Sportgazdaság, NB I.: 100 nézőből csak 30 fizet belépőt

Kijelentette, csak a nemzetközi középmezőnybe kerülés lehet reális cél a magyar futball számára, gyors eredmény elérése - jó Bajnokok Ligája-szereplés vagy Dzsudzsák Balázshoz hasonló értékű játékosok eladása - hiú ábránd, ugyanakkor nem is kívánatos.
   
A Sportgazdasági nagyító címmel készített tanulmány szerint tavaly a Debreceni VSC-TEVA, az MTK és a Lombard FC Pápa volt jelentős tőkeerejű, stabil hátterű klub az NB I-ben, ugyanakkor a Budapest Honvéd, a ZTE, a Győri ETO FC és a Videoton kiemelten nagy adósságot kezelt az év végi állapot szerint. Az elemzés alapját az NB I-es klubokat működtető gazdasági társaságok 2010-es mérlege szolgáltatta.
   
Az egykori ligaigazgató szerint a kutatáshoz köthető legfontosabb eredmény az, hogy végre egyáltalán vannak hiteles adatok a magyar futballról. Muszbek emlékeztetett arra, hogy külföldön már húsz éve készítenek ilyen jellegű elemzéseket. Elmondta azt is, hogy az élvonalbeli klubok 2010-ben megközelítőleg 11 milliárd forint bevételt értek el, a kiadásuk közel 10 milliárd volt, így összességében csaknem egymilliárdos nyereséget könyvelhettek el.
   
A sportközgazdász pozitívumként említette, hogy a csapatok tíz év alatt 20-szorosára növelték a saját tőkéjüket, viszont negatív jelenségnek tartja, hogy a jegybevételben és a játékoskereskedelemben továbbra is jelen van az úgynevezett szürke gazdaság.
   
"A futballisták játékjogának 90 százaléka nem jelentkezik a könyvelésekben, s a papírok alapján minden 100 nézőből csak 30 fizet belépőt" – folytatta Muszbek, aki szerint 1000 forintos jegyek mellett 6000 fős átlagnézőszámra lenne szükség a jelenlegi 2800 fővel szemben ahhoz, hogy a magyar futball jól működjön.
   
Muszbek beszélt arról is, milyen helyet foglal el a magyar labdarúgás nemzetközi összehasonlításban. Úgy véli, Magyarország labdarúgása piacot vesztett a világ játékoskereskedelmében, a magyar futballisták átlagértéke mindössze 50 millió forint, ami Európában a 43. helyhez elegendő.
   
Muszbek végül elmondta, terveik szerint a felmérést ezentúl minden évben elkészítik, hogy kiderüljön, milyen irányba mozdul el a magyar labdarúgás. Megállapítása szerint a magyar profi labdarúgás hátteréről ez az első, hiteles tényekre alapozott kiadvány, melyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felkérésére a SportUnio készített el sportközgazdászok és sportmenedzserek bevonásával.