2010.01.07. 10:12
A sózás veszélyei: pusztuló környezet, gyorsan hajtó autósok (Frissítve)
Alig éri el a hőmérő higanyszála a nulla fokot, máris nyúlunk a sóhoz, és csak szórjuk, szórjuk a járdákra, minden különösebb aggály nélkül, pedig a környezetvédők szerint minden egyes gramm több a kelleténél. Régi téma új aspektusokkal.
A német szövetségi környezetvédelmi hivatal munkatársa, Martin Ittershagen környezetbarát alternatívákat javasol a fehér por helyett. Szerinte a hólapátolás mellett murva, zúzalék, granulátum vagy homok kiszórása éppúgy csökkenti a csúszásveszélyt, ráadásul káros környezeti hatások nélkül - írta a Die Welt című német lap internetes kiadása.
A sószórás következményei gyakorta csupán hónapokkal később válnak láthatóvá. Egyrészt az út menti fák nem képesek elegendő vizet felszívni. Másrészt a só a talajban számos fontos tápanyagot kiszorít, és hatással van a mikroorganizmusokra is.
Elsősorban a fasorokat alkotó fajok, például a juhar, a hárs és a gesztenye reagál érzékenyen a sóra.
Németországban a pénzhiány miatt egyre több község már csak a veszélyes útszakaszokat sózza. Amúgy alig takarítják az utakat, és nem szórnak ki semmit - meglepő módon ez nem csak a környezetet védi, hanem még a balesetek gyakoriságát is csökkenti. Kutatások igazolják, hogy az autóvezetők a sózott, fekete utakon jóval gyorsabban hajtanak, mint az javasolható volna. Nem veszik ugyanis figyelembe, hogy a só gyakorta vékony csúszós réteget képez mind az úton, mind a fékbetéteken, és ezért akár meg is kétszereződhet a féktávolság. A kezeletlen útszakaszokon ellenben jóval óvatosabban közlekednek az autósok.
Finnországban, Szlovákiában és Ausztriában ezért levonták a következtetéseket, és már számos úton só nélkül vészelik át a telet.
OLDALTÖRÉS: Ősztől nem lehet sózni a köztereket
Ősztől nem lehet sózni a köztereket
Ősztől nem lehet konyhasóval csúszásmentesíteni a köztereket - közölte a kormányszóvivő az MTI-vel csütörtökön. Szollár Domokos elmondta: a rendelet célja a környezet védelme, ezért döntött úgy a kormány, hogy a parkok, a játszóterek és a járdaszakaszok csúszásmentesítését szabályozzák.
Hangsúlyozta: ez nem vonatkozik az úttestekre, azokat továbbra is lehet "sózni".
A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a konyhasó nagy mennyiségű és tartós használata károsítja a növényzetet, a talajt, a vizeket, és az épített környezetet, ezért ehelyett alternatív környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni. Példaként említette a homok, a hamu, a faforgács, a kőzúzalék vagy a murva használatát.
Szollár Domokos kitért arra: a kormányrendelet nem mondja ki a sóhasználat teljes tilalmát, hiszen előfordulhat, hogy ónos eső után a járdákra fagyott jeget olvasztani kell, erre pedig a só alkalmas.
Tájékoztatása szerint az új szabály szeptember 1-jén lép hatályba. Arra a kérdésre, nem jelent-e ez többletköltséget az önkormányzatoknak, úgy válaszolt: a jelenleginél kicsivel igen, de az még többe kerül, ha a sózás miatt kipusztulnak a köztereken a fák és a növényzet.
A kormányszóvivő jelezte, január 1-től életbe lépett az a rendelet, amely tartalmazza a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése esetén kiszabható pénzbírság összegét, ami akár százezer forint is lehet.
Ősztől nem lehet sózni a köztereket
Ősztől nem lehet konyhasóval csúszásmentesíteni a köztereket - közölte a kormányszóvivő az MTI-vel csütörtökön. Szollár Domokos elmondta: a rendelet célja a környezet védelme, ezért döntött úgy a kormány, hogy a parkok, a játszóterek és a járdaszakaszok csúszásmentesítését szabályozzák.
Hangsúlyozta: ez nem vonatkozik az úttestekre, azokat továbbra is lehet "sózni".
A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a konyhasó nagy mennyiségű és tartós használata károsítja a növényzetet, a talajt, a vizeket, és az épített környezetet, ezért ehelyett alternatív környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni. Példaként említette a homok, a hamu, a faforgács, a kőzúzalék vagy a murva használatát.
Szollár Domokos kitért arra: a kormányrendelet nem mondja ki a sóhasználat teljes tilalmát, hiszen előfordulhat, hogy ónos eső után a járdákra fagyott jeget olvasztani kell, erre pedig a só alkalmas.
Tájékoztatása szerint az új szabály szeptember 1-jén lép hatályba. Arra a kérdésre, nem jelent-e ez többletköltséget az önkormányzatoknak, úgy válaszolt: a jelenleginél kicsivel igen, de az még többe kerül, ha a sózás miatt kipusztulnak a köztereken a fák és a növényzet.
A kormányszóvivő jelezte, január 1-től életbe lépett az a rendelet, amely tartalmazza a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése esetén kiszabható pénzbírság összegét, ami akár százezer forint is lehet.
Ősztől nem lehet sózni a köztereket
Ősztől nem lehet konyhasóval csúszásmentesíteni a köztereket - közölte a kormányszóvivő az MTI-vel csütörtökön. Szollár Domokos elmondta: a rendelet célja a környezet védelme, ezért döntött úgy a kormány, hogy a parkok, a játszóterek és a járdaszakaszok csúszásmentesítését szabályozzák.
Hangsúlyozta: ez nem vonatkozik az úttestekre, azokat továbbra is lehet "sózni".
A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a konyhasó nagy mennyiségű és tartós használata károsítja a növényzetet, a talajt, a vizeket, és az épített környezetet, ezért ehelyett alternatív környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni. Példaként említette a homok, a hamu, a faforgács, a kőzúzalék vagy a murva használatát.
Szollár Domokos kitért arra: a kormányrendelet nem mondja ki a sóhasználat teljes tilalmát, hiszen előfordulhat, hogy ónos eső után a járdákra fagyott jeget olvasztani kell, erre pedig a só alkalmas.
Tájékoztatása szerint az új szabály szeptember 1-jén lép hatályba. Arra a kérdésre, nem jelent-e ez többletköltséget az önkormányzatoknak, úgy válaszolt: a jelenleginél kicsivel igen, de az még többe kerül, ha a sózás miatt kipusztulnak a köztereken a fák és a növényzet.
A kormányszóvivő jelezte, január 1-től életbe lépett az a rendelet, amely tartalmazza a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése esetén kiszabható pénzbírság összegét, ami akár százezer forint is lehet.
