Látogatottsági rekordra számítanak az idei mohácsi busójáráson

A mintegy 20 ezer állandó lakosú Duna-parti városban a szervezők idén látogatórekordra számítanak, amenynyiben az időjárás kedvez a szabadtéri programoknak. Az előrejelzések alapján az ország legnagyobb télbúcsúztató rendezvényére 50-60 ezer látogató is érkezhet. Nem véletlen, hogy ekkora az érdeklődés a mohácsi busójárás iránt, amely 2009 óta az UNESCO szellemi-kulturális világörökségi reprezentatív listáján is szerepel, igazi kuriózum és életre szóló élmény, amelynek részesei lehetünk. A busójárás hagyománya a Mohácson élő sokác népcsoporthoz kötődik.

Idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A busóálarcok ma is ugyanúgy néznek ki és ugyanúgy készülnek, mint egykoron. Erről a Mohácson dolgozó hagyományőrző maszkfaragók gondoskodnak, néhányan közülük népi iparművészi szintre fejlesztették a hagyományos mesterséget, és igyekeznek továbbadni a fi ataloknak is az álarckészítés titkait. A busók jellegzetes ruházata bocskorból vagy csizmából, színes harisnyából, fehér vászongatyából, bundájára kifordított birkasubából áll, amelyet kenderkötéllel vagy lánccal kötnek a derekukra. Ezen lóg a kolomp, a vállukon tarisznya, a kezükben pedig kereplő, buzogány vagy hosszú fakürt, esetleg díszesen faragott mosósulyok vagy vízhordó fa van.

Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepük, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. A busójárás népszerűségét az évszázadok során az is növelte, hogy farsang idején a busók cselekedeteinek megítélésére nem vonatkoznak az általános morális szabályok. Ez a szerep minden korban nagy vonzerővel bírt, hiszen inkognitóban és a sajátos „felfüggesztett” tudatállapotban a busóknak sok minden megengedett volt.

A karnevál csúcspontja a vasárnapi felvonulás február 23-án

Napjainkban jókedv, móka és kacagás övezi a karnevál minden rendezvényét. Idén nyolcvan program közül lehet választani, február 20-tól február 25-ig, húshagyókeddig 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskarása gondoskodik a szórakozásról. Táncházak, bálok, kiállítások, busóbemutatók, kézműves-foglalkozások, színházi előadások, családi programok és koncertek sora – felsorolni is lehetetlen, mi minden szerepel a hat nap kínálatában. A karnevál csúcspontja a farsangvasárnapi felvonulás február 23-án. A busók ekkor kelnek át csónakkal a Dunán, vízre teszik a farsangi koporsót.

Délután aztán elszabadulnak a kedélyek, megkezdődik a felvonulás. A főtérre érve már farsangi hangulat uralkodik, a busók táncolnak, bolondoznak, játszanak a közönséggel együtt. Mikor besötétedik, meggyújtják a tér közepén elhelyezett hatalmas máglyát, és itt elégetik a telet jelképező koporsót. A szimbolikus télűzés húshagyókedden, a karnevál zárónapján is megismétlődik. Amikor az éj közepén elhamvad a parázs, vége a farsangnak, érkezik a tavasz, a természet megújulása.