Répcelakon határozta el, hogy író lesz: a Kossuth-díjas Tatay Sándor emlékét leánya, Ágota idézte föl a Nyitott Térben

Tatay Ágota  Nem először járt Répcelakon, és ez nem a véletlen műve: az író ifjúkorában egy évet eltöltött ebben a vasi kisvárosban, ráadásul önéletírásának tanúsága szerint  itt határozta el, hogy író lesz.

Érettségi után Tatay Sándor a Hortikultúra Magtermelő és Értékesítő Szövetkezet megbízásából járta a vidéket. „Működési területe” –  Lődörgések kora című életrajzi regényében használja ezt a fordulatot – Sopron és Vas megye volt, tudjuk éppen Bokányi Pétertől. A mai negyvenesek, ötvenesek Tatay Sándor nevének hallatán biztos rávágják: Puskák és galambok. Ez az az 1960-as ifjúsági regény, amelyből a megjelenése után azonnal filmet forgatott  Keleti Márton.

A Tatay Sándor emlékét gondosan őrző vasi kisváros, Répcelak    önkormányzata, civil szervezetei  már korábban is meghívták Tatay Ágotát a Tatay Sándorral kapcsolatos rendezvényekre: 2001-ben a Tatay-emléktábla avatójára, 2010-ben az író 100. születésnapja alkalmából rendezett konferenciára például. A Nyitott Tér-délutánon Tatay Ágota édesapja életéről és munkásságáról beszélt: hogy milyen előzmények után jutott Tatay Sándor és családja Badacsonyba, ahol az író élete és munkássága kiteljesedett. Hallhattak a jelenlévők a Tatay-ősökről, az ifjú Tatay Sándor kőszegi jósdájáról, a pécsi, egyetemi évekről Weöres Sándorral és Takáts Gyulával.  A beszélgetés során, Bokányi Péter irodalomtörténész kérdéseire fölfűzve, kirajzolódott egy szép és teljes életút, életvilág. A tanulság? Mintegy az est zárásaként Tatay Ágota édesapjának a 75. születésnapján elhangzott szavait idézte: nem kell feltétlenül össze-vissza szaladgálni a világban (Tatay ifjúkorában ezt is kipróbálta), ragaszkodhatunk az „egy helyhez”, hiszen ott, azon az „egy helyen” is „lehet mélyre ásni”. 2016-ban lesz Tatay Sándor halálának 25 évfordulója. A Nyitott Tér Egyesület délutánja már „bemelegítés” volt az  emlékévre.