A Jobbikot és az LMP-t is elmarasztalhatja a Gyöngyöspata-bizottság

A dokumentumot várhatóan pénteken terjesztik a Ház elé.

Gyöngyöspata azt követően került a közfigyelem középpontjába, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai tavaly március elejétől két héten át járőröztek a településen, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt. Az április 22. és 24. közötti napokra a Heves megyei település határába katonai és önvédelmi alapismereteket oktató tábort hirdetett a Véderő nevű szervezet, de a rendezvény megnyitását a rendőrség megakadályozta. A tábornyitás napján 267 roma nő és gyermek távozott a településről Csillebércre és Szolnok-Tiszaligetre néhány napra.

A csaknem egy éve történtek, valamint az úgynevezett egyenruhás bűnözés hátterének kivizsgálására a fideszes Kocsis Máté vezetésével parlamenti eseti bizottság alakult, amelynek megbízatását idén március végéig hosszabbította meg az Országgyűlés.

A testület most elkészült, az MTI birtokába került jelentésének tervezete megállapítja: a gyöngyöspatai "hisztériakeltésben és az események valóságnak nem megfelelő értékelésében" nagy szerepet játszottak azok a közéleti szereplők, civil szervezetek és ellenzéki pártok, amelyek "a helyi viszonyokat egyoldalúan nézve" adtak tájékoztatást az országos médiumoknak, és ezzel fokozták az ellentétet a helyi magyarok és romák között.

Az összegzés szerint mielőtt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület Gyöngyöspatára érkezett, nem volt jelentősebb feszültség a település roma és magyar lakosai között. "Az a Jobbik által sokat hangoztatott érv tehát, amely szerint a roma lakosok által teremtett elviselhetetlen terror tette szükségessé a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület fellépését a településen, nem igazolódott be", sőt éppen az egyesület tagjainak bevonulása után éleződött ki az ellentét a helyi lakosok között - olvasható a dokumentumban.

A bizottság véleménye szerint a politikai előnyszerzés érdekében a Jobbik jelentősen érdekelt volt abban, hogy a Gyöngyöspatán kialakult helyzetet ne a tényeknek megfelelő mutassák be; az ellenzéki párt "elindított egy káros folyamatot Gyöngyöspatán", de miután elérte egyik célját - az akkori polgármester, Tábi László lemondását -, "az általa kialakított konfliktus megoldásában már nem vett részt". Az időközi polgármester-választást a jobbikos Juhász Oszkár nyerte a községben.

A jelentés megállapításai azzal folytatódnak, hogy "a gyöngyöspatai helyzetet meglovagolva, politikai hasznot remélve, az LMP is bekapcsolódott az események +megoldásába+, azonban tevékenységének valós célja rejtve maradt". Ezt példázza a dokumentum szerint az, hogy az LMP-nek végig tudomása volt arról, mire készül Richard Field amerikai üzletember, "sőt aktivistáin keresztül támogatta a húsvéti utaztatást". Fielddel kapcsolatban emlékeztetnek, hogy az Amerikai Ház Alapítvány elnöke 2011. április 19-én utazott Gyöngyöspatára Mezei Istvánnak, a Vöröskereszt tanácsadójának kíséretében, és elhatározták, hogy április 22-24. között elutaztatják a településről a roma közösség jelentős részét. A bizottsági tervezet szerint egyértelmű Field kötődése az LMP-hez - hiszen anyagilag is támogatta a pártot - és annak holdudvarához tatozó jogvédő szervezetekhez.

"A Richard Field által Gyöngyöspatán végzett +humanitárius+ tevékenység csak megtévesztés volt. Tevékenysége Magyarország és a kormány hazai és nemzetközi közvélemény előtti lejáratását célozta" - írják, hozzáfűzve: az LMP soha nem vállalta fel nyíltan, hogy ebben az időszakban kapcsolatban állt Fielddel, de az iratokból és a meghallgatásokból kiderült: "az LMP és a jogvédő szervezetek nem a helyzet mielőbbi megnyugtató megoldásában voltak érdekeltek", hanem abban, hogy a kormányt "igaztalanul kritizálják", és túldramatizálják a helyzetet. Ténykedésük jelentős kárt okozott, mivel Magyarország nemzetközi tekintélyét "akkor próbálták megingatni", amikor éppen az Európai Unió soros elnöki tisztét töltött be - teszik hozzá.

Mindezzel szemben - állapítja meg a testület - "a kormány már az események kezdetén felismerte annak súlyát, hogy a gyöngyöspatai +megszállás+ bármikor megismétlődhet az ország bármely településen", ezért kezdeményezte a büntető törvénykönyv módosítását és más jogszabályok megalkotását.

Zárásként megjegyzik, "bár a kormány mindent megtett" a konszolidáció érdekében, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet "változatlanul szükségét érzi annak, hogy jelen legyen a településen", kisebbségi érdekvédő tevékenységével pedig "a helyi lakosság tagjai közé éket ver, sőt változatlanul hamis színben tüntet fel gyöngyöspatai eseményeket".

A testület csütörtökön tárgyalja a jelentéstervezetet.