A parlamentben is képviseli a szlovénok érdekeit

A felsőszölnöki születésű Kissné Köles Erika (53) jól ismeri a szlovén nemzetiség elmúlt fél évszázadbeli helyzetét, hiszen maga is ott nevelkedett, onnan nőtt ki, és vált szlovén nemzetiségi szószólóvá, aki folyamatos kapcsolatot tart az Országos Szlovén Önkormányzattal, a választókkal; tárgyalásokat folytat a nemzetiségi területen illetékes államtitkárokkal, helyettes államtitkárokkal, frakcióvezetővel.

- Milyen volt a szlovén oktatás az Ön gyermek- és ifjúkorában, és milyen tanulási lehetőségei vannak a mai fiataloknak?

- A szlovén Rába-vidék abban a bizonyos 40 évben elzártan volt kénytelen élni az anyanemzettől, Szlovéniától, mert a határ nehezen volt átléphető. Nagy kerülővel Hodo on lehetett átmenni, holott Felsőszölnökről fél óra alatt átsétálhattunk volna. Erre a területre csak határsávi engedéllyel lehetett belépni. Az elzártságnak is volt a hozadéka, hogy a nyelv és a kultúra megőrződött. Ugyanakkor voltak olyan törekvések, amelyek az asszimilációt voltak hivatottak gyorsítani: például magyar ajkú tanárokat helyeztek ki az iskolákba. Én tudtam magyarul iskolába érkezésemkor, de sok iskolatársam nem. Viszont nagyon jó tanítóink voltak, a magyar nyelvű oktatás mellett irodalmi szlovén nyelvet tanulhattunk 1968-76 között, és oroszt nem kellett tanulni. A 70-es években kezdtünk átjárni Szlovéniába, Markovciban volt testvériskolai kapcsolatunk. Számunkra ez annak megerősítése volt, hogy ahhoz az országhoz közünk van, meglátogattuk a rokonainkat, akikhez korábban nem jártunk. Az iskolások számára egyre több lehetőség nyílt Szlovénia (akkor még Jugoszlávia része) felé: táborokat, kirándulásokat szerveztek. Később csökkent a szlovén órák száma, mert bejött az orosz. A szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban szakkörben tanulhattam szlovént 1976-80 között. Aztán a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola első szlovén szakos hallgatója lettem két társammal együtt. 1980-ban indult ugyanis a szlovén tanszék. Magyar-népművelés szakra jelentkeztem, megjelöltem a szlovén speciális kollégiumot, és még le sem érettségiztünk, el sem ballagtunk, amikor hívott dr. Gadányi Károly nagyon meg voltam illetődve, mert nem nagyon hívtak engem telefonon, akkor még kurblis készülékek voltak -, hogy a népművelés helyett választhatom a szlovént.

- Magyar-szlovén szakos tanár lett, aztán mikét dolgozta be magát a szlovén nemzetiség ügyébe ?

- A férjem elvitt Tolna megyébe, aztán 1988-ban tértem vissza Szentgotthárdra. A kollégiumban nevelőtanár voltam, és szlovént tanítottam a gimnáziumban. Rövidesen elkezdtem kidolgozni a tanterveket, és hogy érettségi tárgy lehessen a szlovén. Ez 1993-ban meg is valósult. Sokat dolgoztam azon is, hogy nyelvvizsgázni lehessen szlovénből. Először csak Budapesten lehetett a Rigó utcában, aztán a 90-es évek közepétől már Szombathelyen is: a TIT-ben, majd a főiskola, illetve egyetem szlovén tanszékén is. A 2000-es évek elején kezdtünk foglalkozni azzal, hogy a felsőszölnöki és az apátisvánfalvai általános iskola újra kétnyelvű legyen. Nagy eredmény, hogy 2012. július 1-jétől az Országos Szlovén Önkormányzat fenntartásába kerültek ezek az iskolák, nem a KLIK tartja fenn, de állami költségvetésből normatív és kiegészítő nemzetiségi normatív támogatásból működteti őket az OSZÖ.

- Mint nemzetiségi szószóló milyen tevékenységet végez?

- 2015-ben az országos nemzetiségi önkormányzatok és hivatalaik, intézményeik fenntartásának támogatása hosszú idő után a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága munkája eredményeként jelentősen emelkedett, részint a hivatalok által ellátott többletfeladatok okán. Szerepem volt abban, hogy az Országos Szlovén Önkormányzat és Média jogcímcsoport költségvetési tétele 16 millió forinttal emelkedett, és az Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények 2015-ben 12 millió forinttal kapnak többet. A Köznevelés és Kulturális albizottság elnökeként a Köznevelési törvény módosítása során a nemzetiségi köznevelést is érintő javaslatokról egyeztettem, de a nemzetiségek jogairól és a köznevelésről szóló törvények módosítására irányuló kezdeményezéseknek a tavaszi ülésszakban is aktív közreműködői leszünk szószóló társaimmal. Észrevételt tettem továbbá az MTVA elnöke felé a nemzetiségi műsorok kedvezőtlen sugárzási idejét illetően, de szóvá tettem a nemzetiségi stúdiók működésének alulfinanszírozott voltát.

- Most mi a terve?

- Mint szószóló sokat vagyok a fővárosban, tavasztól lesz egy irodám Felsőszölnökön is, amit az Országos Szlovén Önkormányzat székházában fogok bérelni. Ide várom mindazokat, akik parlamenti szószólói munkámmal esetleg megoldható kérdésekkel keresnek fel. Most pedig fórumokat tartok a szlovén Rába-vidéken: január 23-án 17 órakor Szakonyfaluban, 25-én 9.30-kor a szentmise után Felsőszölnökön, 30-án 17 órakor Apátistvánfalván, február 5-én 17.00-kor Alsószölnökön, 7-én 17.00-kor pedig Rábatótfaluban. A tavasz folyamán az ország más pontjain élő szlovén közösségeket is fel szeretném keresni. Szeretném, ha a magyarországi szlovénség által lakott Rábavidék gazdaságilag jelentősen fejlődhetne, ennek érdekében itthon és Szlovéniában keresem a lehetséges partnereket, támogatókat. Fő célom a szlovén nemzetiségi anyanyelv és kultúra őrzésén, ápolásán munkálkodó valamennyi szlovén sorstársammal és minden szervezettel együtt dolgozni, hogy a magyarországi szlovének Magyarországot ne csak gazdag múlttal, de sikeres jövővel is bőven gyarapíthassák szorgalmuk, nyelvük és értékes kultúrájuk révén.