Ne felejtsen el órát állítani! Jön a téli időszámítás – Orvost is kérdeztünk

Vasárnap kezdődik a téli időszámítás, az órákat hajnali háromkor kell kettőre állítani, így egy órával tovább aludhatunk. A valóságban persze csak az analóg órákat kell tekergetni, a digitális eszközök többsége automatikusan átáll majd. Az Európai Unió ugyan még 2019-ben döntött a nyári és téli időszámítás eltörléséről, ám ehhez a tagállamoknak először meg kellene állapodniuk, hogy a nyári vagy a téli időszámításra rendezkednek-e be. Ez nem történt meg, és semmi jel nem mutat arra, hogy a közeljövőben lesz megállapodás, mivel nincs napirenden a téma, ami a lassan két éve tartó járvány miatt persze nem is csoda. Az azonban nem véletlenül merült fel az európai döntéshozókban, hogy el kellene törölni az évi kétszeri óraállítgatást, mivel ezt tulajdonképpen senki sem szereti, ráadásul évek óta erősödik az a nézet, hogy az egészségi ártalmak felülírják az egyre nehezebben kimutatható megtakarítási nyereséget.

Ezen a véleményen van dr. Buda Botond ideggyógyász, címzetes egyetemi docens is, akivel a téma kapcsán beszélgettünk, és aki mindjárt az elején leszögezte, hogy a tavaszi és az őszi óraállításnak jelentősen különbözik a szervezetre gyakorolt hatása. Szerencsére az őszi óraátállítás jár kevesebb kellemetlenséggel, a tíz év alatti fiúknál a felső légúti fertőzések és tüdőgyulladások számának megugrását tapasztalják, míg a hatvan évnél idősebb nők körében a májbetegségek lángolnak fel ilyenkor gyakrabban. A tavaszi óraállítás után – amikor egy órával kevesebbet alszunk – elsősorban a különböző sérülések, balesetek száma nő meg jelentősen, valószínűleg a kialvatlanság okozta tompaság, figyelemhiány miatt. Arra is van magyarázat, hogy egyórányi eltérés miért borítja fel ennyire a szervezet működését. Az agyunkban lévő tobozmirigy a sötétség-világosság változásait érzékelve meghatározott napi ritmusban termeli a melatonin nevű hormont.

A melatoninszint sötétedés utáni emelkedése okozza az álmosságot. Az óraállítás következtében hirtelen egy órával korábbra (vagy tavasszal: későbbre) tolódó sötétedés pedig megzavarja a tobozmirigy működését, ez aztán elhúzódó alvási zavarokhoz, koncentrációs nehézségekhez vezethet. A másik hatás, a bioritmus genetikai szabályozásával függ össze. Az emberi szervezet minden egyes sejtje érzékeli és leköveti az idő múlását.

A napi ritmus megváltozása – különösen, ha ez hirtelen történik – megzavarja ezt az érzékeny rendszert, és többek között stresszhez, alváshiányhoz, romló tájékozódáshoz, memóriazavarhoz, tanulási nehézségekhez, a gondolkodás és a társas kapcsolati aktivitás kedvezőtlen irányú változásához vezethet – hangsúlyozta dr. Buda Botond, aki szerint az óraállítás által elérhető energiamegtakarítás haszna egyértelműen eltörpül az emberi szervezetre, sőt az össztársadalmi működésre gyakorolt negatív hatásához képest.

A tavaszi-őszi óraátállítások ötlete igen régre nyúlik vissza. A természettudós amerikai elnök, Benjamin Franklin vetette fel először 1784-ben, hogy a világításra akkoriban használt gyertyákkal számottevően lehetne takarékoskodni a nyári korábbi felkeléssel. Különös módon mégis Magyarország (pontosabban: az egész Osztrák-Magyar Monarchia) és a Német Császárság volt az első, ahol ténylegesen bevezették a nyári időszámítást 1916 tavaszán.

Magyarországon 1954–1957 között a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitáshiány enyhítésének reményében alkalmazták, majd közel negyedszázaddal később, 1980-ban vezették be újra: az azóta felnőtt generációk számára természetes az évi kétszeri óraállítás.

Kiemelt képünkön: Vasárnap hajnalban kell elmozdítani a mutatót