéllyé váló dr. Medgyesy S. Norbert, aki 2012 óta Perenye díszpolgára. A kezdetre így emlékezik: - A győri bencés gimnáziumba együtt jártam két, ma már papként dolgozó osztálytárssal, Fekete Szabolcs Benedek püspöki irodaigazgatóval és Perger Gyula toronyi plébánossal. Ők ajánlották figyelmembe Perenyét, mert tudtak a falu híres paraszténekeséről, Bejczi Józsefné Hittaller Annáról. Annus néni sajnos tavaly elhunyt 87 évesen, de 86 évesen még gyűjtöttem tőle éneket. Rengeteget tudott, kedves, humoros lénye nagyon hiányzik.

A táborkoncerten készült a csoportkép a gyerekekről és a felnőttekről. Másfél órán át citerakísérettel népi gyermekjátékok, arató- és summásdalok, kiszámolók, párosítók, jeles napi szokások (lucázás, regölés, korbácsolás, balázsjárás) szólaltak meg a perenyei, a bucsui és a séi gyermekek ajkairól
Fotó: Imre Viktória

Háromszáznál több népéneket gyűjtött össze Perenyében Medgyesy S. Norbert. Ezek a népi emlékezet mélységéből valók: a XIX. századi és múlt század eleji énekek mellett ősibb, XVI-XVIII. századi helyi változatú dallamok, szövegek. Több darab közvetlenül gregorián eredetű.

- A csodálatos az Perenyén, hogy ez ott mindmáig élő kincs. Ugyanúgy hat, mint régen. A népi vallásosság embert, hitéletet és közösséget megtartó erőt adott az évszázadok nehézségei között, s ma is közösséget formál. Ellentmond a mai divatnak, közvélekedésnek, ami azt sulykolja: ez nem érdekli a mai fiatalokat - hallom Norberttől, aki példák sorát említi ennek cáfolataként. Perenyén a gyerekek az utcán gyaloglás közben együtt énekelnek perenyei népdalokat, nem egy közülük citerát kért ajándékba karácsonyra, s a most megrendezett néphagyomány-táboruk másfél órás zárókoncertjén olyan nagy sikert arattak, amire emlékeznek majd talán életük végéig.

Ez a csoda persze nem önmagától született. Perenyén az értékmentés évek óta, szisztematikusan zajlik. Többen is összefogtak a helyi néphagyományok tanításáért, a foglalkozások a tanév során rendszeresen zajlottak. A citerán való muzsikálás örömeivel Dömény Krisztián, a budapesti Bartók Béla Zenekonzervatórium és a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola népzene tanára ismerteti meg immár harmadik esztendeje a közel húszfős csapatot. A népdalokat dr. Medgyesy S. Norbert tanítja saját helybéli gyűjtéseinek legjavából válogatva. A kézműves-foglalkozásokat a perenyei Böhm Ibolya, az Ernuszt Kelemen Gyermekvédelmi Intézmény otthonvezetője tartotta. A tábor vezetői hangsúlyt fektettek az élő hagyomány mellett a helyi történeti örökség megismertetésére is. Ezért túráztak a résztvevők Biczó Barnabás erdőmérnök, gravírozóművész vezetésével a Perenyéhez tartozó Fűtelek-major egykori kastélyának romjaihoz, majd az egyik istállóban a tehénröptetés 17. századi szokását elevenítették fel. A perenyei temetőben kegyelettel szemlélték a sírfeliratokat, köztük nem egy adatközlőre bukkantak.

Imre Viktória polgármester és Hollósi László nélkül nem jöhetett volna létre a másfél éve tartó rendszeres, szombati képzés, a mostani tábor sem. Perenye Helyi Értéktára szeretné, ha ezek a kincsek a Vas Megyei Értéktár részei lehetnének.