Rejtélyes bűnesetek nyomában - Biczó Péternél jártunk Horvátnádalján - fotók

A horvátnádaljai családi ház szépen gondozott kertjének végéből egy vitális német juhászkutya fut a kapuhoz, amikor megérkezünk. Jankó hároméves, vele éppen nyomkövető vizsgára készülünk – mondja a gazdája, Biczó Péter, a Körmendi Polgárőr Egyesület elnöke. Van egy idősebb kutyája is, a 11 esztendős Baxi, a polgárőrségnél volt szolgálatban, de már pihenős, nyugdíjas éveit tölti. Péter 1988 óta foglalkozik kutyakiképzéssel, jó kapcsolatot ápol a rendőrséggel, kölcsönösen segítik egymás munkáját.

 – Többnyire német juhászkutyával foglalkozom, egyfelől azért, mert számomra küllemre és formára is tetszetős fajta, másfelől azért, mert sokoldalú, mindenes kutya. Mind közül nekem a sötét ordas szín tetszik a legjobban. A tanulás során az őrzés-védésre, a nyomkövetésre és az engedelmességre helyezzük a hangsúlyt, persze számomra a nyomkövetés a legizgalmasabb, mert mindig is érdekeltek a bűnesetek és a kutyás felderítések. 

Próbálkoztam rottweilerrel is, de ezzel a fajtával a nyári hőségben nem lehet sokra menni, ezért én a német juhászra esküszöm. A mai rendőri munkában már sokszor alkalmazzák a mali belga juhászt is, elég komoly eredményekkel – mondja Péter, aki mindig kutyás rendőr akart lenni, de ez az álma nem vált valóra. Kárpótlásként viszont megismerkedhetett a csákánydoroszlói Tóth Tiborral, Csupatival, a híres rendőrkutya, Kántor gazdájával, akivel hosszú évekig volt napi kapcsolatban. 

– Kántorról azt kell tudni, hogy a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon volt nyomkövető kutya, 1951-ben született és 1953-ban került Tóth Tiborhoz. Bűncselekményeknél, valamint határeseményeknél vetették be gyakorlatilag egész Nyugat-Magyarországon. Ott volt például 1957-ben Brenner János rábakethelyi káplán meggyilkolásának helyszínén, de dolgozott az 1950-es években egy körmendi ékszerrablásban is, annak szerencsés vége lett, mert Körmenden a Rába-híd alatt találták meg az értékes zsákmányt. 

A legelső ügy, ami igazán mély nyomot hagyott Péterben, az a Soós Lajos-féle rendőrgyilkosság volt, amit 1979-ben követtek el. Még gyerek volt, amikor a kezébe került Fahidy József és Hegyi Gyula Az ítéletet végrehajtották című könyve. Elkezdte olvasni, oldalról oldalra kíváncsibb lett, mert rendőr volt az áldozat, fegyverszerzés volt a fő motiváció, és két halálos ítélettel végződött a történet. 

– A történet dióhéjban arról szól, hogy Soós Lajos maga mellé vett két bűntársat. A banda nagy pénzhez akart jutni, ehhez fegyver kellett, amit akkoriban csak egy rendőr vagy egy katonatiszt megölésével tudtak megoldani. Ők hárman több variációt kidolgoztak, végül egy Vecsés környéki őrbódéban szolgáló főtörzsőrmester, Gyulai Károly lett az áldozat. Kétszer ütötték le nagy erővel, majd elvágták a nyakát. Soós Lajost és egyik bűntársát halálra ítélték, és kivégezték, a harmadrendű vádlott társuk életfogytiglannal megúszta. 

2000-ben szabadult, de most újra rács mögött van, megint eljárás folyik ellene, szexuális zaklatással és egy hajléktalan felgyújtásával vádolják. A Soós-féle gyilkosság nagy felhajtást hozott magával, több ezer embert hallgattak ki, több ezer autót vizsgáltak át. Amikor Soós már tudta, hogy el fogják ítélni, előadott a nyomozóknak még három ügyet, amit addig nem tudtak felderíteni. 

Péter Vas megyei eseteket is említ: egy Vépen történt gyilkosságot az 1980-as évek elejéről és egy szombathelyi festő-restaurátor megölésének történetét, mindkettő halálos ítélettel zárult. A Kádár-korszakban egyébként van mit kutatni, nagyon sok rejtélyes és bestiális kegyetlenséggel elkövetett esetet tartanak nyilván. Ma már internetes oldalakon is lehet keresgélni, ezeken szép számú női elkövető is szerepel, Péter példaként a törökszentmiklósi Jancsó Ladányi Piroskát említi, aki építőipari segédmunkás volt, nem mellesleg sorozatgyilkos. Gyerekeket ölt meg, és 1954- ben végezték ki. – Engem a gyilkosságokból az előzmények is mindig nagyon érdekeltek, vagyis az, hogy ha megszületik egy gyerek, hogyan jut el addig, hogy később az akasztófán végzi. 

Nemcsak a bűnügy után, hanem az elkövető családja, iskolája, életkörülményei után is kutatok, és figyelemmel kísérem az ügyek utóéletét is, például azt, hogy ha valaki kiszabadul, mi lesz vele azután. Biczó Péter a házuk egy külön helyiségében rendezte be gazdag kriminalisztikai gyűjteményét, amelyben nemcsak régi újságcikkek, gyilkosságokról és egyéb bűnesetekről szóló könyvek vannak, hanem rengeteg rendőrségi relikvia is, a legrégebbiek a 20. század elejéről. 

Van egy Horthy-korszakban használt Zrínyi-sisakja, egy Pechter szabadalomtípusú bilincse és detektívjelvénye is, amit a rendőrnyomozók hordtak 1938 és 1945 között, persze nem nyíltan, hanem kabát alatt. Csak „helyzetben” mutatták meg, felhajtva a gallért, akkor aztán mindenkiben felment a vérnyomás. Péter kutatómunkájához jó alap a régi Magyar Rendőr című újság, amelyben részletesen számolnak be a legbrutálisabb ügyekről is. Nagyon sok esetben teljes névvel, foglalkozással, lakcímmel említik az elkövetőket és az áldozatokat is. 

A Magyar Rendőr egyébként belügyminisztériumi lap volt, nem lehetett újságárusoknál hozzájutni, csak zárt körben olvashatták. Biczó Péter figyelemmel kíséri a szunnyadó aktákat is, hiszen nem egy esetben a folyamatosan fejlődő, modern technika, különösen a DNS-vizsgálatok segítenek felderíteni egy-egy korábbi ügyet. Szóba kerül még Dulai Péter író, kriminológus neve. 

Péter jól ismeri, a Gyilkosság a panel tetején című könyvét részleteiben felmondja. A címadó gyilkosság K. Ferenc nevéhez köthető, aki 1981-ben Miskolcon egy tízemeletes panelház tetejéről dobta le három gyermekét, hogy bosszút álljon a feleségén. – Ez is érdekes történet, de ami készülőben van, talán még inkább az. Dulai Péter könyvet ír azokról, akiknek ügye halálos ítélettel végződött. Eljön Vas megyébe is kutatni, lehet, hogy újabb esetek, részletek kerülnek majd elő. A munkának szeretnék én is részese lenni – mondja végszóként Péter.

EXTRA BALHÉRÓL ÁLMODOTT Nagy port kavart 1979-ben a Soós Lajos és társai által elkövetett rend őrgyilkosság, amelynek áldozata Gyulai Károly főtörzsőrmester volt, aki a budapesti repülőtér közelében teljesített őrszolgálatot. Soósék nagy balhén törték a fejüket, ehhez fegyver kellett. A rendőrt leütötték, berakták Soós Polski Fiatjába, majd mivel a csomagtartóban nyöszörgött, még egyszer megütötték nagy erővel. Végül pár kilométerrel arrébb a gyilkos elvágta áldozata torkát, és a holttestet a bűnbanda elásta a kukoricásban. Soós Lajosról az a hír járta, hogy mindig extra balhéról álmodott, de egy primitív, piti bűnöző volt. Amikor már minden mindegy volt számára, és csakis halálbüntetésre számíthatott, beismert még három bűncselekményt, sőt további kettővel is hencegett. Korabeli forrásokból kiderül, hogy Soós Lajos nem volt tanult ember, mindössze öt osztályt végzett. Szülei elváltak, csavargó életmódot folytatódott, nem bírt vele senki, folyton pénzt akart, ez motiválta a bűncselekmények elkövetésekor.