Akik vesszővel „hímeznek” – Kosárfonók találkoztak Cákon

A közösségi házban négy kosárfonót lehetett látni munka közben. Az érdeklődők bátran kérdezgették is őket, de akár ki is próbálhatták, hogy milyen nehéz munka, ahogyan vesszőből (hántoltból vagy hántolatlanból) használati tárgyak születnek: sokféle kosár, virágtartó, babáknak kényelmes mózeskosár, tálca, még madáretető is. Bejcgyertyánosból Pados Zoltán és felesége, Ócsáról N. Kozma Ilona, Kiskunfélegyházáról pedig Bene Ágostonné mutatta, magyarázta a mesterség fogásait.

Bene Ágostonné, aki népi iparművész és a népi mesterségek oktatója is egyben, a kosárfonók csipkemunkáit készítette: pálinkás vagy boros palackokat "hímzett" körbe hihetetlen türelemmel.

- Két nap alatt készül el egy. Az anyag előkészítése, gyalulása, hasítása is sok idő - magyarázta. Azt is elmondta, hogy profi kosárfonónak kell lennie annak, aki ezt az úgynevezett nyúlvesszős technikát meg akarja tanulni. Nem véletlen, hogy a Tiszánál, Békésben voltak a híres kosárfonók, mert ott termett megfelelő alapanyag, így a nyúlvessző, amit rozmaringos levelű fűzként is ismernek.

Ebből megélni nem lehet, de nagyon hasznos hobbi, ezzel minden jelenlévő egyetértett.

- Szeretném, ha a kosárfonás és más hagyományunk se veszne ki, ezért keresünk alkalmat rá, hogy bemutassuk ezeket a régi mesterségeket Cákon - mondta el Paukovics Józsefné polgármester, aki nem rejtette véka alá: pályázatot nyújtott be erre a rendezvényre is, de ez idáig nem tudja, nyert-e pénzt rá a falu, vagy sem. Emiatt a bizonytalanság miatt végül kevesebb kosárfonót tudott meghívni (számuk eredetileg 11-ről indult).

A kihalófélben lévő mesterségek bemutatása egyfajta misszió. Jó érzés, hogy Cákon ezt így gondolják.