A nyelvtanulás szépségei

A mellékelt fényképe alapján jóképűnek mondható fiatalember azt írta, vágjak bele a nyelvtanulásba, és küldte is az első leckét. Tíz perc múlva már tudtam portugálul kávét, vörösbort rendelni és két-ágyas, tengerre néző szobát foglalni. Miguel jó fej volt, soha nem adott házi feladatot, és hagyta, hogy a saját tempómban haladjak. Egy darabig. Aztán a második héten hangnemet váltott, és a képembe vágta, hogy ne legyenek illúzióim: ha hetente csak hatvan-nyolcvan percet szánok a nyelvtanulásra, akkor jobb, ha azonnal elbúcsúzunk egymástól. Ez szíven ütött. Feltettem magamnak a kérdést: vajon tudok-e élni Miguel és a levelei nélkül? Mert ha nem, akkor bizony meg kell rendelnem tőle az internetes nyelvoktató csomagot több tízezer forintért. Miguellel elváltak útjaink, viszont írt Jürgen, aki szerint németül kellene tanulnom...

Kiemelt fotó: pixabay.com