Kivégzés vagy tűzharc? Egyre zavarosabb a Bolíviában megölt magyarok ügye - Eduardo Rózsa-Florest is lelőtték - Folyamatosan frissítve

Magyarosi Árpád

Helyi hírügynökségi értesülés: kivégzés volt, nem tűzharc

A bolíviai El Deber hírügynökség internetes oldalának pénteki információi szerint a rendőrök a Santa Cruz-i Las Américas szállodában végrehajtott művelet során lőtték le Eduardo Rózsa Florest, Magyarosi Árpádot és Michael Martin Dwyert. A csütörtökön hajnalban lezajlott akció során őrizetbe vették Mario Tadicot és Tóásó Elődöt. 



Tóásó Előd - járt a BDF-re is

Álvaro García Linera bolíviai alelnök a sajtónak nyilatkozva "szélsőjobboldali fasiszta ideológiát" követő csoportnak nevezte a bandát. Állítása szerint ennek tagjai a felelősek két bolíviai közéleti személyiség - egy miniszter és egy bíboros - háza ellen elkövetett robbantásos merényletért. A bandatagok holmijai között talált névjegyzék tanúsága szerint kiszemelt célpontjaik között szerepelt több Santa Cruz-i politikus. Kifürkészték továbbá Evo Morales elnök személyi biztosítási rendszerét azzal a céllal, hogy meggyilkolják - állította García Linera.

Az alelnök ígéretet tett arra, hogy a hatóságok kivizsgálják, kiknek a segítségével jutottak el a banda tagjai Horvátországból és Írországból Bolíviába, ki fizette utazási költségeiket és megélhetésüket, ki szolgáltatott nekik információkat a hatóságok elérhetőségéről, hivatalos épületeiről. Vizsgálat tárgya lesz továbbá a birtokukban lévő C4 robbanóanyag eredete is. Utóbbira - különböző lőfegyverekkel együtt - a szállodai rajtaütés után fél órával, a Santa Cruz-i vásárváros (Fexpo) egyik standján bukkantak a rendőrök.
 
Mind Marcos Farfán miniszterhelyettes, mind az alelnök azt állította, hogy a három "zsoldost" tűzharcban lőtték le a rendőrök. Az El Deber ezzel szembeállítja a helyszínen készült fényképeket; ezek tanúsága szerint mindhárman aludtak, amikor agyonlőtték őket, és még a közelükben sem volt fegyver. A kivégzés gyanúját erősítette meg az ügynökség által idézett Víctor Hugo Escóbar rendőrparancsnok is, aki szerint nem volt tűzpárbaj a szállodában; a szóban forgó három személyt "szitává lőtték", mielőtt fegyverükért nyúlhattak volna.
 
A venezuelai Cumanában rendezett latin-amerikai gazdasági csúcstalálkozón tartózkodó bolíviai elnök arról beszélt a sajtónak, hogy a zsoldosok célja az ő likvidálása volt. Evo Morales megerősítette, hogy a bolíviai hatóságoknak tudomásuk volt a csoport Santa Cruz-i tartózkodásáról és arról, hogy "meg akarnak bennünket ölni. Kudarcot vallottak. Bárcsak mindig kudarcot vallanának".

Eduardo Rózsa Flores magyar apától és spanyol anyától született 1960-ban a bolíviai Santa Cruzban. Családja 1972-ben Chilébe, majd az 1973-as puccs után Svédországba költözött. Innen 1975-ben Magyarországra települtek, a fiú itt járt gimnáziumba, majd egyetemre. Az ELTE bölcsészkarán szerzett diplomát 1984-ben. Magát konzervatív anarchista világforradalmárnak tartotta, a 90-es évek elején részt vett a horvátországi háborúban. A harcokban mutatott vitézségéért (háromszor sebesült meg) Franjo Tudjman horvát elnök őrnaggyá léptette elő. Ugyanakkor több helyi újság cikkezett gyanús üzleteiről, állítólag benne volt a fegyver- és a kábítószer-csempészetben is. Ezt azonban konkrét bizonyítékok nem igazolták.
 
Rózsa Flores 2003-ban a magát Iraki Független Kormánynak nevező disszidens szervezet szóvivője lett, később azonban szakított velük. Kapcsolatba került a magyarországi iszlám közösséggel, amelynek idővel alelnöke lett. Az utóbbi években a magyarországi szélsőjobboldal környékén bukkant fel. Szoros kapcsolatukat megerősíti, hogy a Jobbik honlapján pénteken reggel a következő szöveg jelent meg a fényképe alatt: "Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt barátunk, szerkesztőtársunk, Rózsa-Flores Eduardo. Meghalt a hazájáért." 

Háttér: A szombathelyi főiskolán is tanult az őrizetbe vett Tóásó Előd

Sajtóértesülések szerint két magyart is lelőttek, egyet pedig őrizetbe vettek csütörtök hajnalban Bolíviában, az Evo Morales elnök ellen tervezett merénylet felszámolása közben. Az egyik magyar származású áldozat Rózsa-Flores Eduardo, a másik Magyarosi Árpád volt. Tóásó Elődöt őrizetbe vették a hatóságok. 
 
"Nemzeti anarchista vagyok, alapítója az egyszemélyes Nemzeti Anarchista Pártnak" - így mutatta be magát Rózsa-Flores Eduardo az egyik magyar közösségi oldalon található profiljában. 
 
Internetes blogjából kiderül, Rózsa-Flores Eduardo 1960. március 31-én született a bolíviai Santa Cruz-ban. Amint családjáról a blogjában leírja: apja, Rózsa György zsidó származású festőművész, egyetemi tanár 1948-ban hagyta el Magyarországot; anyja, Nelly Flores Arias pedig spanyol származású tanár volt. Rózsa-Flores 1972-ig Bolíviában, majd 1973 végéig Chilében tanult. A Pinochet-féle katonai hatalomátvétel után a család Svédországba települt, ahol 1973-75 között politikai menekültként éltek.
 
1975-ben a család Magyarországra költözött. Flores a budapesti Szent László Gimnáziumban tett érettségit 1979-ben, majd a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára jelentkezett. Három évvel később a leszerelését kérte, és 1984-ben a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára felvételizett, ahol 1989-ben szerzett diplomát. Rózsa-Flores Eduardo 1984-től különböző külföldi hírügynökségek tudósítójaként dolgozott, 1988-tól a La Vanguardia spanyol napilapnak írt, amelynek különleges tudósítójaként 1991 júniusában az akkori Jugoszláviába, Horvátország fővárosába, Zágrábba érkezett. 
 
A spanyol újság mellett folyamatosan tudósított a BBC World Service nemzetközi brit rádióadó spanyol nyelvű adásainak is. 1991. augusztus 28-án Eszéken első külföldi önkéntesként jelentkezett a Horvát Nemzeti Gárda soraiba. Részt vett Szentlászló védelmében és a szeptemberi eszéki csatákban, harcolt Vukovárnál. Közben Flores az akkor már a különleges erők parancsnokaként megkapta a horvát állampolgárságot, és Franjo Tudjman horvát elnök őrnaggyá léptetette elő. 1993-ban ezredesi rendfokozatot kapott. Háromszor sebesült meg a fronton.
 
A vele készült egyik interjú szerint spanyol anyanyelvűként, a szolgálati helyén, Ferihegyen határőrként többször találkozott Carlos-sal, a Sakálként közismert terroristával. "Sajnos nem a tolmácsa voltam. Sajnos, mert akkor többet tudnék azokról, akik Magyarországra beengedték. Gondolom, ez mindenkit igazán érdekelne, nem?" - fogalmazott. Eduardo Rózsa-Floresnek 1994-től hét verseskötete jelent meg Magyarországon, és szerepelt filmben is. 2002-ben Fekete Ibolya Chico címmel dokumentum-játékfilmet készített róla, amely elnyerte a 33. Magyar Játékfilmszemle fődíját.

2003-ban áttért az iszlám hitre és a Magyar Iszlám Közösség alelnöke lett. A férfi saját bevallása szerint "élete és halála" is Allahról szólt. Eduardo Rózsa-Flores blogjában magát egy, "még ha nem is egyszerű, de normálisnak mondható, íróemberként" aposztrofálta, akinek van önálló véleménye a világ dolgait illetően, s azt megvédi, "ha kell, bármi áron".
 
Magyarosi Árpád - weblapja szerint - 1981. február 4-én született Marosvásárhelyen. Általános iskolai tanulmányait a romániai Szovátán kezdte, majd Budapesten folytatta további két intézményben. Az egyik magyar közösségi oldalon található adatlapja szerint többször váltott középiskolát is, csakúgy, mint egyetemet és főiskolát is. Biográfiája szerint már gyermekkorában komolyan érdeklődött a zene és az éneklés iránt. 1999-ben gimnáziumban alakult meg az első rövid életű zenekara, mely a "Sehonnai nincstelenek" névre hallgatott.

Egy 2007-es interjújában arról is beszélt, hogy a zenélés mellett versei és rajzai is rendszeresen jelentek meg a Partium nevű irodalmi, művészeti folyóiratban. A passzio.hu-nak adott nyilatkozatában arról is vallott, hogy "mélyen érinti" az a tény, hogy édesanyja "leveszi róla a kezét". Csakúgy, mint Eduardo Rózsa-Flores, a közösségi oldalon Magyarosi Árpád is feltünteti "klubjai" között a Magyar Iszlám Közösséget. Mind a két férfi arabul is felírta nevét az adatlapjára. 

Magyarosi Árpádhoz hasonlóan a sajtóhírek szerint őrizetbe vett Tóásó Előd is Szovátán végezte általános és középfokú tanulmányait. Ezt követően Magyarországon, a Berzsenyi Dániel Főiskolára és Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre járt - derül ki az egyik magyar közösségi oldalra feltöltött adatlapjáról. A románul, angolul és spanyolul beszélő fiatal férfi lakóhelyeként Brazíliát jelölte meg. Tóásó Előd munkájáról azt írta, hogy "szabadúszó, ahol kellek ott leszek". 

A folytatásban kiderül, hogy Rózsa-Flores nem készült merényletre az elnök ellen

OLDALTÖRÉS: Magyar partizán az őserdőben

Nem készültek merényletre Rózsa Flores Eduardóék - állította pénteken az MTI-nek nyilatkozva Brády Zoltán, a csütörtök hajnalban a bolíviai Santa Cruzban lelőtt író-újságírót főmunkatársként foglalkoztató Kapu című folyóirat főszerkesztője. 

Elmondása szerint Brády Zoltán rendszeresen tartotta a kapcsolatot Rózsa Flores Eduardóval, akivel utoljára két napja beszélt. "2008 májusában utazott Bolíviába, mert megundorodott a hazai politikai helyzettől, azt mondta, kimegy harcolni a kommunisták ellen" - közölte a főszerkesztő. Mint hangsúlyozta, Bolíviában polgárháború zajlik már egy éve, az elszakadásért küzdő Santa Cruzban született Rózsa Flores ezért tért vissza a dél-amerikai országba.

"Eduardo az őserdőben élte az életét, és harcolt rendszeresen, naponta volt harci cselekményük. Az azonban nem igaz, hogy merényletekre készült, vagy ilyeneket követett volna el. Katona, partizán volt, több ezer társával harcolt az őserdőben" - számolt be Brády Zoltán, hozzátéve: azért sem állja meg a helyét, hogy a bolíviai hadsereg által lelőtt állítólagos merénylők az elnököt akarták volna lelőni, mert Evo Morales ekkor Venezuelában tartózkodott.

A bolíviai televízió felvételeit orvosok társaságában megtekintve a főszerkesztőnek az a véleménye alakult ki, hogy Rózsa Flores Eduardót és társait gyakorlatilag kivégezték.
 
A Kapu a bolíviai-magyar származású író-költő-újságíró számos könyvét adta ki, "főleg versesköteteket, melyekben mindig a szabadságról, a szerelemről és a harcról ábrándozott" - mondta el a főszerkesztő. A folyóirat következő számában jelenik meg Rózsa Flores Eduardo utolsó írása, mely arról szól, hogy az áldozatok véréből sarjad ki a szabadság. Brády Zoltán emlékeztetett: két számmal ezelőtt közölték a csütörtökön lelőtt szerző nagyinterjúját azzal a tábornokkal, aki elfogta Che Guevarát. "Ebből az írásból is kiderült, mennyire máshogy történt minden, mint ahogy a sajtó publikálta akkor" - hívta fel a figyelmet.
 
"Állandóan az igazságérzete hajtotta, fantaszta volt. Mi modern Petőfinek hívtuk, egyszer mondtam is neki: te is elesel Segesvárnál. De hogy Bolíviában essen el, azt nem gondoltam" - vallotta be a főszerkesztő.

Dél-Amerika legszegényebb országának leggazdagabb tartományában, Santa Cruzban 2008. május 4-én rendeztek népszavazást a terület autonómiájáról. A választáson részt vett szavazók több mint 80 százaléka az autonómia mellett voksolt az ország "gazdasági tüdejeként" emlegetett tartományban, ahol Bolívia legnagyobb gázmezői találhatók. A szocialista Evo Morales, Bolívia első indián elnöke azonban érvénytelennek nyilvánította a referendumot arra hivatkozva, hogy az ellentétes az ország alkotmányával, 2008 júniusában azonban újabb keleti tartományok nyilvánították ki népszavazásokon autonómiaigényüket. 

Magyarosi Árpád Debrecenben tanult - részletek a folytatásban

Nem készültek merényletre Rózsa Flores Eduardóék - állította pénteken az MTI-nek nyilatkozva Brády Zoltán, a csütörtök hajnalban a bolíviai Santa Cruzban lelőtt író-újságírót főmunkatársként foglalkoztató Kapu című folyóirat főszerkesztője. 

Elmondása szerint Brády Zoltán rendszeresen tartotta a kapcsolatot Rózsa Flores Eduardóval, akivel utoljára két napja beszélt. "2008 májusában utazott Bolíviába, mert megundorodott a hazai politikai helyzettől, azt mondta, kimegy harcolni a kommunisták ellen" - közölte a főszerkesztő. Mint hangsúlyozta, Bolíviában polgárháború zajlik már egy éve, az elszakadásért küzdő Santa Cruzban született Rózsa Flores ezért tért vissza a dél-amerikai országba.

"Eduardo az őserdőben élte az életét, és harcolt rendszeresen, naponta volt harci cselekményük. Az azonban nem igaz, hogy merényletekre készült, vagy ilyeneket követett volna el. Katona, partizán volt, több ezer társával harcolt az őserdőben" - számolt be Brády Zoltán, hozzátéve: azért sem állja meg a helyét, hogy a bolíviai hadsereg által lelőtt állítólagos merénylők az elnököt akarták volna lelőni, mert Evo Morales ekkor Venezuelában tartózkodott.

A bolíviai televízió felvételeit orvosok társaságában megtekintve a főszerkesztőnek az a véleménye alakult ki, hogy Rózsa Flores Eduardót és társait gyakorlatilag kivégezték.
 
A Kapu a bolíviai-magyar származású író-költő-újságíró számos könyvét adta ki, "főleg versesköteteket, melyekben mindig a szabadságról, a szerelemről és a harcról ábrándozott" - mondta el a főszerkesztő. A folyóirat következő számában jelenik meg Rózsa Flores Eduardo utolsó írása, mely arról szól, hogy az áldozatok véréből sarjad ki a szabadság. Brády Zoltán emlékeztetett: két számmal ezelőtt közölték a csütörtökön lelőtt szerző nagyinterjúját azzal a tábornokkal, aki elfogta Che Guevarát. "Ebből az írásból is kiderült, mennyire máshogy történt minden, mint ahogy a sajtó publikálta akkor" - hívta fel a figyelmet.
 
"Állandóan az igazságérzete hajtotta, fantaszta volt. Mi modern Petőfinek hívtuk, egyszer mondtam is neki: te is elesel Segesvárnál. De hogy Bolíviában essen el, azt nem gondoltam" - vallotta be a főszerkesztő.

Dél-Amerika legszegényebb országának leggazdagabb tartományában, Santa Cruzban 2008. május 4-én rendeztek népszavazást a terület autonómiájáról. A választáson részt vett szavazók több mint 80 százaléka az autonómia mellett voksolt az ország "gazdasági tüdejeként" emlegetett tartományban, ahol Bolívia legnagyobb gázmezői találhatók. A szocialista Evo Morales, Bolívia első indián elnöke azonban érvénytelennek nyilvánította a referendumot arra hivatkozva, hogy az ellentétes az ország alkotmányával, 2008 júniusában azonban újabb keleti tartományok nyilvánították ki népszavazásokon autonómiaigényüket. 

Magyarosi Árpád Debrecenben tanult - részletek a folytatásban

Nem készültek merényletre Rózsa Flores Eduardóék - állította pénteken az MTI-nek nyilatkozva Brády Zoltán, a csütörtök hajnalban a bolíviai Santa Cruzban lelőtt író-újságírót főmunkatársként foglalkoztató Kapu című folyóirat főszerkesztője. 

Elmondása szerint Brády Zoltán rendszeresen tartotta a kapcsolatot Rózsa Flores Eduardóval, akivel utoljára két napja beszélt. "2008 májusában utazott Bolíviába, mert megundorodott a hazai politikai helyzettől, azt mondta, kimegy harcolni a kommunisták ellen" - közölte a főszerkesztő. Mint hangsúlyozta, Bolíviában polgárháború zajlik már egy éve, az elszakadásért küzdő Santa Cruzban született Rózsa Flores ezért tért vissza a dél-amerikai országba.

"Eduardo az őserdőben élte az életét, és harcolt rendszeresen, naponta volt harci cselekményük. Az azonban nem igaz, hogy merényletekre készült, vagy ilyeneket követett volna el. Katona, partizán volt, több ezer társával harcolt az őserdőben" - számolt be Brády Zoltán, hozzátéve: azért sem állja meg a helyét, hogy a bolíviai hadsereg által lelőtt állítólagos merénylők az elnököt akarták volna lelőni, mert Evo Morales ekkor Venezuelában tartózkodott.

A bolíviai televízió felvételeit orvosok társaságában megtekintve a főszerkesztőnek az a véleménye alakult ki, hogy Rózsa Flores Eduardót és társait gyakorlatilag kivégezték.
 
A Kapu a bolíviai-magyar származású író-költő-újságíró számos könyvét adta ki, "főleg versesköteteket, melyekben mindig a szabadságról, a szerelemről és a harcról ábrándozott" - mondta el a főszerkesztő. A folyóirat következő számában jelenik meg Rózsa Flores Eduardo utolsó írása, mely arról szól, hogy az áldozatok véréből sarjad ki a szabadság. Brády Zoltán emlékeztetett: két számmal ezelőtt közölték a csütörtökön lelőtt szerző nagyinterjúját azzal a tábornokkal, aki elfogta Che Guevarát. "Ebből az írásból is kiderült, mennyire máshogy történt minden, mint ahogy a sajtó publikálta akkor" - hívta fel a figyelmet.
 
"Állandóan az igazságérzete hajtotta, fantaszta volt. Mi modern Petőfinek hívtuk, egyszer mondtam is neki: te is elesel Segesvárnál. De hogy Bolíviában essen el, azt nem gondoltam" - vallotta be a főszerkesztő.

Dél-Amerika legszegényebb országának leggazdagabb tartományában, Santa Cruzban 2008. május 4-én rendeztek népszavazást a terület autonómiájáról. A választáson részt vett szavazók több mint 80 százaléka az autonómia mellett voksolt az ország "gazdasági tüdejeként" emlegetett tartományban, ahol Bolívia legnagyobb gázmezői találhatók. A szocialista Evo Morales, Bolívia első indián elnöke azonban érvénytelennek nyilvánította a referendumot arra hivatkozva, hogy az ellentétes az ország alkotmányával, 2008 júniusában azonban újabb keleti tartományok nyilvánították ki népszavazásokon autonómiaigényüket. 

Magyarosi Árpád Debrecenben tanult - részletek a folytatásban

OLDALTÖRÉS: Magyarosi debreceni évei

 Debreceni diák volt Magyarosi Árpád, akit csütörtökön hajnalban lőttek le a rendőrök a bolíviai Santa Cruz egyik szállodájában végrehajtott művelet során - tudta meg az MTI helyi tudósítója pénteken a cívis városban. 

Sajtóértesülések szerint két magyart is lelőttek, egyet pedig őrizetbe vettek csütörtök hajnalban Bolíviában, az Evo Morales elnök ellen tervezett merénylet felszámolása közben. Az egyik magyar származású áldozat Rózsa-Flores Eduardo, a másik Magyarosi Árpád volt. Tóásó Elődöt őrízetbe vették a hatóságok.

"Árpád egy nagy mosoly volt" - jellemezte az egykori debreceni diákot B. Zsuzsanna, aki két évig egy kollégiumban lakott a székely fiúval.
 
"Hihetetlen, hogy Árpád terrorista lett volna" - mondta a lány, aki szerint Árpád jókedvű, vidám és mosolygós fiú volt.     Olyannyira - tette hozzá -, hogy ha valakit "a koliban" szomorkodni látott, vette a gitárját, s azonnal vidám dalokkal derítette jó kedvre diáktársait.

B. Zsuzsanna azt is elmondta Magyarosi Árpádról, hogy a székely fiú "nagy magyar", "Nagy-Magyarország hívő" volt, de semmi nem utalt esetleges külföldi ténykedésére. A lány tudomása szerint Árpád tanult Kecskeméten, majd Debrecenben a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán szerzett - mintegy két éve  - tanítói diplomát, de beiratkozott közben a Debreceni Egyetem bölcsészettudományi karára is.

B. Zsuzsanna szavaiból az is kiderült, hogy Árpádot kirúgták a főiskola kollégiumából, mert ittas állapotban az ablakon át kihajított az utcára egy tv-készüléket. Magyarosi Árpád internetes közösségi adatlapja szerint a fiú - aki most Brazíliában élt -, megalapítója volt a Székely Légiónak, s tagja a Magyar Iszlám Közösségnek.

 Debreceni diák volt Magyarosi Árpád, akit csütörtökön hajnalban lőttek le a rendőrök a bolíviai Santa Cruz egyik szállodájában végrehajtott művelet során - tudta meg az MTI helyi tudósítója pénteken a cívis városban. 

Sajtóértesülések szerint két magyart is lelőttek, egyet pedig őrizetbe vettek csütörtök hajnalban Bolíviában, az Evo Morales elnök ellen tervezett merénylet felszámolása közben. Az egyik magyar származású áldozat Rózsa-Flores Eduardo, a másik Magyarosi Árpád volt. Tóásó Elődöt őrízetbe vették a hatóságok.

"Árpád egy nagy mosoly volt" - jellemezte az egykori debreceni diákot B. Zsuzsanna, aki két évig egy kollégiumban lakott a székely fiúval.
 
"Hihetetlen, hogy Árpád terrorista lett volna" - mondta a lány, aki szerint Árpád jókedvű, vidám és mosolygós fiú volt.     Olyannyira - tette hozzá -, hogy ha valakit "a koliban" szomorkodni látott, vette a gitárját, s azonnal vidám dalokkal derítette jó kedvre diáktársait.

B. Zsuzsanna azt is elmondta Magyarosi Árpádról, hogy a székely fiú "nagy magyar", "Nagy-Magyarország hívő" volt, de semmi nem utalt esetleges külföldi ténykedésére. A lány tudomása szerint Árpád tanult Kecskeméten, majd Debrecenben a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán szerzett - mintegy két éve  - tanítói diplomát, de beiratkozott közben a Debreceni Egyetem bölcsészettudományi karára is.

B. Zsuzsanna szavaiból az is kiderült, hogy Árpádot kirúgták a főiskola kollégiumából, mert ittas állapotban az ablakon át kihajított az utcára egy tv-készüléket. Magyarosi Árpád internetes közösségi adatlapja szerint a fiú - aki most Brazíliában élt -, megalapítója volt a Székely Légiónak, s tagja a Magyar Iszlám Közösségnek.

 Debreceni diák volt Magyarosi Árpád, akit csütörtökön hajnalban lőttek le a rendőrök a bolíviai Santa Cruz egyik szállodájában végrehajtott művelet során - tudta meg az MTI helyi tudósítója pénteken a cívis városban. 

Sajtóértesülések szerint két magyart is lelőttek, egyet pedig őrizetbe vettek csütörtök hajnalban Bolíviában, az Evo Morales elnök ellen tervezett merénylet felszámolása közben. Az egyik magyar származású áldozat Rózsa-Flores Eduardo, a másik Magyarosi Árpád volt. Tóásó Elődöt őrízetbe vették a hatóságok.

"Árpád egy nagy mosoly volt" - jellemezte az egykori debreceni diákot B. Zsuzsanna, aki két évig egy kollégiumban lakott a székely fiúval.
 
"Hihetetlen, hogy Árpád terrorista lett volna" - mondta a lány, aki szerint Árpád jókedvű, vidám és mosolygós fiú volt.     Olyannyira - tette hozzá -, hogy ha valakit "a koliban" szomorkodni látott, vette a gitárját, s azonnal vidám dalokkal derítette jó kedvre diáktársait.

B. Zsuzsanna azt is elmondta Magyarosi Árpádról, hogy a székely fiú "nagy magyar", "Nagy-Magyarország hívő" volt, de semmi nem utalt esetleges külföldi ténykedésére. A lány tudomása szerint Árpád tanult Kecskeméten, majd Debrecenben a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán szerzett - mintegy két éve  - tanítói diplomát, de beiratkozott közben a Debreceni Egyetem bölcsészettudományi karára is.

B. Zsuzsanna szavaiból az is kiderült, hogy Árpádot kirúgták a főiskola kollégiumából, mert ittas állapotban az ablakon át kihajított az utcára egy tv-készüléket. Magyarosi Árpád internetes közösségi adatlapja szerint a fiú - aki most Brazíliában élt -, megalapítója volt a Székely Légiónak, s tagja a Magyar Iszlám Közösségnek.

Külügyminisztérium: ha van magyar az elfogottak között, konzuli védelmet kap

A Külügyminisztérium konzuli védelmet biztosít, ha bebizonyosodik, hogy van magyar az Evo Morales bolíviai elnök ellen tervezett merénylet felszámolása közben elfogottak között - mondta Szelestey Lajos külügyi szóvivő pénteken az MTI-nek. 

Ha bebizonyosodik, hogy van magyar állampolgár az elfogottak között, akkor jár neki a konzuli védelem, ebben az esetben a bolíviai tiszteletbeli magyar konzul segíthet - hangsúlyozta a szóvivő. Szelestey Lajos elmondta: a gyakorlat szerint a konzul meglátogatja a fogvatartottat a börtönben, felméri a helyzetét, elmondja neki, hogy mi vár rá, valamint javasolhatja, hogy fogadjon helyi ügyvédet.  A szóvivő hozzátette: a Külügyminisztérium továbbra sem kapott hivatalos tájékoztatást a csütörtöki rajtaütésről.

A bolíviai rendőrfőnök csütörtökön jelentette be, hogy két magyart és egy bolíviait lelőttek az Evo Morales bolíviai elnök ellen tervezett merénylet felszámolása közben. A bolíviai El Deber hírügynökség internetes oldalának pénteki információi szerint a rendőrök a Santa Cruz-i Las Américas szállodában végrehajtott művelet során lőtték le Eduardo Rózsa Florest, Magyarosi Árpádot és Michael Martin Dwyert. A csütörtökön hajnalban lezajlott akció során őrizetbe vették Mario Tadicot és Tóásó Elődöt. Tóásó Előd konzuli segítséget kap

 A bolíviai elnök ellen tervezett merénylettel összefüggésben őrizetbe vett Tóásó Elődnek magyar útlevele van - erősítette meg a sajtóhíreket a külügyi szóvivő pénteken délután  az MTI-nek. Szelestey Lajos hozzátette: az őrizetbe vett férfi magyar állampolgárként számíthat a konzuli szolgálat segítségére. 

A külügyi szóvivő elmondta: a bolíviai hatóságoktól a magyar diplomácia még nem kapott arra választ, hogy a halottak között van-e magyar állampolgár.  Szelestey Lajos beszámolt arról, hogy Tóásó Elődöt már kihallgatták, a kihallgatáson jelen volt frissen felfogadott védőügyvédje és a bolíviai tiszteletbeli magyar konzul is. A Külügyminisztérium folyamatosan figyelemmel követi a fejleményeket, s ha akár az őrizetbe vett férfinak, akár a bolíviai hatóságoknak kérésük, kérdésük van, a  nemzetközi gyakorlatnak megfelelően jár el - közölte a szóvivő.

Tóásó Előd novembertől élt Bolíviában 

A 29 éves Tóásó Előd novemberben ment ki Bolíviába, ahol a család információja szerint számítógépes munkát végzett; hozzátartozói egyelőre nem kaptak hivatalos értesítést arról, ami a férfivel történt - tudta meg az MTI pénteken a férfi nővérétől.  Mint a nevének mellőzését kérő fiatalasszony az MTI-nek elmondta: a televízióból értesült a történtekről. 

Péntek délelőtt felhívta a Külügyminisztériumot, információt és jogsegélyt akart kérni, de érdemi választ még nem tudtak neki adni, mert az ügyről akkor a minisztériumnak még nem volt hivatalos értesülése. 
 
A család a következő napokban keres egy olyan jogvédő szervezetet, amely jogsegélyt tud nyújtani Tóásó Elődnek, ha eljárás indul ellene. Arra azonban nincs lehetőségük, hogy Bolíviába utazzanak - mondta a férfi nővére. A három gyermeket nevelő, s a kétéves legkisebbel gyesen levő fiatalasszony a könnyeivel küszködve állította: öccse nem terrorista, nem anarchista. Jóindulatú, becsületes, naiv és hiszékeny ember, akit lehet, hogy megtévesztettek, "bepaliztak". 

Mint elmondta, informatika tanár végzettségű öccse, aki a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem had- és biztonságtechnikai mérnöki szakának levelező hallgatója volt, a 2008-2009-es félévben felfüggesztette a tanulmányait, majd tavaly november elején   Írországba ment munkát keresni.  Onnan pedig még novemberben Bolíviába távozott. Bolíviába utazásának szándékát - bár nővérével folyamatosan tartotta a kapcsolatot - nem jelentette be a családnak. 

"Ha tudom, mit tervez, lebeszéltem volna" - mondta a testvér. 

A tervezett merénylet felszámolása közben lelőtt Magyarosi Árpád gyermekkori barátja volt Tóásó Elődnek, a két fiú már bölcsődébe is együtt járt. Tóásó Előd nővére arról nem tudott, hogy a lelőtt barát áttért az iszlám hitre, de - mint mondta - testvére ezzel kapcsolatban biztosan nem követte.

A folytatásban: kedd mutatják be Rózsa-Flores utolsó interjúját a Magyar Televízióban 

OLDALTÖRÉS: Rózsa Flores Kepes Andrásnál

Április 21-én este a Magyar Televízió (MTV) Különös történetek című műsorában kerül adásba a csütörtök hajnalban Bolíviában lelőtt Rózsa Flores Eduardóval rögzített utolsó felvétel. Az anyag gyakorlatilag végrendeletnek készült - mondta el az MTI-nek pénteken a műsor szerkesztője, Kepes András.  A bolíviai rendvédelmi szervek által két társával együtt Santa Cruzban lelőtt író-újságíróval Kepes András már készített egy anyagot, amelyet 2008. október 15-én adott le az MTV.

Mint a szerkesztő megjegyezte, Rózsa Flores Eduardóval közvetlenül elutazása előtt, szeptemberben találkozott utoljára, ekkor forgatott vele még egy anyagot, vélhetően a legutolsót, amelyen a bolíviai-magyar író szerepelt.
 
"Ez egy titkos felvétel volt, operatőr sem volt benn, csak mi ketten és egy kamera. Eduardo megkért, hogy erről a felvételről ne beszéljek senkinek, és a lelkemre kötötte, hogy ne hozzam nyilvánosságra, amíg ő esetleg visszajöhet; illetve abban az esetben, ha nem térne vissza, azt teszek a kazettával, amit akarok" - árulta el Kepes András.

Mint mondta, erre az anyagra fog épülni a Különös történetek kedd esti különkiadása is. 

"Ennek az adásnak a szeptemberben készített felvétel lesz az egyik részlete, amelyből világos lesz, hogy Eduardo miért is ment Bolíviába. Elég egyértelműen kiderül, hogy mi a háttere ennek a jelenlegi eseménynek (Rózsa Flores lelövésének), amelyet a különböző sajtóorgánumok különféleképpen interpretálnak" - mondta el a televíziós szerkesztő.

Mint Kepes András megjegyezte, szeptember óta e-mailen keresztül maradtak kapcsolatban; Rózsa Flores Eduardo néhány nappal ezelőtt is írt neki. "Nagyon elszórtan tartottuk a kapcsolatot, de azt hiszem, szegény, nem a levelezéssel foglalkozott elsősorban" - fogalmazott. Kepes András nem tud róla, hogy az író a csütörtök hajnali események előtt keveredett-e már összetűzésbe a bolíviai hatóságokkal.
 
"Szerette volna, ha kimegyek forgatni, de mondtam, hogy ez nem az én műfajom, bár forgattam már vele a délszláv háborúban a kilencvenes évek elején, az azonban egy más helyzet volt. Én a kamaszkoromat Dél-Amerikában töltöttem, ez volt az egyik közös kapocs köztünk. Azt mondta, egyetlen emberben bízik meg: bennem, és nekem mondja el gyakorlatilag a végrendeletét, hogy miért is ment oda, és hogy mit gondol a bolíviai helyzetről" - emlékezett.

A televíziós újságíró szerint nehéz lenne tisztázni a Santa Cruzban történteket: "a jelenlegi információkból egyértelműen kiderül, hogy van a kormánynak egy változata, a bolíviai ellenzéknek van egy másik, mi pedig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megtudjuk az igazságot. Én azt tudom majd bemutatni ebben a műsorban, hogy mi volt Eduardo változata, hogy ő miért ment oda". 

A szombati fejleményekről a következő oldalon olvashat - Rózsa Florest eltemették

Április 21-én este a Magyar Televízió (MTV) Különös történetek című műsorában kerül adásba a csütörtök hajnalban Bolíviában lelőtt Rózsa Flores Eduardóval rögzített utolsó felvétel. Az anyag gyakorlatilag végrendeletnek készült - mondta el az MTI-nek pénteken a műsor szerkesztője, Kepes András.  A bolíviai rendvédelmi szervek által két társával együtt Santa Cruzban lelőtt író-újságíróval Kepes András már készített egy anyagot, amelyet 2008. október 15-én adott le az MTV.

Mint a szerkesztő megjegyezte, Rózsa Flores Eduardóval közvetlenül elutazása előtt, szeptemberben találkozott utoljára, ekkor forgatott vele még egy anyagot, vélhetően a legutolsót, amelyen a bolíviai-magyar író szerepelt.
 
"Ez egy titkos felvétel volt, operatőr sem volt benn, csak mi ketten és egy kamera. Eduardo megkért, hogy erről a felvételről ne beszéljek senkinek, és a lelkemre kötötte, hogy ne hozzam nyilvánosságra, amíg ő esetleg visszajöhet; illetve abban az esetben, ha nem térne vissza, azt teszek a kazettával, amit akarok" - árulta el Kepes András.

Mint mondta, erre az anyagra fog épülni a Különös történetek kedd esti különkiadása is. 

"Ennek az adásnak a szeptemberben készített felvétel lesz az egyik részlete, amelyből világos lesz, hogy Eduardo miért is ment Bolíviába. Elég egyértelműen kiderül, hogy mi a háttere ennek a jelenlegi eseménynek (Rózsa Flores lelövésének), amelyet a különböző sajtóorgánumok különféleképpen interpretálnak" - mondta el a televíziós szerkesztő.

Mint Kepes András megjegyezte, szeptember óta e-mailen keresztül maradtak kapcsolatban; Rózsa Flores Eduardo néhány nappal ezelőtt is írt neki. "Nagyon elszórtan tartottuk a kapcsolatot, de azt hiszem, szegény, nem a levelezéssel foglalkozott elsősorban" - fogalmazott. Kepes András nem tud róla, hogy az író a csütörtök hajnali események előtt keveredett-e már összetűzésbe a bolíviai hatóságokkal.
 
"Szerette volna, ha kimegyek forgatni, de mondtam, hogy ez nem az én műfajom, bár forgattam már vele a délszláv háborúban a kilencvenes évek elején, az azonban egy más helyzet volt. Én a kamaszkoromat Dél-Amerikában töltöttem, ez volt az egyik közös kapocs köztünk. Azt mondta, egyetlen emberben bízik meg: bennem, és nekem mondja el gyakorlatilag a végrendeletét, hogy miért is ment oda, és hogy mit gondol a bolíviai helyzetről" - emlékezett.

A televíziós újságíró szerint nehéz lenne tisztázni a Santa Cruzban történteket: "a jelenlegi információkból egyértelműen kiderül, hogy van a kormánynak egy változata, a bolíviai ellenzéknek van egy másik, mi pedig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megtudjuk az igazságot. Én azt tudom majd bemutatni ebben a műsorban, hogy mi volt Eduardo változata, hogy ő miért ment oda". 

A szombati fejleményekről a következő oldalon olvashat - Rózsa Florest eltemették

Április 21-én este a Magyar Televízió (MTV) Különös történetek című műsorában kerül adásba a csütörtök hajnalban Bolíviában lelőtt Rózsa Flores Eduardóval rögzített utolsó felvétel. Az anyag gyakorlatilag végrendeletnek készült - mondta el az MTI-nek pénteken a műsor szerkesztője, Kepes András.  A bolíviai rendvédelmi szervek által két társával együtt Santa Cruzban lelőtt író-újságíróval Kepes András már készített egy anyagot, amelyet 2008. október 15-én adott le az MTV.

Mint a szerkesztő megjegyezte, Rózsa Flores Eduardóval közvetlenül elutazása előtt, szeptemberben találkozott utoljára, ekkor forgatott vele még egy anyagot, vélhetően a legutolsót, amelyen a bolíviai-magyar író szerepelt.
 
"Ez egy titkos felvétel volt, operatőr sem volt benn, csak mi ketten és egy kamera. Eduardo megkért, hogy erről a felvételről ne beszéljek senkinek, és a lelkemre kötötte, hogy ne hozzam nyilvánosságra, amíg ő esetleg visszajöhet; illetve abban az esetben, ha nem térne vissza, azt teszek a kazettával, amit akarok" - árulta el Kepes András.

Mint mondta, erre az anyagra fog épülni a Különös történetek kedd esti különkiadása is. 

"Ennek az adásnak a szeptemberben készített felvétel lesz az egyik részlete, amelyből világos lesz, hogy Eduardo miért is ment Bolíviába. Elég egyértelműen kiderül, hogy mi a háttere ennek a jelenlegi eseménynek (Rózsa Flores lelövésének), amelyet a különböző sajtóorgánumok különféleképpen interpretálnak" - mondta el a televíziós szerkesztő.

Mint Kepes András megjegyezte, szeptember óta e-mailen keresztül maradtak kapcsolatban; Rózsa Flores Eduardo néhány nappal ezelőtt is írt neki. "Nagyon elszórtan tartottuk a kapcsolatot, de azt hiszem, szegény, nem a levelezéssel foglalkozott elsősorban" - fogalmazott. Kepes András nem tud róla, hogy az író a csütörtök hajnali események előtt keveredett-e már összetűzésbe a bolíviai hatóságokkal.
 
"Szerette volna, ha kimegyek forgatni, de mondtam, hogy ez nem az én műfajom, bár forgattam már vele a délszláv háborúban a kilencvenes évek elején, az azonban egy más helyzet volt. Én a kamaszkoromat Dél-Amerikában töltöttem, ez volt az egyik közös kapocs köztünk. Azt mondta, egyetlen emberben bízik meg: bennem, és nekem mondja el gyakorlatilag a végrendeletét, hogy miért is ment oda, és hogy mit gondol a bolíviai helyzetről" - emlékezett.

A televíziós újságíró szerint nehéz lenne tisztázni a Santa Cruzban történteket: "a jelenlegi információkból egyértelműen kiderül, hogy van a kormánynak egy változata, a bolíviai ellenzéknek van egy másik, mi pedig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megtudjuk az igazságot. Én azt tudom majd bemutatni ebben a műsorban, hogy mi volt Eduardo változata, hogy ő miért ment oda". 

A szombati fejleményekről a következő oldalon olvashat - Rózsa Florest eltemették

OLDALTÖRÉS: Szombati fejlemények

A Bolíviában kormányzó Mozgalom a Szocializmusért egy szenátora egy horvát származású bolíviai üzletembert vádolt meg annak a "terrorista összeesküvésnek" a megszervezésével, amelyben magyarok is érintettek, és amelynek állítólag Evo Morales elnök meggyilkolása is célja volt. Ricardo Diaz szenátor szerint a Santa Cruzban élő Branko Marinkovic állt "a terrorista összeesküvés" mögött, ő volt a szervezkedés értelmi szerzője - jelentette szombaton a horvát HINA hírügynökség a Los Tiempos című bolíviai lapra hivatkozva.

Morales elnök már tavaly azzal vádolt több Santa Cruz-i politikust és üzletembert, hogy erőszakos tüntetéseket szerveztek ellene, igyekeztek destabilizálni kormányát. Név szerint is említette Marinkovicot. Víctor Hugo Escóbar, a bolíviai rendőrség országos parancsnoka azt mondta a bolíviai állami televízióban, hogy a magyar-bolíviai Rózsa Flores Eduardo volt "a Morales meggyilkolását tervező banda" vezetője. Rózsa Flores egy Bolíviában élő unokatestvére határozottan tagadta, hogy rokona terrorista lett volna, azt mondta, hogy filmkészítés céljából látogatott Santa Cruzba - jelentette a bolíviai média. 

A Bolíviában kormányzó Mozgalom a Szocializmusért egy szenátora egy horvát származású bolíviai üzletembert vádolt meg annak a "terrorista összeesküvésnek" a megszervezésével, amelyben magyarok is érintettek, és amelynek állítólag Evo Morales elnök meggyilkolása is célja volt. Ricardo Diaz szenátor szerint a Santa Cruzban élő Branko Marinkovic állt "a terrorista összeesküvés" mögött, ő volt a szervezkedés értelmi szerzője - jelentette szombaton a horvát HINA hírügynökség a Los Tiempos című bolíviai lapra hivatkozva.

Morales elnök már tavaly azzal vádolt több Santa Cruz-i politikust és üzletembert, hogy erőszakos tüntetéseket szerveztek ellene, igyekeztek destabilizálni kormányát. Név szerint is említette Marinkovicot. Víctor Hugo Escóbar, a bolíviai rendőrség országos parancsnoka azt mondta a bolíviai állami televízióban, hogy a magyar-bolíviai Rózsa Flores Eduardo volt "a Morales meggyilkolását tervező banda" vezetője. Rózsa Flores egy Bolíviában élő unokatestvére határozottan tagadta, hogy rokona terrorista lett volna, azt mondta, hogy filmkészítés céljából látogatott Santa Cruzba - jelentette a bolíviai média. 

A Bolíviában kormányzó Mozgalom a Szocializmusért egy szenátora egy horvát származású bolíviai üzletembert vádolt meg annak a "terrorista összeesküvésnek" a megszervezésével, amelyben magyarok is érintettek, és amelynek állítólag Evo Morales elnök meggyilkolása is célja volt. Ricardo Diaz szenátor szerint a Santa Cruzban élő Branko Marinkovic állt "a terrorista összeesküvés" mögött, ő volt a szervezkedés értelmi szerzője - jelentette szombaton a horvát HINA hírügynökség a Los Tiempos című bolíviai lapra hivatkozva.

Morales elnök már tavaly azzal vádolt több Santa Cruz-i politikust és üzletembert, hogy erőszakos tüntetéseket szerveztek ellene, igyekeztek destabilizálni kormányát. Név szerint is említette Marinkovicot. Víctor Hugo Escóbar, a bolíviai rendőrség országos parancsnoka azt mondta a bolíviai állami televízióban, hogy a magyar-bolíviai Rózsa Flores Eduardo volt "a Morales meggyilkolását tervező banda" vezetője. Rózsa Flores egy Bolíviában élő unokatestvére határozottan tagadta, hogy rokona terrorista lett volna, azt mondta, hogy filmkészítés céljából látogatott Santa Cruzba - jelentette a bolíviai média. 

Eltemették Rózsa Florest, a letartóztatottakat el akarják szállítani

A bolíviai Santa Cruzban előző nap hajnalban végrehajtott kommandóakció három külföldi halottja közül pénteken eltemették a magyar-bolíviai Rózsa Flores Eduardót, míg két társa, Magyarosi Árpád és Dwyer Michael Martin holtteste egyelőre a sorsára vár - jelentette szombaton az El Deber című bolíviai lap online kiadása. Bolíviai kommandósok csütörtökön helyi idő szerint hajnali fél négy körül támadtak Santa Cruz városban, a Las Américas nevű szálloda negyedik emeletén megszállt csoportra. Az akcióban - amelyet utóbb egy Evo Morales elnök meggyilkolására felesküdött terrorista sejt felszámolásaként tálaltak - lelőtték a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert; letartóztatták továbbá a horvát Mario Tadicot és a magyar állampolgársággal rendelkező Tóásó Elődöt.

Mint az El Deber írta, Rózsa Flores holttestét a családtagjai kikérték és eltemették Santa Cruz (a férfi szülővárosa) fő temetőjében. Az ír és a "román-magyar" fiatalember maradványaival a halottasház illetékesei egyelőre várnak, hogy az ügyükben illetékes diplomaták a helyszínre érkezzenek, mert meg akarják vizsgálni. Minthogy azonban hűtés nincs a halottasházban, sokáig nem várnak - közölte egyikük. A bolíviai lap másfelől arról adott hírt, hogy az ügyészség kérte: Tadicot és Tóásót szállítsák el Chonchocoro börtönébe, mert a San Pedro-i, ahol tartózkodnak, nem elég biztonságos, "és a tapasztalt katonák megszökhetnek".


TÓÁSÓ Előd magyar állampolgárt (b) és Mario TADIC-ot, a bolíviai hadsereg horvát származású volt katonáját ábrázoló fotóreprodukciók, amelyeket 2009. április 17-én hoztak nyilvánosságra.(MTI/EPA/Martin Alipaz)

A nyomozást végző ügyészi stáb szűkszavúan annyit mondott, hogy sikerült felgöngyölíteniük a csoport tevékenységét, amelynek célja terror kiprovokálása volt "