Tinilányok vs. tinifiúk: miért nem találnak egymásra?

Milyenek is a Z generáció tinifiúi?

Van az a bizonyos flow-élmény, amelyet semmi más minket ért hatáshoz nem tudunk hasonlítani. Érezhetjük akár akkor is, amikor szerelembe esünk és annyira belemerülünk az adott fiú társaságába, élvezzük azt, hogy semmi és senki másra nem koncentrálunk rajta kívül. Mi sem fogható ahhoz, amikor a hibáit észre sem véve, vakon vonzódsz egy fiúhoz, az ő illatához, természetéhez, külsőjéhez-belsőjéhez egyaránt. ,,Mint a saját ínyem szerint kevert heroin" - írta Stephanie Meyer Alkonyat című könyvében.

Mi is kell ahhoz, hogy egy fiú ezt kiváltsa belőlünk? Biztosan nem egy buliban, ittasan megszült átlátszó ismerkedős szöveg, de még csak nem is egy facebookos üzenet, amelyben megkérdezi, hogy „lenne-e kedved ismerkedni". Mostanában már csak ez a két opció népszerű a fiúk körében. Nem csak kiábrándító, de sok esetben választ sem lehet adni például az előbb említett üzenetre. Honnan tudnád, hogy akarsz-e vele ismerkedni, ha még azt sem tudod, hogy milyen a való életben? A facebookos profilja maximum egy felszínes képet adhat a külsejéről, meg talán az általa posztolt bejegyzésekből még le is szűrsz egy kevés infót az érdeklődési köréről és bizonyos dolgokról alkotott véleményéről. Ez persze nem rossz, de édeskevés ahhoz, hogy véleményt formálhass róla. Ahhoz sem elég, hogy eldöntsd, egyáltalán szeretnél-e találkozni vele.

Visszautasítás sokszor már szóba sem jöhet, mert a fiú ahelyett, hogy beletörődne, támadásnak, sértésnek veszi, és addig erőlteti a lánnyal való találkozást, amíg az letiltja az adott közösségi portálról vagy rászánja magát a nem kívánt programra. Egy erőltetett találkozóból semmi jó nem sülhet ki, nem hogy flow-élmény. Arról nem is beszélve, hogy a lánynak sokszor már durvának kell lennie ahhoz, hogy a fiú megértse: le kéne állni a zaklatásba átmenő próbálkozással. Kevés az olyan eset, amikor egy fiú élőben, normális körülmények között próbálkozik egy lánynál, és még józan is.

Lassan az az új trend, hogy a lányok kezdeményeznek, mert a másik fél nem meri megszólítani a kiszemeltjét. Sokszor felcserélődik a két nem közti szerep. Mikor jutottunk el oda, hogy a lányoknak kell hordani a nadrágot, a fiúk meg alárendelik magukat? A legtöbb lánynak a határozott személyiség tetszik, az ad biztonságérzetet, nem pedig az, mikor szinte kikövetelik maguknak, hogy a ,,gyengébbik nem" uralkodjon felettük. Így nem csoda, hogy a lányok többnyire az idősebb, belevalóbb, már férfinak nevezhető fiúk társaságát keresik, a mostani tizenéves generációt meg inkább kerülik.

De nem csak ez az egyetlen dolog, amivel elveszítik a férfiasságukat. Akármerre megyünk, mindenhol olyan fiúkat látni, akik szedik, festik a szemöldöküket, kihidrogéneztetik az egyébként sötét színű hajukat, és gyantáztatják a lábukat. Mindenki azt kezd a testével, amit csak akar, de ne lepődjön meg, ha ezek után kevésbé vonzódnak hozzá a lányok. Hiányoznak a férfias fiúk és a spontán jövő emlékezetes, boldog pillanatok.

Tinilányok: csak két dologhoz értenek?

Mi a helyzet a mai tinédzserlányokkal? Egy végzős szombathelyi gimnazista fiú, Dorián adott választ.

Van egy párhuzam az anya és a barátnő között. Többnyire minden fiú/férfi az anyukája mintájára választ barátnőt, de a mai lányok többsége már nem felel meg ennek.

Túlzottan nagy az elvárásuk a fiúkkal szemben. Adott, hogy legyél helyes, rendelkezzél olyan testi adottságokkal, amelyek imponálnak egy lánynak, de e mellett még legyél okos és figyelmes is, na meg az egyik legfontosabb szempont a jó anyagi háttér.

Már a lányokhoz hasonlóan a fiúk is minél ápoltabbak, tökéletesebbek akarnak lenni. Manapság már átlagosnak számít, hogy a fiúk is szoláriumban barnulnak, szedik a szemöldöküket, több időt töltenek edzőteremben, mint otthon, mindazért, hogy megfeleljenek a lányok nem létező ideáljának. Mindezek miatt a fiúk sokszor kevésnek érezhetik magukat, és csak interneten mernek kezdeményezni. Erre az sem segít rá, hogy mostanában a lányok többsége felvett egy bunkó, lekezelő stílust. Nem a visszautasítással van a baj, hanem azzal, hogy a sokáig húzott visszajelzést milyen módon adagolják. Ők nem is gondolnák, de a srácban nyomot hagy az a grimasz, az a hangnem, amivel lekoptatták őt. Talán ettől is nő az önbizalmuk, ahogy attól is, hogy túl korán, túl sok fiúval lépnek kapcsolatba annak érdekében, hogy minél előbb tapasztalatot szerezzenek, korábban ki tudjanak bontakozni szexuális téren.

A lányok biológiai érése a szellemihez képest kitolódik. Hamar nőiessé váltak és nem látják be, hogy ez csak külsőség. Már megszokottá vált a szórakozóhelyeken az alulöltözött, dohányzó, ittas 13 éves kislányok látványa. Kelletik magukat a fiúknak/férfiaknak. A későbbiekben csak annyi változik, hogy tapasztaltabbak, több behúzott strigulát mutathatnak fel fiúk terén, de a viselkedésük ugyanolyan közönséges marad. Meglepődnek mikor nem akarunk tőlük hosszabb kapcsolatot, csak kalandot, pedig ezzel a könnyűvérű viselkedéssel a fiúk ösztöneire, vágyaira hatnak, nem pedig a szívükre. Hiába gondolják azt a lányok, hogy elvárás részünkről a tapasztaltság, sokkal inkább kiábrándító, mintsem vonzó.

Lényegesen értékesebb egy lány, akinek van tartása, mert, ha egy kapcsolat az elejétől a végéig szép sorrendben kibontakozhat, akkor nem lesz tapasztalatra szükség. Sajnos a mai lányok többsége két dologhoz ért. A zacskós leves elkészítéséhez meg alapvetően ahhoz, hogy szexeljenek. Nyilván vannak kivételek, de a többségük elveszíti az értékét. Korán akarnak felnőni, fiatalon kapnak olyan bélyegeket, amelyek egy felnőtt nő életéhez tartoznak hozzá.