2010.06.07. 11:25
Foci vb-történelem: Kocsis Sándor az ötödik legeredményesebb góllövő, másolat a trófea
A pénteken kezdődő dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság résztvevői egy 36 centiméter magas serlegért csatáznak egymással.
A tízmillió dollár értékű kupát 18 karátos aranyból 1971-ben egy olasz szobrász, Silvio Gazzaniga készítette. Először a 2006-os németországi torna szervezőbizottságának elnöke, Franz Beckenbauer emelhette magasba az 1974-ben világbajnoki címet szerzett német válogatott csapatkapitányaként.
A trófeát kizárólag a nyitó mérkőzésen és a döntőben láthatják a szurkolók, a világesemények közötti időszakokban pedig a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) zürichi székházában, egy páncélszekrényben őrzik. A dél-afrikai tornára a luxuscikkeket gyártó Louis Vuitton által megálmodott, több mint száz óra alatt elkészített speciális táskában szállítják majd el. A győztes válogatott egy 50 ezer dollár értékű másolatot tarthat meg.
A valódi kupára az összes győztes nevét bevésik, 2038-ban azonban várhatóan új serlegre lesz szükség, mert a mostanin addigra nem marad szabad hely az aranyérmesek számára.
A hivatalosan FIFA Világkupának nevezett trófea elődje, a Jules Rimet Kupa egy vándorserleg volt, melyet a győztes mindig négy évig birtokolhatott. Brazília harmadik világbajnoki sikere, az 1970-es mexikói világbajnokság után végleg megkapta a Rimet Kupát, melyet a dél-amerikai ország labdarúgó-szövetségének székházában őriztek 1983-ig. Huszonhét évvel ezelőtt ismeretlen tettesek ellopták, azóta sem került elő.
Közel négy évig fejlesztették a pénteken kezdődő dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság hivatalos labdáját, amely a Jabulani (Ünneplés) nevet kapta.
A játékszer külső burkolatát nyolc különálló részből illesztették össze, az új Grip,n,Groove elnevezésű technológia pedig bármilyen körülmények mellett is stabil repülést és tökéletes tapadást biztosít. A Jabulani a teljes felületen kialakított barázdák miatt eddig soha nem tapasztalt repülési tulajdonságokkal rendelkezik - az adidas szerint.
"A lehető legpontosabban lehet vele célozni, ugyanakkor a fogása tökéletes, s a levegőben rendkívül szépen száll" - mondta Thomas van Schaik, az adidas PR-vezetője.
Ennek ellenére több játékos igen élesen bírálta a labdát. Az elmúlt hetekben többek között Julio Cesar, a brazilok, Claudio Bravo, a chileiek, és Gianluigi Buffon, a címvédő olaszok kapusa is élesen kikelt az adidas-labda ellen. A hálóőrök szerint "szörnyű", "rettenetes" és "alkalmatlan" az általuk strandröplabdához hasonlított játékszer, amely "bizarr dolgokat művel magaslaton és tengerszinten egyaránt". Buffon véleménye így hangzott: egy ilyen fontos tornán "szégyen, hogy ezzel a labdával kell futballozni".
A német sportszergyártó cég sorozatban 11. alkalommal készítette el a futball-világbajnokság hivatalos játékszerét, s a vállalat képviselői a csoportsorsolás előtt megtartott decemberi bemutatón azt mondták, eddig ez a leggömbölyűbb vb-labda.
A Jabulanit az előzetes tervezés után laboratóriumi körülmények között tesztelték, majd klubcsapatok - köztük a Bayern München és az AC Milan - játékosai próbálhatták ki.
A labda fehér alapfelületén három, lekerekített élű háromszög alakú színes minta látható. A 11 szín a 11 hivatalos dél-afrikai nyelvet, a 11 helyi törzset, valamint az afrikaiak lelkének sokszínűségét szimbolizálja.
Szakértők szerint a 119,95 euróba kerülő játékszerből akár 20 millió példányt is értékesíthetnek. Az eddigi eladási rekordot a 2006-os németországi vb hivatalos labdája, a Teamgeist (Csapatszellem) tartja, amelyből 15 millió darab kelt el.
OLDALTÖRÉS: Az eddigi vb-k dobogósai, éremtáblázat
Ugyanakkor legtöbb végső sikerük a braziloknak van, akik az öt elsőségük mellett két-két alkalommal zártak másodikként és harmadikként.
A magyar válogatott kétszer, 1938-ban és 1954-ben ezüstérmes volt, hozzá hasonlóan Hollandia és Csehszlovákia is két elbukott döntővel rendelkezik.
Az eddigi 18 labdarúgó-világbajnokság dobogósai és összesített éremtáblázata:
világbajnok második harmadik
1930: Uruguay Argentína nem játszottak a harmadik helyért
1934: Olaszország Csehszlovákia Németország
1938: Olaszország MAGYARORSZÁG Brazília
1950: Uruguay Brazília Svédország
1954: Németország MAGYARORSZÁG Ausztria
1958: Brazília Svédország Franciaország
1962: Brazília Csehszlovákia Chile
1966: Anglia Németország Portugália
1970: Brazília Olaszország Németország
1974: Németország Hollandia Lengyelország
1978: Argentína Hollandia Brazília
1982: Olaszország Németország Lengyelország
1986: Argentína Németország Franciaország
1990: Németország Argentína Olaszország
1994: Brazília Olaszország Svédország
1998: Franciaország Brazília Horvátország
2002: Brazília Németország Törökország
2006: Olaszország Franciaország Németország
Az összesített éremtáblázat:
arany ezüst bronz
Brazília 5 2 2
Olaszország 4 2 1
Németország 3 4 3
Argentína 2 2 -
Uruguay 2 - -
Franciaország 1 1 2
Anglia 1 - -
Csehszlovákia - 2 -
Hollandia - 2 -
MAGYARORSZÁG - 2 -
Svédország - 1 2
Lengyelország - - 2
Ausztria - - 1
Chile - - 1
Horvátország - - 1
Portugália - - 1
Törökország - - 1
Ugyanakkor legtöbb végső sikerük a braziloknak van, akik az öt elsőségük mellett két-két alkalommal zártak másodikként és harmadikként.
A magyar válogatott kétszer, 1938-ban és 1954-ben ezüstérmes volt, hozzá hasonlóan Hollandia és Csehszlovákia is két elbukott döntővel rendelkezik.
Az eddigi 18 labdarúgó-világbajnokság dobogósai és összesített éremtáblázata:
világbajnok második harmadik
1930: Uruguay Argentína nem játszottak a harmadik helyért
1934: Olaszország Csehszlovákia Németország
1938: Olaszország MAGYARORSZÁG Brazília
1950: Uruguay Brazília Svédország
1954: Németország MAGYARORSZÁG Ausztria
1958: Brazília Svédország Franciaország
1962: Brazília Csehszlovákia Chile
1966: Anglia Németország Portugália
1970: Brazília Olaszország Németország
1974: Németország Hollandia Lengyelország
1978: Argentína Hollandia Brazília
1982: Olaszország Németország Lengyelország
1986: Argentína Németország Franciaország
1990: Németország Argentína Olaszország
1994: Brazília Olaszország Svédország
1998: Franciaország Brazília Horvátország
2002: Brazília Németország Törökország
2006: Olaszország Franciaország Németország
Az összesített éremtáblázat:
arany ezüst bronz
Brazília 5 2 2
Olaszország 4 2 1
Németország 3 4 3
Argentína 2 2 -
Uruguay 2 - -
Franciaország 1 1 2
Anglia 1 - -
Csehszlovákia - 2 -
Hollandia - 2 -
MAGYARORSZÁG - 2 -
Svédország - 1 2
Lengyelország - - 2
Ausztria - - 1
Chile - - 1
Horvátország - - 1
Portugália - - 1
Törökország - - 1
Ugyanakkor legtöbb végső sikerük a braziloknak van, akik az öt elsőségük mellett két-két alkalommal zártak másodikként és harmadikként.
A magyar válogatott kétszer, 1938-ban és 1954-ben ezüstérmes volt, hozzá hasonlóan Hollandia és Csehszlovákia is két elbukott döntővel rendelkezik.
Az eddigi 18 labdarúgó-világbajnokság dobogósai és összesített éremtáblázata:
világbajnok második harmadik
1930: Uruguay Argentína nem játszottak a harmadik helyért
1934: Olaszország Csehszlovákia Németország
1938: Olaszország MAGYARORSZÁG Brazília
1950: Uruguay Brazília Svédország
1954: Németország MAGYARORSZÁG Ausztria
1958: Brazília Svédország Franciaország
1962: Brazília Csehszlovákia Chile
1966: Anglia Németország Portugália
1970: Brazília Olaszország Németország
1974: Németország Hollandia Lengyelország
1978: Argentína Hollandia Brazília
1982: Olaszország Németország Lengyelország
1986: Argentína Németország Franciaország
1990: Németország Argentína Olaszország
1994: Brazília Olaszország Svédország
1998: Franciaország Brazília Horvátország
2002: Brazília Németország Törökország
2006: Olaszország Franciaország Németország
Az összesített éremtáblázat:
arany ezüst bronz
Brazília 5 2 2
Olaszország 4 2 1
Németország 3 4 3
Argentína 2 2 -
Uruguay 2 - -
Franciaország 1 1 2
Anglia 1 - -
Csehszlovákia - 2 -
Hollandia - 2 -
MAGYARORSZÁG - 2 -
Svédország - 1 2
Lengyelország - - 2
Ausztria - - 1
Chile - - 1
Horvátország - - 1
Portugália - - 1
Törökország - - 1
OLDALTÖRÉS: Az eddigi döntők
Az eddigi 18 labdarúgó-világbajnokság döntői:
1930.07.30.: Uruguay-Argentína 4-2 (1-2)
Montevideo, 80.000 néző, vezette: Langenus (belga)
gólszerzők: Dorado (12.), Cea (57.), Iriarte (68.), Castro (89.), illetve Peucelle (20.), Stabile (37.)
1934.06.10.: Olaszország-Csehszlovákia 2-1 (0-0, 1-1, 2-1)
Róma, 45.000 néző, vezette: Eklind (svéd)
gólszerzők: Orsi (81.), Schiavio (95.), illetve Puc (71.)
1938.06.19.: Olaszország-Magyarország 4-2 (3-1)
Párizs, 50.000 néző, vezette: Capdeville (francia)
gólszerzők: Colaussi (5., 35.), Piola (16., 82.), illetve Titkos (7.), Sárosi (70.)
1950.07.16.: Uruguay-Brazília 2-1 (0-0)
Rio de Janeiro, 203.849 néző, vezette: Reader (angol)
gólszerzők: Schiaffino (66.), Ghiggia (79.), illetve Friaca (47.)
1954.07.04.: NSZK-Magyarország 3-2 (2-2)
Bern, 65.000 néző, vezette: Ling (angol)
gólszerzők: Morlock (10.), Rahn (18., 84.), illetve Puskás (6.), Czibor (8.)
1958.07.28.: Brazília-Svédország 5-2 (2-1)
Stockholm, 51.000 néző, vezette: Guigue (francia)
gólszerzők: Vavá (9., 32.), Pelé (55., 90.), Zagallo (68.), illetve Liedholm (3.), Simonsson (80.)
1962.06.17.: Brazília-Csehszlovákia 3-1 (1-1)
Santiago, 60.000 néző, vezette: Latisev (szovjet)
gólszerzők: Amarildo (17.), Zito (68.), Vavá (77.), illetve Masopust (15.)
1966.07.30.: Anglia-NSZK 4-2 (1-1, 2-2, 3-2)
London, 97 ezer néző, vezette: Dienst (svájci)
gólszerzők: Hurst (18., 101., 120.), Peters (78.), illetve Haller (12.), Weber (90.)
1970.06.21.: Brazília-Olaszország 4-1 (1-1)
Mexikóváros, 112.000 néző, vezette: Glöckner (NDK-beli)
gólszerzők: Pelé (18.), Gerson (65.), Jairzinho (70.), Carlos Alberto (86.), illetve Boninsegna (37.)
1974.07.07.: NSZK-Hollandia 2-1 (2-1)
München, 80.000 néző, vezette: Taylor (angol)
gólszerzők: Breitner (25., 11-esből), Müller (44.), illetve Neeskens (2., 11-esből)
1978.06.25.: Argentína-Hollandia 3-1 (1-0, 1-1, 2-1)
Buenos Aires, 78.000 néző, vezette: Gonella (olasz)
gólszerzők: Kempes (39., 105.), Bertoni (115.), illetve Nanninga (84.)
1982.07.11.: Olaszország-NSZK 3-1 (0-0)
Madrid, 90.000 néző, vezette: Coelho (brazil)
gólszerzők: Rossi (57.), Tardelli (69.), Altobelli (81.), illetve Breitner (83.)
1986.06.29.: Argentína-NSZK 3-2 (1-0)
Mexikóváros, 115.000 néző, vezette: Filho (brazil)
gólszerzők: Brown (22.), Valdano (56.), Burruchaga (85.), illetve Rummenigge (74.), Völler (82.)
1990.07.08.: NSZK-Argentína 1-0 (0-0)
Róma, 75.000 néző, vezette: Codesal Mendez (mexikói)
gólszerző: Brehme (85., 11-esből)
piros lap: Monzón (65.), Dezotti (87.)
1994.07.17.: Brazília-Olaszország 0-0, 11-esekkel: 3-2
Los Angeles, 93.158 néző, vezette: Puhl Sándor
a 11-eseket értékesítette: Romário, Branco, Dunga, illetve Albertini, Evani
a 11-eseket kihagyta: Marcio Santos, illetve Baresi, Massaro, R. Baggio
1998.07.12.: Franciaország-Brazília 3-0 (2-0)
Párizs, 80.000 néző, vezette: Belkola (marokkói)
gólszerzők: Zidane (27., 45.), Petit (90.)
piros lap: Desailly (68.)
2002.06.30.: Brazília-Németország 2-0 (0-0)
Jokohama, 72.370 néző, vezette: Collina (olasz)
gólszerző: Ronaldo (67., 79.)
2006.07.09.: Olaszország-Franciaország 1-1 (1-1, 1-1, 1-1), 11-esekkel: 5-3
Berlin, 72.000 néző, vezette: Horacio Elizondo (argentin)
gólszerzők: Materazzi (19.), illetve Zidane (7., 11-esből)
piros lap: Zidane (110.)
a 11-eseket értékesítette: Pirlo, Materazzi, De Rossi, Del Piero, Grosso, illetve Wiltord, Abidal, Sagnol
a 11-eseket kihagyta: Trezeguet
Az eddigi 18 labdarúgó-világbajnokság döntői:
1930.07.30.: Uruguay-Argentína 4-2 (1-2)
Montevideo, 80.000 néző, vezette: Langenus (belga)
gólszerzők: Dorado (12.), Cea (57.), Iriarte (68.), Castro (89.), illetve Peucelle (20.), Stabile (37.)
1934.06.10.: Olaszország-Csehszlovákia 2-1 (0-0, 1-1, 2-1)
Róma, 45.000 néző, vezette: Eklind (svéd)
gólszerzők: Orsi (81.), Schiavio (95.), illetve Puc (71.)
1938.06.19.: Olaszország-Magyarország 4-2 (3-1)
Párizs, 50.000 néző, vezette: Capdeville (francia)
gólszerzők: Colaussi (5., 35.), Piola (16., 82.), illetve Titkos (7.), Sárosi (70.)
1950.07.16.: Uruguay-Brazília 2-1 (0-0)
Rio de Janeiro, 203.849 néző, vezette: Reader (angol)
gólszerzők: Schiaffino (66.), Ghiggia (79.), illetve Friaca (47.)
1954.07.04.: NSZK-Magyarország 3-2 (2-2)
Bern, 65.000 néző, vezette: Ling (angol)
gólszerzők: Morlock (10.), Rahn (18., 84.), illetve Puskás (6.), Czibor (8.)
1958.07.28.: Brazília-Svédország 5-2 (2-1)
Stockholm, 51.000 néző, vezette: Guigue (francia)
gólszerzők: Vavá (9., 32.), Pelé (55., 90.), Zagallo (68.), illetve Liedholm (3.), Simonsson (80.)
1962.06.17.: Brazília-Csehszlovákia 3-1 (1-1)
Santiago, 60.000 néző, vezette: Latisev (szovjet)
gólszerzők: Amarildo (17.), Zito (68.), Vavá (77.), illetve Masopust (15.)
1966.07.30.: Anglia-NSZK 4-2 (1-1, 2-2, 3-2)
London, 97 ezer néző, vezette: Dienst (svájci)
gólszerzők: Hurst (18., 101., 120.), Peters (78.), illetve Haller (12.), Weber (90.)
1970.06.21.: Brazília-Olaszország 4-1 (1-1)
Mexikóváros, 112.000 néző, vezette: Glöckner (NDK-beli)
gólszerzők: Pelé (18.), Gerson (65.), Jairzinho (70.), Carlos Alberto (86.), illetve Boninsegna (37.)
1974.07.07.: NSZK-Hollandia 2-1 (2-1)
München, 80.000 néző, vezette: Taylor (angol)
gólszerzők: Breitner (25., 11-esből), Müller (44.), illetve Neeskens (2., 11-esből)
1978.06.25.: Argentína-Hollandia 3-1 (1-0, 1-1, 2-1)
Buenos Aires, 78.000 néző, vezette: Gonella (olasz)
gólszerzők: Kempes (39., 105.), Bertoni (115.), illetve Nanninga (84.)
1982.07.11.: Olaszország-NSZK 3-1 (0-0)
Madrid, 90.000 néző, vezette: Coelho (brazil)
gólszerzők: Rossi (57.), Tardelli (69.), Altobelli (81.), illetve Breitner (83.)
1986.06.29.: Argentína-NSZK 3-2 (1-0)
Mexikóváros, 115.000 néző, vezette: Filho (brazil)
gólszerzők: Brown (22.), Valdano (56.), Burruchaga (85.), illetve Rummenigge (74.), Völler (82.)
1990.07.08.: NSZK-Argentína 1-0 (0-0)
Róma, 75.000 néző, vezette: Codesal Mendez (mexikói)
gólszerző: Brehme (85., 11-esből)
piros lap: Monzón (65.), Dezotti (87.)
1994.07.17.: Brazília-Olaszország 0-0, 11-esekkel: 3-2
Los Angeles, 93.158 néző, vezette: Puhl Sándor
a 11-eseket értékesítette: Romário, Branco, Dunga, illetve Albertini, Evani
a 11-eseket kihagyta: Marcio Santos, illetve Baresi, Massaro, R. Baggio
1998.07.12.: Franciaország-Brazília 3-0 (2-0)
Párizs, 80.000 néző, vezette: Belkola (marokkói)
gólszerzők: Zidane (27., 45.), Petit (90.)
piros lap: Desailly (68.)
2002.06.30.: Brazília-Németország 2-0 (0-0)
Jokohama, 72.370 néző, vezette: Collina (olasz)
gólszerző: Ronaldo (67., 79.)
2006.07.09.: Olaszország-Franciaország 1-1 (1-1, 1-1, 1-1), 11-esekkel: 5-3
Berlin, 72.000 néző, vezette: Horacio Elizondo (argentin)
gólszerzők: Materazzi (19.), illetve Zidane (7., 11-esből)
piros lap: Zidane (110.)
a 11-eseket értékesítette: Pirlo, Materazzi, De Rossi, Del Piero, Grosso, illetve Wiltord, Abidal, Sagnol
a 11-eseket kihagyta: Trezeguet
1930.07.30.: Uruguay-Argentína 4-2 (1-2)
Montevideo, 80.000 néző, vezette: Langenus (belga)
gólszerzők: Dorado (12.), Cea (57.), Iriarte (68.), Castro (89.), illetve Peucelle (20.), Stabile (37.)
1934.06.10.: Olaszország-Csehszlovákia 2-1 (0-0, 1-1, 2-1)
Róma, 45.000 néző, vezette: Eklind (svéd)
gólszerzők: Orsi (81.), Schiavio (95.), illetve Puc (71.)
1938.06.19.: Olaszország-Magyarország 4-2 (3-1)
Párizs, 50.000 néző, vezette: Capdeville (francia)
gólszerzők: Colaussi (5., 35.), Piola (16., 82.), illetve Titkos (7.), Sárosi (70.)
1950.07.16.: Uruguay-Brazília 2-1 (0-0)
Rio de Janeiro, 203.849 néző, vezette: Reader (angol)
gólszerzők: Schiaffino (66.), Ghiggia (79.), illetve Friaca (47.)
1954.07.04.: NSZK-Magyarország 3-2 (2-2)
Bern, 65.000 néző, vezette: Ling (angol)
gólszerzők: Morlock (10.), Rahn (18., 84.), illetve Puskás (6.), Czibor (8.)
1958.07.28.: Brazília-Svédország 5-2 (2-1)
Stockholm, 51.000 néző, vezette: Guigue (francia)
gólszerzők: Vavá (9., 32.), Pelé (55., 90.), Zagallo (68.), illetve Liedholm (3.), Simonsson (80.)
1962.06.17.: Brazília-Csehszlovákia 3-1 (1-1)
Santiago, 60.000 néző, vezette: Latisev (szovjet)
gólszerzők: Amarildo (17.), Zito (68.), Vavá (77.), illetve Masopust (15.)
1966.07.30.: Anglia-NSZK 4-2 (1-1, 2-2, 3-2)
London, 97 ezer néző, vezette: Dienst (svájci)
gólszerzők: Hurst (18., 101., 120.), Peters (78.), illetve Haller (12.), Weber (90.)
1970.06.21.: Brazília-Olaszország 4-1 (1-1)
Mexikóváros, 112.000 néző, vezette: Glöckner (NDK-beli)
gólszerzők: Pelé (18.), Gerson (65.), Jairzinho (70.), Carlos Alberto (86.), illetve Boninsegna (37.)
1974.07.07.: NSZK-Hollandia 2-1 (2-1)
München, 80.000 néző, vezette: Taylor (angol)
gólszerzők: Breitner (25., 11-esből), Müller (44.), illetve Neeskens (2., 11-esből)
1978.06.25.: Argentína-Hollandia 3-1 (1-0, 1-1, 2-1)
Buenos Aires, 78.000 néző, vezette: Gonella (olasz)
gólszerzők: Kempes (39., 105.), Bertoni (115.), illetve Nanninga (84.)
1982.07.11.: Olaszország-NSZK 3-1 (0-0)
Madrid, 90.000 néző, vezette: Coelho (brazil)
gólszerzők: Rossi (57.), Tardelli (69.), Altobelli (81.), illetve Breitner (83.)
1986.06.29.: Argentína-NSZK 3-2 (1-0)
Mexikóváros, 115.000 néző, vezette: Filho (brazil)
gólszerzők: Brown (22.), Valdano (56.), Burruchaga (85.), illetve Rummenigge (74.), Völler (82.)
1990.07.08.: NSZK-Argentína 1-0 (0-0)
Róma, 75.000 néző, vezette: Codesal Mendez (mexikói)
gólszerző: Brehme (85., 11-esből)
piros lap: Monzón (65.), Dezotti (87.)
1994.07.17.: Brazília-Olaszország 0-0, 11-esekkel: 3-2
Los Angeles, 93.158 néző, vezette: Puhl Sándor
a 11-eseket értékesítette: Romário, Branco, Dunga, illetve Albertini, Evani
a 11-eseket kihagyta: Marcio Santos, illetve Baresi, Massaro, R. Baggio
1998.07.12.: Franciaország-Brazília 3-0 (2-0)
Párizs, 80.000 néző, vezette: Belkola (marokkói)
gólszerzők: Zidane (27., 45.), Petit (90.)
piros lap: Desailly (68.)
2002.06.30.: Brazília-Németország 2-0 (0-0)
Jokohama, 72.370 néző, vezette: Collina (olasz)
gólszerző: Ronaldo (67., 79.)
2006.07.09.: Olaszország-Franciaország 1-1 (1-1, 1-1, 1-1), 11-esekkel: 5-3
Berlin, 72.000 néző, vezette: Horacio Elizondo (argentin)
gólszerzők: Materazzi (19.), illetve Zidane (7., 11-esből)
piros lap: Zidane (110.)
a 11-eseket értékesítette: Pirlo, Materazzi, De Rossi, Del Piero, Grosso, illetve Wiltord, Abidal, Sagnol
a 11-eseket kihagyta: Trezeguet
OLDALTÖRÉS: Lothar Matthaus játszotta a legtöbb mérkőzést
A labdarúgó-világbajnokságok történetében az 1990-ben aranyérmet nyert német Lothar Mattha:us lépett pályára a legtöbb mérkőzésen, szám szerint 25-ön.
A magyar válogatottat 2003 és 2005 között szövetségi kapitányként irányító korábbi aranylabdás játékos pályafutása során öt vb-n vett részt, ezzel a mexikói Antonio Carbajallal (1950-1966) holtversenyben szintén csúcstartó.
Az örökranglista második helyén az olasz válogatott és az AC Milan emblematikus futballistája, Paolo Maldini található, aki négy tornán összesen 23 alkalommal viselhette az azúrkék mezt.
A harmadik pozícióban hármas holtverseny alakult ki Diego Maradona, a jelenlegi argentin szövetségi kapitány, valamint a német Uwe Seeler és a lengyel Wladyslaw Zmuda között.
A listán szereplő 20 játékos közül kizárólag a 33 éves brazil Ronaldo aktív, de Dunga nem jelölte őt keretébe, így nem lesz lehetősége arra, hogy megdöntse Mattha:us rekordját.
A legtöbb vb-meccsen szerepelt játékosok:
1. Lothar Mattha:us (német, 1982-1998) 25 mérkőzés
2. Paolo Maldini (olasz, 1990-2002) 23
3. Uwe Seeler (német, 1958-1970),
Wladyslaw Zmuda (lengyel, 1974-1986) és
Diego Maradona (argentin, 1982-1994) 21-21
6. Grzegorz Lato (lengyel, 1974-1982) és
Cafú (brazil, 1994-2006) 20-20
8. Wolfgang Overath (német, 1966-1974),
Berti Vogts (német, 1970-1978),
Karl-Heinz Rummenigge (német, 1978-1986) és
Ronaldo (brazil, 1998-2006) 19-19
12. Franz Beckenbauer (német, 1966-1974),
Sepp Maier (német, 1970-1978),
Mario Kempes (argentin, 1974-1982),
Antonio Cabrini (olasz, 1978-1986),
Gaetano Scirea (olasz, 1978-1986),
Pierre Littbarski (német, 1982-1990),
Thomas Berthold (német, 1986-1994),
Claudio Taffarel (brazil, 1990-1998) és
Carlos Dunga (brazil, 1990-1998) 18-18
A labdarúgó-világbajnokságok történetében az 1990-ben aranyérmet nyert német Lothar Mattha:us lépett pályára a legtöbb mérkőzésen, szám szerint 25-ön.
A magyar válogatottat 2003 és 2005 között szövetségi kapitányként irányító korábbi aranylabdás játékos pályafutása során öt vb-n vett részt, ezzel a mexikói Antonio Carbajallal (1950-1966) holtversenyben szintén csúcstartó.
Az örökranglista második helyén az olasz válogatott és az AC Milan emblematikus futballistája, Paolo Maldini található, aki négy tornán összesen 23 alkalommal viselhette az azúrkék mezt.
A harmadik pozícióban hármas holtverseny alakult ki Diego Maradona, a jelenlegi argentin szövetségi kapitány, valamint a német Uwe Seeler és a lengyel Wladyslaw Zmuda között.
A listán szereplő 20 játékos közül kizárólag a 33 éves brazil Ronaldo aktív, de Dunga nem jelölte őt keretébe, így nem lesz lehetősége arra, hogy megdöntse Mattha:us rekordját.
A legtöbb vb-meccsen szerepelt játékosok:
1. Lothar Mattha:us (német, 1982-1998) 25 mérkőzés
2. Paolo Maldini (olasz, 1990-2002) 23
3. Uwe Seeler (német, 1958-1970),
Wladyslaw Zmuda (lengyel, 1974-1986) és
Diego Maradona (argentin, 1982-1994) 21-21
6. Grzegorz Lato (lengyel, 1974-1982) és
Cafú (brazil, 1994-2006) 20-20
8. Wolfgang Overath (német, 1966-1974),
Berti Vogts (német, 1970-1978),
Karl-Heinz Rummenigge (német, 1978-1986) és
Ronaldo (brazil, 1998-2006) 19-19
12. Franz Beckenbauer (német, 1966-1974),
Sepp Maier (német, 1970-1978),
Mario Kempes (argentin, 1974-1982),
Antonio Cabrini (olasz, 1978-1986),
Gaetano Scirea (olasz, 1978-1986),
Pierre Littbarski (német, 1982-1990),
Thomas Berthold (német, 1986-1994),
Claudio Taffarel (brazil, 1990-1998) és
Carlos Dunga (brazil, 1990-1998) 18-18
A magyar válogatottat 2003 és 2005 között szövetségi kapitányként irányító korábbi aranylabdás játékos pályafutása során öt vb-n vett részt, ezzel a mexikói Antonio Carbajallal (1950-1966) holtversenyben szintén csúcstartó.
Az örökranglista második helyén az olasz válogatott és az AC Milan emblematikus futballistája, Paolo Maldini található, aki négy tornán összesen 23 alkalommal viselhette az azúrkék mezt.
A harmadik pozícióban hármas holtverseny alakult ki Diego Maradona, a jelenlegi argentin szövetségi kapitány, valamint a német Uwe Seeler és a lengyel Wladyslaw Zmuda között.
A listán szereplő 20 játékos közül kizárólag a 33 éves brazil Ronaldo aktív, de Dunga nem jelölte őt keretébe, így nem lesz lehetősége arra, hogy megdöntse Mattha:us rekordját.
A legtöbb vb-meccsen szerepelt játékosok:
1. Lothar Mattha:us (német, 1982-1998) 25 mérkőzés
2. Paolo Maldini (olasz, 1990-2002) 23
3. Uwe Seeler (német, 1958-1970),
Wladyslaw Zmuda (lengyel, 1974-1986) és
Diego Maradona (argentin, 1982-1994) 21-21
6. Grzegorz Lato (lengyel, 1974-1982) és
Cafú (brazil, 1994-2006) 20-20
8. Wolfgang Overath (német, 1966-1974),
Berti Vogts (német, 1970-1978),
Karl-Heinz Rummenigge (német, 1978-1986) és
Ronaldo (brazil, 1998-2006) 19-19
12. Franz Beckenbauer (német, 1966-1974),
Sepp Maier (német, 1970-1978),
Mario Kempes (argentin, 1974-1982),
Antonio Cabrini (olasz, 1978-1986),
Gaetano Scirea (olasz, 1978-1986),
Pierre Littbarski (német, 1982-1990),
Thomas Berthold (német, 1986-1994),
Claudio Taffarel (brazil, 1990-1998) és
Carlos Dunga (brazil, 1990-1998) 18-18
OLDALTÖRÉS: Ronaldo a góllövőlista élén
Ebben a rangsorban Kocsis Sándor, az Aranycsapat csatára, az 1954-es vb gólkirálya az előkelő ötödik helyen áll.
A góllövő örökranglista:
1. Ronaldo (brazil (1998-2006) 15 gól
2. Gerd Müller (német, 1970-1974) 14 gól
3. Just Fontaine (francia, 1958) 13
4. Pelé (brazil, 1958-1970) 12
5. KOCSIS SÁNDOR (1954) és
Jürgen Klinsmann (német, 1990-1998) 11-11
7. Gabriel Batistuta (argentin, 1994-2002),
Teofilo Cubillas (perui, 1970-1978),
Miroslav Klose (német, 2002-2006),
Grzegorz Lato (lengyel, 1974-1982),
Gary Lineker (angol, 1986-1990) és
Helmut Rahn (német, 1954-1958) 10-10
OLDALTÖRÉS: Az eddigi vébék gólkirályai
