Móri ügy: a tévesen elítélt Kaiser Ede újbóli pere

Az ügyész a vádbeszédben azt mondta: a Fővárosi Bíróság a perújítási tárgyalást túlnyomórészt az eljárási szabályok szerint folytatta le, de több hibát is vétett. Mint mondta: azt is el kell ismerni, hogy az első fokon eljárt ügyész is tévedett, s ezzel megzavarta az első fokú bíróságot. Tévedett, amikor a perújítás során módosította a vádat, amellyel értelmezhetetlen jogi helyzet állt elő.
   
Az első fokon eljárt ügyész akként módosította a vádat, hogy Kaiser Ede nem követte el a móri vérengzéssel kapcsolatban terhére róttakat. Az első fokú bíróság pedig szintén ez alól a "vád" alól mentette fel a terheltet, vagyis "furcsa módon felmentette az alól a vád alól, hogy nem követte el a terhére rótt bűncselekményt" - tette hozzá.
   
Az ügyész szerint a téves vádmódosításból az első fokú bíróság azt a következtetést is levonta, hogy Kaiser Edével szemben a móri cselekmény miatt már nincs törvényes vád. "Kérdés, hogy akkor mi alól mentette fel" - jegyezte meg az ügyész, hozzátéve: törvényes vád hiányában az eljárás megszüntetése lenne a jogkövetkezmény. A törvényes vád hiányából a bíróság azt a következtetést is levonta, hogy a továbbiakban nem is folytathatja le a móri ügyben a bizonyítási eljárást. Az ebből következő részbeni felderítetlenséget a Fővárosi Ítélőtábla küszöbölte ki - mondta az ügyész. Álláspontja szerint tévesen hozott felmentő rendelkezést az elsőfokú bíróság a móri vádpontról, ugyanis szakmai hibát vétett.
   
Az ügyész fenntartotta a súlyosításra irányuló fellebbezést, kérte a bűncselekmények pontos minősítését, a felmentő rendelkezések mellőzését és a vádlott hosszabb tartalmú, határozott idejű szabadságvesztésre ítélését.
   
Azt is megjegyezte: szerinte az igazságszolgáltatási rendszer még annak ellenére is jól vizsgázott, hogy annak idején tévesen ítélték el Kaiser Edét és Hajdú Lászlót. A bűnüldöző hatóságok fel- és elismerték tévedésüket. Mindent megtettek annak érdekében, hogy megállapítsák, mi történt. A jogot emberek alkotják és alkalmazzák, a tévedés lehetősége nem zárható ki, ezért vannak a jogorvoslatok - mondta.
   
Az ügyész kimondta: Kaiser Ede nem bűnös a móri vérengzésben, de a bizonyítottan általa elkövetett más bűncselekmények kiemelten nagy tárgyi súlyúak és azt mutatják, hogy a férfi a társadalomra kiemelten veszélyes.
   
Kaiser Ede ügyvédje a védőbeszédben azt mondta: egy dologban egyetért a fellebbviteli ügyészséggel, hogy nem Kaiser Ede követte el a móri vérengzést. Azt kérte a bíróságtól, hogy az ügyben olyan igazságos döntés szülessen, amely alkalmas arra, hogy a bűnös elnyerje méltó büntetését, egyúttal az ítélet méltó legyen a magyar igazságszolgáltatás egészéhez.
   
Mint mondta: bár Kaiser Ede súlyos bűncselekményeket követett el, de azt kéri, próbálják meg az ő oldaláról is szemlélni a történteket. Kétségtelenül ízig-vérig bűnöző életmódot folytatott, aztán volt egy súlyos bűnügy, amelyet nem ő követett el, eljárás is indult ellene, majd feltárták azokat a bűncselekményeket is, amelyeket ő követett el. Ám, ha nincs a móri bűncselekmény és az eljárás maga, akkor már törhetné a fejét, hogy mikor szabadul feltételesen, és nem ismerte volna meg a nevét az ország. Emellett a móri bűncselekmény miatt a létező legsúlyosabb büntetést is kiszabták vele szemben, emiatt azt feltételezhette, hogy élete végéig "apró kortyokban fogyasztja a halált". Ráadásul nem olyan büntetés-végrehajtási intézetbe került, amelyik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek számára áll rendelkezésre, hanem egy szigorú, elszeparált intézménybe, amelyet a különösen veszélyes elkövetők számára hoztak létre.
   
Ezenkívül az ügyvéd szerint a perújítási nyomozás érthetetlenül hosszú volt. A perújítás benyújtásától lassan négy éve van olyan helyzetben a vádlott, hogy még mindig nem tudja, mikor fog szabadulni - mondta az ügyvéd, hozzátéve: az sem érthető, miért van az, hogy nála minden súlyosabbnak minősül, ugyanakkor miért csekély súlyú az időmúlás és a beismerő vallomás.
   
Kaiser Edét előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Bíróság 2004. december 23-án, majd a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 2005. október 25-én jogerős ítéletével halmazati büntetésül életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, és egyben kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.
   
A Győri Fellebbviteli Főügyészség, valamint a vádlott védőinek indítványa alapján a Fővárosi Ítélőtábla Kaiser Ede tekintetében elrendelte az előbbi bírósági ítéletek ellen a perújítást. A tábla akkori érvelése szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással szemben olyan új bizonyítékok merültek fel, amelyek valószínűvé teszik, hogy Kaiser Edét az Erste Bank móri fiókjában elkövetett bűncselekmény miatt emelt vád alól fel kell menteni, és vele szemben a többi bűncselekmény miatt lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni.
   
A perújítási eljárásban a Fővárosi Bíróság 2009. november 6-i ítéletében kimondta: Kaiser Ede nem bűnös a móri bankrablás ügyében. Ugyanakkor tucatnyi más bűncselekmény miatt 18 év fegyházra ítélték. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség a kiszabott büntetés súlyosításáért, Kaiser Ede és védője enyhítésért fellebbezett.
    
A móri bankrablás miatt a Fővárosi Ítélőtábla a börtönben öngyilkosságot elkövető Nagy László társát, Weiszdorn Róbertet ez év december 9-én életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A férfi negyven év múlva bocsátható feltételesen szabadlábra.