Belföld

2010.10.21. 11:05

Új alkotmány, részkoncepció: alapvető kérdés az emberi élet legteljesebb védelme

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmányos alapértékek munkacsoportja alapvető kérdésnek tartja az emberi élet legteljesebb védelmét, megkerülhetetlennek nevezi a házasság intézményének elismerését és megerősítését - derül ki a testület részkoncepciójából, amely kitér a határon túli magyarok sorsáért való felelősségvállalásra is. Az anyag szerint a preambulumban hivatkozni kell a Szent Koronára.

MTI

A munkacsoport által készített, MTI birtokába került részkoncepcióban a társadalom alapvető építőkövének nevezik a féri és nő házasságából születő családot. A házasság intézményének elismerése és megerősítése - tekintettel az egyéb párkapcsolati formák és életmódok terjedésére - megkerülhetetlen - olvasható az anyagban.
   
A dokumentum szerint az alkotmánynak rögzítenie kell azt is, hogy a családok, különösen a sok gyermeket nevelők, védelemre és gondoskodásra jogosultak. Az anyag készítői különösen fontos, alapvető kérdésnek tarják az emberi élet legteljesebb védelmét; az ember fogalmát, "fogantatástól halálig" meghatározással vennék fel.
   
Megjelenhet az új alkotmányban a vasárnapnak, mint munkaszüneti napnak a védelme, összefüggésben a család védelmével és a vallás szabad gyakorlásának jogával.
   
A preambulum szól hazánk alkotmányosságának történelmi folytonosságáról, nemzeti függetlenségéről, és az egyéni szabadságok tiszteletben tartásáról. Említést tesz a kereszténység eszméjének a magyar államiság során betöltött szerepéről, a Szent Korona meghivatkozásával - olvasható a dokumentumban.
   
A munkacsoportban két álláspont rajzolódott ki a Szent Korona kapcsán: az egyik szerint megjelenítése egyáltalán nem lehetséges az alkotmányban, míg a másik szerint a Szent Koronára való utalás nem mellőzhető.
   
A részkoncepció kitér arra is, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását, támogatja önazonosságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja egymással és Magyarországgal való kapcsolattartásukat. Magyarország - nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban - elősegíti a határon túli magyarokat érintő jogsérelmek orvoslását - áll az anyagban.
   
Rögzítették, hogy a közösségi értékek körébe tartozónak ítélik a nemzeti közösséget, a közvagyont, a családot.
   
A részkoncepcióban az is szerepel, hogy 1989-90-ben Magyarországon tartalmában új, polgári alkotmány született, amely az előző rendszer tagadásán alapult, és amely ma is feltétlenül megőrzendő értéket képvisel. Ilyen értéknek nevezik - a teljesség igénye nélkül - a köztársasági államformát, a parlamentáris kormányformát, a hatalommegosztást, a többpártrendszert, a szabad választásokat, a piacgazdaságot, az alapjogok magas szintű védelmét.
   
A részkoncepció kitér arra, hogy alkotmányos alapértéknek tekintik a társadalmi szolidaritás kérdését, s ugyanilyen jelentőséget tulajdonítanak a szuverenitás fogalmának is. Az állam feladata a fenntartható fejlődés biztosításával a gazdasági és szellemi jólét elősegítése, valamint a környezetvédelem.
   
Az anyagban rögzítették, hogy kívánatos az alkotmány tömörsége, klasszikus értelemben vett alaptörvény jellege. Az alaptörvénynek az egyéb jogszabályokban elhelyezhető részletszabályoktól mentesnek kell lennie; ezáltal az alkotmány stabilitása könnyebben biztosítható - értékelik.
   
Az MTI információi szerint a részkoncepciót ellenszavazat nélkül hagyták jóvá, az LMP-s Schiffer András tartózkodott, a szocialista Hiller István pedig nem volt jelen az elfogadásnál.

OLDALTÖRÉS: Sólyom László: őszinteséget az alkotmányozásban!

Sólyom László: őszinteséget az alkotmányozásban!

Sólyom László: őszinteséget az alkotmányozásban!

Sólyom László: őszinteséget az alkotmányozásban!

Sólyom László szerint akkor kerülhető el, hogy az új alkotmány szimbolikus adóssággal induljon, ha "az őszinteség és világosság" lesz jellemző a mostani alkotmányozás indítékait, új voltát, alkotmányos hagyományainkhoz való viszonyát, a gyors alkotmányozás technikai lehetőségeit és az alaptörvénnyel kapcsolatos várakozásokat illetően. A HVG csütörtöki számában megjelent esszéjében a volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke azt írja, az új rendelkezéseknek meg kell nehezíteniük az alkotmánymódosítást, és rendkívüli feltételekhez kell kötni egy új alkotmány létrehozását is.

"A legfontosabb, hogy ne csináljunk újabb adósságot. Ennek feltétele az alkotmányozás őszintesége. Őszinteség az új alkotmány indítékait, továbbá a mostani alkotmányozás természetét és lehetőségeit illetően. Ezen múlik az új alkotmány legitimitása, de egyben technikai sikere is" - fogalmaz esszéjében Sólyom László.
   
Szerinte az új alkotmánnyal "a rendszerváltás szimbolikus adósságát törlesztjük"; a tartalom és forma közötti összhang helyreállítása mellett célszerű ezt az alkalmat felhasználni a sokszor módosított alkotmány "konszolidáló áttekintésére" és a szükséges, megalapozott változtatásokra is.
   
"Az alkotmányosság eszméjétől szinte függetlenül a politika akadálytalanul, szükségletei szerint módosította az alkotmányt" - írja, és rámutat arra, hogy a rendszerváltás óta történt harminc módosítás közül számos az alapintézményeket érintette. Mint fogalmaz, szükséges időnként hozzáilleszteni az alaptörvényt a kor követelményeihez, de "elgondolkoztató az a könnyedség (...), ahogy hozzányúltak". Ez az alkotmány puszta instrumentális szemléletéről árulkodik - értékeli Sólyom László.
   
Esszéjében rámutat: 1989/90-ben világos volt, hogy az akkori rendszerrel és alkotmányával szemben új alaptörvényt kell alkotni, ma ezzel a helyzettel azonban nem vonható párhuzam, "nincs mi ellen alkotmányozni", a szimbolikus megújulás igénye mellett nincs az alkotmány konkrét rendelkezéseit tartalmilag érintő alkotmányozási kényszer.
   
Azt írja, hogy "lehet az agyonmódosított szöveget kitisztítani", a rendszert egységesebbé tenni, de ez elmélyült, hosszú kritikai munkát igényelne, ami nem fér bele sem az alkotmányozásra szánt mintegy féléves időkeretbe, sem "a gyors újdonság szimbolikájába". Arra azonban van lehetőség, hogy az alkotmányosság meglévő értékeit méltóképpen kiemeljük, pontosabban megfogalmazzuk, konkrét megjelenésüket esetleg ki is egészítsük - folytatja Sólyom László, hozzátéve: a rendszerváltás adósságának törlesztésére és az újrakezdés közérthető kifejezésére elsősorban a preambulum kínálkozik.
   
A lehetséges újítások között felveti egyebek között, hogy megjelenhetne az alkotmányban az életfeltételek fenyegető romlására adott válasz, a fenntartható fejlődés követelménye, a jövő nemzedékek iránti felelősség; a rendelkezéseknek lépést kellene tartaniuk azzal, hogy az informatika viharos gyorsasággal változtatja a társadalmat.
   
Szerinte az élettudományok, a genetika, a biológia beavatkozási lehetőségei az emberi életbe és személyiségbe az alkotmány emberképének új megfogalmazását vetik fel, és szimbolikus jelentősége volna a magyar állam és a kulturális nemzetként felfogott teljes magyar nemzet viszonya meghatározásának. Ennek tükörképe a hazai kisebbségek jogállásának újrafogalmazása - sorolja Sólyom László, aki szerint kívánatos a költségvetés alkotmányos korlátainak beemelése az alaptörvénybe.
   
Jelzi, hogy a jelenlegi kétharmados kormánytöbbség éppen az ellentettje az 1989-es alkotmányozás erőviszonyainak, amikor egyik fél sem tudhatta, megnyeri-e a választásokat, ezért akkor az ellenzéki pozíció maximális biztosítékaiban egyeztek meg, amelyek a normális kormányzást is akadályozták; ezt korrigálta az 1990-es parlament. "Egyszeri, bármilyen valóságos, de mégis rendkívüli politikai helyzetet alkotmányba foglalni azonban hosszabb távon akadálya lehet a normális kormányzásnak, és nehezen egyeztethető össze alkotmányos hagyományunkkal" - teszi hozzá.
   
Sólyom László rögzíti, hogy az új rendelkezéseknek meg kell nehezíteniük az alkotmánymódosítást, és új alkotmány létrehozását is sokkal szigorúbb, rendkívüli feltételekhez kell kötni.
   
Utal arra, hogy az idő szorításából egyre többen látnak kiutat abban, hogy az alkotmány a lehető legrövidebb legyen, irányelveket tartalmazzon az egyes jogok és intézmények későbbi szabályozása számára, amely majd kétharmados törvények formájában valósul meg; szerinte azonban a "magalkotmány" nem kiút, hanem zsákutca.
   
"Az új alkotmányt is majd befejezett volta, szilárdsága, tényleges érvényesülése, a rá épülő gyakorlat és az alkotmányosság folyamatosságában gyökerező bizalom és hit fogja legitimálni. Ez a jövőben sem lesz független az egész politikai rendszer helyzetétől, sőt lelkiállapotától sem" - írja a HVG-ben megjelent esszéjében Sólyom László.

Ezek is érdekelhetik