Orbán Viktor értékelése: Magyarország csődbe került

"Új irány, Magyarország, új irány, magyarok!" - hirdetett új jelszót Orbán Viktor, aki a megszokottól eltérően beszéde végén ezzel a mondattal, és nem a tőle megszokott "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" felkiáltással búcsúzott hallgatóitól.


Új hajtómű, új hajó

"Nem az irányító rendszerrel, sokkal inkább a hajtóművel lehet a baj" - fogalmazott a pártelnök, aki szerint a világ megújulásához nem elegendő a szoftvereket újraírni, hanem új hajtóműre és lehet, hogy új hajótestre is szükség van.

Szerinte a 1929-1933-as világválság és a mai krízis között vannak hasonlóságok, de a lényeg különbözik. Az akkori válságot az áruk túltermelése, a mait a pénz túltermelése okozta. Szerinte olyan pénzügyi rendszert épült fel, amelyben a világ teljes jövedelmét tízszeresen meghaladta a banki és a tőzsdei ügyletek, összege, és ez a "buborék" pattant el.     

Orbán szerint ami most történik, talán elegendő ahhoz, hogy "a világ kijózanodjon a féktelenség imádatából".  A régi világ, "az esztelenség világának végnapjait éljük", azonban a "mi korunk egy új világ megszületésének korszaka is egyben" - jelentette ki. "Reményeink szerint mindaz, aminek most szenvedő alanyai vagyunk, elvezet bennünket az eszét vesztett kapitalizmus korszakából a józan piacgazdaság korszakába", ahol a piacokat ésszerűen szabályozni kell - tette hozzá. Kifejtette: munkát, jövedelmet kell biztosítani az embereknek, és közben meg kell fékezni a bankok, tőzsdei cégek korlátlan pénzteremtési lehetőségét.

Leharcolt és elfáradt kapitalimus

Ezért a nemzetállamok ellenőrzése alá kell vonni a nemzeti pénzpiacokat, a nemzetközi pénzpiacokat pedig a nemzetállamok feletti ellenőrzés alá kell vonni.  Közölte: a megújulás átrajzolja majd a politikai, gazdasági és esetleg a földrajzi térképeket, lehet, hogy a "leharcolt és elfáradt kapitalizmus helyett a neve is más lesz". Megváltozik a bankok szerepe, a hatalmi erőtér, mert a gyors gazdasági növekedésű államok a pénzt átszivattyúzzák a katonai kiadások területére is.

Szerinte az új világban erősíteni kell a rendet és az államok irányítási és ellenőrzési jogait, a kormányoknak pedig népjóléti politikát kell folytatniuk. A súlyosabb válságot a világ úgy kerülheti el, ha fenntartja a családok életszínvonalát, amihez a piac által teremtett munkára van szükség. Ha kell, be kell vetni a tömeges közmunkaszervezés eszközét is.

Orbán Viktor bírálta a jegybank egyik intézkedését, amely miatt szerinte a külföldi kézben lévő leánybankok könnyebben jutnak euróhoz, mint a Magyarországi központtal működő pénzintézetek. Kijelentette: az új világban érték marad ugyan a külföldi befektetés, de egyenlő szerepet és lehetőséget kell kapniuk az adózásban és a hitelezésben a magyar vállalkozásoknak. Közölte: ha nincs a tavalyi népszavazás, akkor tőzsdére vihették volna az egészségbiztosítást.

Hitelt hitelre halmozunk

A pártelnök szerint a világgal ellentétben Magyarországon halvány jele sincs a megújulásnak, a magyar politikai vezetők a reménytelenség emberei, akik a régi világban akarnak maradni. A politikus kijelentette: Magyarország gyakorlatilag csődbe került, mivel lassan minden forint adósságszolgálatra megy el, a kormány pedig újabb hiteleket vesz fel, egyre rosszabb feltételekkel, egyre magasabb kamatra. 

Kizárólag az IMF-hitel biztosítja az ország mai fizetőképességét, és "továbbra is vesszük fel a hiteleket; nincs más ötlet, nincs más gondolat" - fogalmazott. Szerinte a változások útjában a "csődkormány" és a hozzá tartozó elit áll, amely rettegve őrzi alkalmatlansága titkát. 

"Mi nem legyőzni akarjuk a kormány politikáját, hanem túl akarunk rajta lépni rajta" - jelentette ki a pártelnök. Szerinte Magyarország változást akaró nemzedékeinek össze kellene fogniuk, és az elsöprő többség hangján ki kellene mondaniuk, "hogy területi követeléseink vannak, vissza akarjuk kapni a hazánkat, a saját országunkat azoktól, akik magánvállalatukként kezelték és csődbe vitték". Szerinte ebben fontos állomás lesz az Európai Parlamenti választás.

Egymillióval több munkahely

Követelni kell a változást, napról napra felmorzsolni a reménytelenség embereinek ellenállását. Ki kell mondani, minél tovább húzzák annál mélyebbre kerülnek, amikor eljön az igazság és a számonkérés pillanata, ami el fog jönni - fogalmazott Orbán Viktor.
 
A pártelnök a különböző nemzedéknek azt üzente: együtt be fogják bizonyítani, hogy lehet egymillióval több munkahelyet teremteni, beindulhat az erős gazdásági növekedés, ésszerű adókból több bevétel származhat, mint egy életidegen adórendszerből. Közölte: együtt bizonyítják be, hogy az államadósság csökkenthető, a magyar gazdaság a saját lábára állhat, egyszerű, mindenkire vonatkozó törvényekkel, etnikai konfliktusok nélkül, a bűnözők elleni szigorú fellépéssel, erős rendőrséggel és igazságszolgáltatással megteremtő a közbiztonság. Orbán Viktor közölte: esze ágában sincs feladni, mert sem ő, sem a Fidesz nem végezte el a 20 évvel ezelőtt megkezdett munkát, hogy felépítsék a polgári Magyarországot.  

Az feladatom, hogy a megnyissam a lehetőségek kapuit, hogy mindenki boldogulhasson. Ez kötelességem, és teljesíteni is fogom, akármilyen rossz hír is ez a szocialisták számára, nemcsak politikusként, hanem családapaként is, mert nem akarom, hogy a gyerekeim egy örök kudarcra ítélt országban nőjenek fel - mondta a Fidesz elnöke.

OLDALTÖRÉS: Elemzők véleménye

 Mráz Ágoston Sámuel szerint Orbán Viktor a Fidesz néppárti jellegét hangsúlyozta azzal, hogy minden társadalmi csoportra külön odafigyelt beszédében, legyen szó a nyugdíjasokról, az aktívakról, vagy éppen a fiatalokról.

Megszólítani a bizonytalanokat

Kiszelly Zoltán úgy vélte, hogy a pártelnök három generációt szólított meg: az időseket, a negyvenéves rendszerváltókat és a fiatalokat. Ugyanakkor nem szólt mindenkihez: nem volt szó a szegényekről, a nagyon gazdagokról és a romákról sem - tette hozzá. Orbán Viktor nagyon közérthetően beszélt, ezzel is a bizonytalan szavazókat próbálta megszólítani - mondta Kiszelly Zoltán.

Juhász Attila ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a beszéddel kapcsolatban nem lehet konkrét célcsoportokat meghatározni. A válság értelmezésével foglalkozott az évértékelő, az aktuális, napi helyzettől azonban nagyon távoli beszéd volt. Időben is távlatosan beszélt Orbán Viktor. Ennek is az volt a célja, hogy ne kelljen konkrét javaslatokat tenni, s ezzel beszállni a jelenleg folyó vitába - tette hozzá.
 
A Fidesz politikai stratégiája ugyanis egy "kétosztatú" rendszer fenntartására törekszik. A mostani beszéd is ki akarta fejezni, hogy a gazdasági válság idején egymással versengő, vitatkozó különböző programokkal szemben a Fidesz tudja a jó irányt. Orbán Viktor úgy akart alternatívát felmutatni a különböző szereplőkkel szemben, hogy nem beszélt a más programokban szereplő elemekről - mutatott rá Juhász Attila. Az elemző szerint egy biztonságosnak szánt beszéd volt a mostani. Ez a politika azonban nem biztos, hogy kockázatok nélküli - tette hozzá.

Kockázatkerülő beszéd: az állam megvédi polgárait

Kiszelly Zoltán szerint sem volt egy kiemelkedő beszéd a mostani, inkább kockázatkerülő, szavazatmaximalizáló évértékelőt mondott el Orbán Viktor. A pártelnök azért nem akart konkrétumokat említeni, mert azzal szavazatokat veszthet - húzta alá. Orbán Viktor célja az volt, hogy elmagyarázza, mi történik körülöttünk. Erre egy régi választ adott: az állam szerepét meg kell őrizni. A magyarok paternalizmusára épített beszédében Orbán Viktor: a megerősített állam majd megvédi a polgárait - mondta a politológus.
 
Retorikájában más volt a mostani évértékelő a korábbiakhoz képest: nem volt agresszív, nem volt számon kérő. Nem támadható ez a beszéd. Orbán Viktor igyekezett nem beszélni a kormányról, kerülte azt is, hogy megsértse a baloldali szavazókat - fűzte hozzá Kiszelly Zoltán.

Felülemelkedve az aktualitásokon

Mráz Ágoston Sámuel is úgy vélte, hogy nehezen támadható beszédet mondott a Fidesz elnöke. Megfontolt, a napi aktualitásoktól felülemelkedett évértékelő volt a mostani. A beszéd nem kampánycélokat szolgált, sokkal inkább az aktualizált program fő csapásirányait mutatatta be. Három fő kérdés köré szerveződött az évértékelő: a gazdasági válság, a változás szükségessége és az állam szerepének újragondolása - mondta az elemző.
 
A pártelnök sokat beszélt a világgazdaság helyzetéről, a válság okairól, de ez szorosan összekapcsolódott a jelenlegi kormányzati elit felelősségével. Ezzel a társadalmi, gazdasági rendszerrel szemben kínált alternatívát Orbán Viktor - tette hozzá. Mráz Ágoston Sámuel szerint nem volt mozgósító a beszéd, programbeszédként azonban szólt a radikális jobboldali és a baloldalból kiábrándult szavazókhoz is.

Mobilizálás máskor?

Juhász Attila szerint sem volt mobilizáló ez a beszéd, a Fidesznek ugyanis megvannak a már kipróbált eszközei a választói aktivizálásához. Az elemző azt is kiemelte, hogy a pénteki beszéd nem tekinthető olyan jelentősnek, hogy a Fidesz EP-kampány kitüntetett kezdetének lehessen nevezni. A választók felé aligha volt hatásos beszéd, és különösen a korábbi évértékelő beszédeivel összehasonlítva nem tartalmazott jól megjegyezhető szlogeneket. De feltehetően nem is ez volt a cél, hanem, hogy a Fidesz úgy tartsa meg népszerűségét és úgy jelentsen továbbra is alternatívát, hogy ne kelljen beszállnia a konkrét válságkezelő lépésekről folyó vitába - tette hozzá.

Kiszelly Zoltán ezzel szemben úgy látja, hogy a Fidesz elnöke beszédével már az EP-választásra készült: szavazatmaximalizáló beszédet mondott. Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy ha az EP-választáson elsöprő erejű, kétharmados győzelmet arat a Fidesz, akkor annak belpolitikai következményei is lehetnek, a szocialisták leválthatják Gyurcsány Ferencet - mondta a politológus.

 Mráz Ágoston Sámuel szerint Orbán Viktor a Fidesz néppárti jellegét hangsúlyozta azzal, hogy minden társadalmi csoportra külön odafigyelt beszédében, legyen szó a nyugdíjasokról, az aktívakról, vagy éppen a fiatalokról.

Megszólítani a bizonytalanokat

Kiszelly Zoltán úgy vélte, hogy a pártelnök három generációt szólított meg: az időseket, a negyvenéves rendszerváltókat és a fiatalokat. Ugyanakkor nem szólt mindenkihez: nem volt szó a szegényekről, a nagyon gazdagokról és a romákról sem - tette hozzá. Orbán Viktor nagyon közérthetően beszélt, ezzel is a bizonytalan szavazókat próbálta megszólítani - mondta Kiszelly Zoltán.

Juhász Attila ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a beszéddel kapcsolatban nem lehet konkrét célcsoportokat meghatározni. A válság értelmezésével foglalkozott az évértékelő, az aktuális, napi helyzettől azonban nagyon távoli beszéd volt. Időben is távlatosan beszélt Orbán Viktor. Ennek is az volt a célja, hogy ne kelljen konkrét javaslatokat tenni, s ezzel beszállni a jelenleg folyó vitába - tette hozzá.
 
A Fidesz politikai stratégiája ugyanis egy "kétosztatú" rendszer fenntartására törekszik. A mostani beszéd is ki akarta fejezni, hogy a gazdasági válság idején egymással versengő, vitatkozó különböző programokkal szemben a Fidesz tudja a jó irányt. Orbán Viktor úgy akart alternatívát felmutatni a különböző szereplőkkel szemben, hogy nem beszélt a más programokban szereplő elemekről - mutatott rá Juhász Attila. Az elemző szerint egy biztonságosnak szánt beszéd volt a mostani. Ez a politika azonban nem biztos, hogy kockázatok nélküli - tette hozzá.

Kockázatkerülő beszéd: az állam megvédi polgárait

Kiszelly Zoltán szerint sem volt egy kiemelkedő beszéd a mostani, inkább kockázatkerülő, szavazatmaximalizáló évértékelőt mondott el Orbán Viktor. A pártelnök azért nem akart konkrétumokat említeni, mert azzal szavazatokat veszthet - húzta alá. Orbán Viktor célja az volt, hogy elmagyarázza, mi történik körülöttünk. Erre egy régi választ adott: az állam szerepét meg kell őrizni. A magyarok paternalizmusára épített beszédében Orbán Viktor: a megerősített állam majd megvédi a polgárait - mondta a politológus.
 
Retorikájában más volt a mostani évértékelő a korábbiakhoz képest: nem volt agresszív, nem volt számon kérő. Nem támadható ez a beszéd. Orbán Viktor igyekezett nem beszélni a kormányról, kerülte azt is, hogy megsértse a baloldali szavazókat - fűzte hozzá Kiszelly Zoltán.

Felülemelkedve az aktualitásokon

Mráz Ágoston Sámuel is úgy vélte, hogy nehezen támadható beszédet mondott a Fidesz elnöke. Megfontolt, a napi aktualitásoktól felülemelkedett évértékelő volt a mostani. A beszéd nem kampánycélokat szolgált, sokkal inkább az aktualizált program fő csapásirányait mutatatta be. Három fő kérdés köré szerveződött az évértékelő: a gazdasági válság, a változás szükségessége és az állam szerepének újragondolása - mondta az elemző.
 
A pártelnök sokat beszélt a világgazdaság helyzetéről, a válság okairól, de ez szorosan összekapcsolódott a jelenlegi kormányzati elit felelősségével. Ezzel a társadalmi, gazdasági rendszerrel szemben kínált alternatívát Orbán Viktor - tette hozzá. Mráz Ágoston Sámuel szerint nem volt mozgósító a beszéd, programbeszédként azonban szólt a radikális jobboldali és a baloldalból kiábrándult szavazókhoz is.

Mobilizálás máskor?

Juhász Attila szerint sem volt mobilizáló ez a beszéd, a Fidesznek ugyanis megvannak a már kipróbált eszközei a választói aktivizálásához. Az elemző azt is kiemelte, hogy a pénteki beszéd nem tekinthető olyan jelentősnek, hogy a Fidesz EP-kampány kitüntetett kezdetének lehessen nevezni. A választók felé aligha volt hatásos beszéd, és különösen a korábbi évértékelő beszédeivel összehasonlítva nem tartalmazott jól megjegyezhető szlogeneket. De feltehetően nem is ez volt a cél, hanem, hogy a Fidesz úgy tartsa meg népszerűségét és úgy jelentsen továbbra is alternatívát, hogy ne kelljen beszállnia a konkrét válságkezelő lépésekről folyó vitába - tette hozzá.

Kiszelly Zoltán ezzel szemben úgy látja, hogy a Fidesz elnöke beszédével már az EP-választásra készült: szavazatmaximalizáló beszédet mondott. Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy ha az EP-választáson elsöprő erejű, kétharmados győzelmet arat a Fidesz, akkor annak belpolitikai következményei is lehetnek, a szocialisták leválthatják Gyurcsány Ferencet - mondta a politológus.

 Mráz Ágoston Sámuel szerint Orbán Viktor a Fidesz néppárti jellegét hangsúlyozta azzal, hogy minden társadalmi csoportra külön odafigyelt beszédében, legyen szó a nyugdíjasokról, az aktívakról, vagy éppen a fiatalokról.

Megszólítani a bizonytalanokat

Kiszelly Zoltán úgy vélte, hogy a pártelnök három generációt szólított meg: az időseket, a negyvenéves rendszerváltókat és a fiatalokat. Ugyanakkor nem szólt mindenkihez: nem volt szó a szegényekről, a nagyon gazdagokról és a romákról sem - tette hozzá. Orbán Viktor nagyon közérthetően beszélt, ezzel is a bizonytalan szavazókat próbálta megszólítani - mondta Kiszelly Zoltán.

Juhász Attila ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a beszéddel kapcsolatban nem lehet konkrét célcsoportokat meghatározni. A válság értelmezésével foglalkozott az évértékelő, az aktuális, napi helyzettől azonban nagyon távoli beszéd volt. Időben is távlatosan beszélt Orbán Viktor. Ennek is az volt a célja, hogy ne kelljen konkrét javaslatokat tenni, s ezzel beszállni a jelenleg folyó vitába - tette hozzá.
 
A Fidesz politikai stratégiája ugyanis egy "kétosztatú" rendszer fenntartására törekszik. A mostani beszéd is ki akarta fejezni, hogy a gazdasági válság idején egymással versengő, vitatkozó különböző programokkal szemben a Fidesz tudja a jó irányt. Orbán Viktor úgy akart alternatívát felmutatni a különböző szereplőkkel szemben, hogy nem beszélt a más programokban szereplő elemekről - mutatott rá Juhász Attila. Az elemző szerint egy biztonságosnak szánt beszéd volt a mostani. Ez a politika azonban nem biztos, hogy kockázatok nélküli - tette hozzá.

Kockázatkerülő beszéd: az állam megvédi polgárait

Kiszelly Zoltán szerint sem volt egy kiemelkedő beszéd a mostani, inkább kockázatkerülő, szavazatmaximalizáló évértékelőt mondott el Orbán Viktor. A pártelnök azért nem akart konkrétumokat említeni, mert azzal szavazatokat veszthet - húzta alá. Orbán Viktor célja az volt, hogy elmagyarázza, mi történik körülöttünk. Erre egy régi választ adott: az állam szerepét meg kell őrizni. A magyarok paternalizmusára épített beszédében Orbán Viktor: a megerősített állam majd megvédi a polgárait - mondta a politológus.
 
Retorikájában más volt a mostani évértékelő a korábbiakhoz képest: nem volt agresszív, nem volt számon kérő. Nem támadható ez a beszéd. Orbán Viktor igyekezett nem beszélni a kormányról, kerülte azt is, hogy megsértse a baloldali szavazókat - fűzte hozzá Kiszelly Zoltán.

Felülemelkedve az aktualitásokon

Mráz Ágoston Sámuel is úgy vélte, hogy nehezen támadható beszédet mondott a Fidesz elnöke. Megfontolt, a napi aktualitásoktól felülemelkedett évértékelő volt a mostani. A beszéd nem kampánycélokat szolgált, sokkal inkább az aktualizált program fő csapásirányait mutatatta be. Három fő kérdés köré szerveződött az évértékelő: a gazdasági válság, a változás szükségessége és az állam szerepének újragondolása - mondta az elemző.
 
A pártelnök sokat beszélt a világgazdaság helyzetéről, a válság okairól, de ez szorosan összekapcsolódott a jelenlegi kormányzati elit felelősségével. Ezzel a társadalmi, gazdasági rendszerrel szemben kínált alternatívát Orbán Viktor - tette hozzá. Mráz Ágoston Sámuel szerint nem volt mozgósító a beszéd, programbeszédként azonban szólt a radikális jobboldali és a baloldalból kiábrándult szavazókhoz is.

Mobilizálás máskor?

Juhász Attila szerint sem volt mobilizáló ez a beszéd, a Fidesznek ugyanis megvannak a már kipróbált eszközei a választói aktivizálásához. Az elemző azt is kiemelte, hogy a pénteki beszéd nem tekinthető olyan jelentősnek, hogy a Fidesz EP-kampány kitüntetett kezdetének lehessen nevezni. A választók felé aligha volt hatásos beszéd, és különösen a korábbi évértékelő beszédeivel összehasonlítva nem tartalmazott jól megjegyezhető szlogeneket. De feltehetően nem is ez volt a cél, hanem, hogy a Fidesz úgy tartsa meg népszerűségét és úgy jelentsen továbbra is alternatívát, hogy ne kelljen beszállnia a konkrét válságkezelő lépésekről folyó vitába - tette hozzá.

Kiszelly Zoltán ezzel szemben úgy látja, hogy a Fidesz elnöke beszédével már az EP-választásra készült: szavazatmaximalizáló beszédet mondott. Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy ha az EP-választáson elsöprő erejű, kétharmados győzelmet arat a Fidesz, akkor annak belpolitikai következményei is lehetnek, a szocialisták leválthatják Gyurcsány Ferencet - mondta a politológus.

OLDALTÖRÉS: Politikusi reakciók

Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese az országértékelő beszédre reagálva azt mondta, hogy Orbán Viktor ötvenperces beszédében nem beszélt a megoldásokról, az ország valós problémáiról. "Egyértelművé vált, reménytelen, hogy valaha is, amikor megszólal, halljunk tőle egyetlen konkrét javaslatot, amely közelebb visz bennünket a válság kezeléséhez, az ország megerősítéséhez" - mondta.
 
A szocialista politikus azt kérte Orbán Viktortól, hogy ha semmilyen javaslattal nem állt elő és mások ötletei sem érdeklik, akkor legalább ne akadályozza azokat, akik össze akarnak fogni és tenni akarnak az országért.

SZDSZ és MDF: mérsékelt beszéd megoldási javaslatok nélkül

Szent-Iványi István, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke szerint alapvetően mérsékelt hangvételű volt Orbán Viktor országértékelő beszéde, amely mögött nyilván az a politikai számítás állt, hogy ne csak egy szűk támogatói táborhoz, hanem szélesebb közönséghez szóljon. A liberális politikus szerint ez a mérsékelt hangvétel a jelenlegi feszült helyzetben pozitívumként értékelhető, hiszen nem lett volna jó, ha szélsőséges vagy radikális hangnemet üt meg a legnagyobb ellenzéki párt elnöke. Szent-Iványi István ugyanakkor hangsúlyozta: Orbán Viktor nagyon hosszan beszélt, de nagyon kevés konkrétumot mondott. 
 
Különösen feltűnő, hogy a két legsúlyosabb problémával, a gazdasági válsággal és a társadalmi megosztottsággal, illetve a gyűlöletkeltéssel kapcsolatban semmilyen konkrét megoldási javaslata nem volt - fűzte hozzá.

Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF szóvivője úgy reagált: azonnali cselekvésre, nem pedig semmitmondó mesére van szükség, az ország ugyanis nagy bajban van. A szóvivő közölte: a semmitmondó meséket már a miniszterelnöktől is meg lehetett szokni. Az MDF-nek van programja, amely kiutat kínál a válságból, és megoldást az ország felemelkedésére - tette hozzá Kerék-Bárczy Szabolcs.

Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese az országértékelő beszédre reagálva azt mondta, hogy Orbán Viktor ötvenperces beszédében nem beszélt a megoldásokról, az ország valós problémáiról. "Egyértelművé vált, reménytelen, hogy valaha is, amikor megszólal, halljunk tőle egyetlen konkrét javaslatot, amely közelebb visz bennünket a válság kezeléséhez, az ország megerősítéséhez" - mondta.
 
A szocialista politikus azt kérte Orbán Viktortól, hogy ha semmilyen javaslattal nem állt elő és mások ötletei sem érdeklik, akkor legalább ne akadályozza azokat, akik össze akarnak fogni és tenni akarnak az országért.

SZDSZ és MDF: mérsékelt beszéd megoldási javaslatok nélkül

Szent-Iványi István, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke szerint alapvetően mérsékelt hangvételű volt Orbán Viktor országértékelő beszéde, amely mögött nyilván az a politikai számítás állt, hogy ne csak egy szűk támogatói táborhoz, hanem szélesebb közönséghez szóljon. A liberális politikus szerint ez a mérsékelt hangvétel a jelenlegi feszült helyzetben pozitívumként értékelhető, hiszen nem lett volna jó, ha szélsőséges vagy radikális hangnemet üt meg a legnagyobb ellenzéki párt elnöke. Szent-Iványi István ugyanakkor hangsúlyozta: Orbán Viktor nagyon hosszan beszélt, de nagyon kevés konkrétumot mondott. 
 
Különösen feltűnő, hogy a két legsúlyosabb problémával, a gazdasági válsággal és a társadalmi megosztottsággal, illetve a gyűlöletkeltéssel kapcsolatban semmilyen konkrét megoldási javaslata nem volt - fűzte hozzá.

Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF szóvivője úgy reagált: azonnali cselekvésre, nem pedig semmitmondó mesére van szükség, az ország ugyanis nagy bajban van. A szóvivő közölte: a semmitmondó meséket már a miniszterelnöktől is meg lehetett szokni. Az MDF-nek van programja, amely kiutat kínál a válságból, és megoldást az ország felemelkedésére - tette hozzá Kerék-Bárczy Szabolcs.

Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese az országértékelő beszédre reagálva azt mondta, hogy Orbán Viktor ötvenperces beszédében nem beszélt a megoldásokról, az ország valós problémáiról. "Egyértelművé vált, reménytelen, hogy valaha is, amikor megszólal, halljunk tőle egyetlen konkrét javaslatot, amely közelebb visz bennünket a válság kezeléséhez, az ország megerősítéséhez" - mondta.
 
A szocialista politikus azt kérte Orbán Viktortól, hogy ha semmilyen javaslattal nem állt elő és mások ötletei sem érdeklik, akkor legalább ne akadályozza azokat, akik össze akarnak fogni és tenni akarnak az országért.

SZDSZ és MDF: mérsékelt beszéd megoldási javaslatok nélkül

Szent-Iványi István, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke szerint alapvetően mérsékelt hangvételű volt Orbán Viktor országértékelő beszéde, amely mögött nyilván az a politikai számítás állt, hogy ne csak egy szűk támogatói táborhoz, hanem szélesebb közönséghez szóljon. A liberális politikus szerint ez a mérsékelt hangvétel a jelenlegi feszült helyzetben pozitívumként értékelhető, hiszen nem lett volna jó, ha szélsőséges vagy radikális hangnemet üt meg a legnagyobb ellenzéki párt elnöke. Szent-Iványi István ugyanakkor hangsúlyozta: Orbán Viktor nagyon hosszan beszélt, de nagyon kevés konkrétumot mondott. 
 
Különösen feltűnő, hogy a két legsúlyosabb problémával, a gazdasági válsággal és a társadalmi megosztottsággal, illetve a gyűlöletkeltéssel kapcsolatban semmilyen konkrét megoldási javaslata nem volt - fűzte hozzá.

Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF szóvivője úgy reagált: azonnali cselekvésre, nem pedig semmitmondó mesére van szükség, az ország ugyanis nagy bajban van. A szóvivő közölte: a semmitmondó meséket már a miniszterelnöktől is meg lehetett szokni. Az MDF-nek van programja, amely kiutat kínál a válságból, és megoldást az ország felemelkedésére - tette hozzá Kerék-Bárczy Szabolcs.