Veszteséges az állattartás

Dr. Őri László, a Mezőgazdasági Termelők Vas Megyei Szövetségének elnöke beszámolójában részletesen kitért az állattartásra, amely az utóbbi egy évben összességében veszteséges volt.

A KSH 2008. december elején közzétett adatai szerint Vas megyében 27 ezer szarvasmarhát tartottak, ami 4 százalékos növekedést mutatott az egy évvel korábbi létszámhoz képest. A tehenek száma a megyében közel 13 ezer volt, ami 6 százalékkal volt több, mint az előző év ugyanezen időszakában. A sertések száma viszont csökkent a megyében, 4 százalékkal lett kevesebb egy év alatt. Ezzel szemben a tyúkfélék száma egy év alatt 624 ezer-ről 66 százalékkal, egymillió fölé emelkedett a megyében. A pulykák száma pedig egymillió 167 ezerről egymillió 100 ezerre mérséklődött.

A szövetség tagszervezeteinél az elmúlt évben 4 ezer 662 tehenet tartottak, ebből kicsivel több mint 4 ezer tartozik a tejelő állományhoz. A tagok tejértékesítése 2008-ban 21,4 millió liter volt, ami 10 százalékkal kevesebb, mint 2007-ben. Az extratej felvásárlási átlagára 2008-ban 82,5 forint volt literenként, ami 13,5 százalékkal haladta meg az előző évit. Egy liter extratej előállítási költsége 2008-ban 90 forintba került, amit elért az átlagár és a támogatás összege, így a tejtermelés végül is nem volt veszteséges. A tagszervezetek vágómarha hústermelésében nem volt változás az előző évben. Éves szinten 5,5 százalékkal növekedett a vágómarha értékesítési ára, ennek ellenére még mindig veszteséges, mert a kilogrammonkén-ti 450 forintos önköltséggel szemben így is csak 303 forintos kilónkénti felvásárlási árat lehetett kalkulálni.

A vágósertések átlagára az elmúlt évben élősúlyra számítva 306 forint volt kilo-grammonként. Amíg a vágósertés termelői ára 17,6 százalékkal emelkedett, addig a hizlalás legnagyobb kiadási tételét jelentő takarmányárak 21,1 százalékkal, az állatgyógyászati költségek 5,7 százalékkal, az épületfenntartással kapcsolatos ráfordítások 5,3 százalékkal, az energia 15,6 százalékkal növekedett. A rendelkezésre álló adatok szerint egy kilogramm élősúly önköltsége 350 forint volt, amit a 306 forintos felvásárlási átlagár és a támogatás összege nem ért el, ezáltal a sertéstartás is - a marhához hasonlóan - veszteséges volt.

A szövetkezet tagjai közül két szervezet foglalkozott vágópulyka-hizlalással, összesen 38 ezer 100 darabot értékesítettek. A vágópulyka önköltsége 310 forint volt kilogrammonként, az értékesítési átlagár pedig 318 forint körül alakult. A pulykahizlalás az elmúlt évben támogatással együtt fedezte volna az előállítás költségeit, ha év közben - keretkimerülés miatt - nem állították volna le az állatjóléti támogatások folyósítását.

Az árbevételben meghatározó a növénytermesztés, melynek árbevétele egy év alatt 358 millió forinttal nőtt.

A helyi és a központi költségvetésbe, valamint különböző állami hatóságoknak a szövetkezet tagjai 2008-ban 1 milliárd 179 millió forintot fizettek be adó, járulék, hozzájárulás és egyéb jogcímen, ez 64 millió forinttal haladta meg az előző évi befizetés összegét. A szövetséghez tartozó mezőgazdasági társaságok és szövetkezetek 2008-ban is nagyobb arányban részesedtek a hazai és az európai uniós támogatásokból, mint amennyi befizetést az állami szervek felé teljesítettek.

A mostani támogatási szint, a túl nehézkes támogatásigénylés és ráfordítások miatt az állatállomány drasztikus csökkenése prognosztizálható, ha pedig a tejárak huzamosabb ideig ilyen alacsony szinten maradnak, akkor az a szarvasmarha-állo- mány egy részének a felszámolását eredményezi.