A külföldi egyetemek kitartásra, önállóságra nevelik a magyar hallgatókat

Az Erasmus-ösztöndíjjal a Savaria Egyetemi Központ számos hallgatója számára vált elérhetővé az a lehetőség, hogy külföldön folytathassák tanulmányaikat. Akik elég bátrak voltak, rengeteg pozitív tapasztalattal tértek haza a nagy egyetemekről, s rálátásuk van arra is, hogy melyek az alapvető különbségek a hazai és a külföldi intézmények között. Felszereltség, tanár-diák kapcsolat, órai magatartás hogy csak párat említsünk a hosszú listáról.

Bajdó Bettina

Zsolt, Kata, Éva és Eszter nemcsak abban hasonlítanak, hogy a Savaria Egyetemi Központ hallgatói, hanem abban is, hogy az Erasmus-program segítségével külföldi egyetemeken tölthettek el egy fél évet. A fiatalok rengeteg élménnyel, tapasztalattal gazdagodtak, tökéletesítették nyelvtudásukat. Abban mind egyetértenek, hogy előnyükre válik a kint töltött félév, ám abban már nem, hogy álláskeresésnél is jelentene bármi előnyt a kinti szemeszter. Kovács Zsolt fél évig az udinei egyetem tanulója volt, főként azért ment ki külföldre tanulni, hogy nyelvtudását fejlessze. 

A Savaria egyetemen egyébként szlavisztika, horvát nyelv a fő szakon, emellett az olasz nyelvszakon is tanulok  meséli Zsolt.  A külföldi egyetemen is nyelvszakos voltam, emellett marketinget, európai és brit történelmet tanultam, s ezekből sikeres vizsgát is tettem.

Rengeteg szép emlékkel tértem haza Olaszországból, az egyetem sok közös programot szervezett a külföldi diákoknak, főként olyanokat, amelyeken a hallgatók megismerhették egymást és a különféle kultúrákat, szokásokat. Az olasz oktatási rendszer nem sokban különbözik a magyartól, csupán kint népszerűbbek a külföldi csereprogramok. Úgy érzem, hogy a külföldi tanulmányok után Európa kitárta előttem kapuit, s azt a lehetőséget sem vetem el, hogy diploma után külföldön keressek állást. 

Erős Kata a magdeburgi egyetem tanulója volt. Nemcsak tanáraitól, hanem barátaitól is sok jót hallotta a külföldi tanulásról, ezért belevágott.

Németországban germanisztika szakos hallgató voltam  mondja Kata.  Lehetőségem volt közelről megismerni egy másik ország oktatási rendszerét, amiről csak pozitívan tudok nyilatkozni. Merőben eltér az ottani intézmény a hazaitól, elsősorban a tanár-diák kapcsolat volt feltűnően jobb. Először szinte furcsálltam, hogy mennyire családias hangulat uralkodik az órákon, a tanulók és a tanárok kölcsönösen figyelnek egymásra.

Nincs órai hangoskodás vagy rendbontás, ott tanulni járnak az emberek az egyetemre. Kint egyébként a diákokat is jobban támogatja az állam, mint itthon, például a diákigazolvánnyal ingyen használhattuk a városban a tömegközlekedést, s ingyen lehetett fénymásolni, nyomtatni.

Az erasmusos társaimmal sok programot szerveztünk, vasárnaponként például megfőztük egymásnak a saját országunk nemzeti specialitását. A gulyáslevest szinte követelték tőlem, hatalmas sikere volt, de a paprikás csirke és a mákos guba is azonnal elfogyott.

Kata hozzáteszi, úgy érzi, nagyon sokat fejlődött, főleg a látásmódja, mert tudja, mit jelent interkulturálisnak lenni. Nyitottnak érzi magát a világra, s tudja, hogy fontos az együttműködés.

Végh Eszter még külföldön tanul, Belgiumban a University of Antwerpen nevű intézményben. Főleg a nyelvtudásom fejlesztése miatt szerettem volna kijutni külföldi egyetemre, és persze ez egy olyan élmény, amit kár lenne kihagyni  mondja a fiatal egyetemista.  Kint angol irodalmat hallgatok, Szombathelyen viszont esztétikát tanulok.

Antwerpenben sokkal nagyobb az egyetem, általában több százan vagyunk egy órán. Az oktatási rendszer teljesen ugyanolyan, mint itthon, ám az iskola jobban felszerelt. Először mindenképpen szeretném befejezni a tanulmányaimat otthon, de elképzelhetőnek tartom, hogy egyszer majd külföldön dolgozzak, akár Belgiumban is, mert ez egy gyönyörű ország és igazán megszerettem.

Czifra Éva a Savaria egyetem angol-rajz szakán volt utolsó éves, amikor jelentkezett a programra. Prágába jutott el, s a kinti egyetemen a nemzetközi tanulmányok tanszék előadásara járt. 

Nagyon érdekes volt egy másik egyetemen tölteni fél évet  meséli Éva , mivel megtapasztalhattam, hogy mennyire másképp működnek a külföldi intézmények. A prágai Károly Egyetem Csehország egyik legrégibb és legjelentősebb egyeteme, a diákok száma eléri az 50 ezret. A kreditrendszert kivéve a Károly Egyetem minden másban különbözik a hazai intézményektől. Az egyik legszembetűnőbb különbség az előadások és szemináriumok elosztása és hossza. Míg az itthoni egyetemen negyvenöt, illetve kilencven perces órák voltak, a Károly Egyetemen minden óra egységesen nyolcvan percig tartott, utána tíz perc szünetet kaptunk. További érdekesség, hogy míg itthon nagyjából egy területen helyezkedik el az egyetem, Prágában a város legkülönbözőbb pontjain voltak az egyes karok épületei és tantermei.

Éva azóta lediplomázott, ám egyelőre munkanélküli. Saját bevallása szerint eddig nem vette észre, hogy előnyt jelentenének a külföldi tanulmányok
 
Megállták a helyüket (Bajdó Bettina jegyzete)

Ha újra kezdhetném  fogalmazódott meg bennem a gondolat, ahogy az energiával teli fiatalok beszámolóit hallgattam. Rengeteg élménnyel gazdagodtak a külföldi egyetemeken, s olyan barátokra is szert tettek a világ minden részéről, akikkel még ma is tartják a kapcsolatot. Bár nem mindegyik diákban hittek a szülők és barátok, mivel nem tudták elképzelni, hogy egyedül is megállják a helyüket az életben.Ő k azonban bebizonyították a kétkedőknek, hogy tévedtek, s olyan plusszal tértek haza a külföldi egyetemekről, melyet már senki sem vehet el tőlük: felnőttek. 
 


 


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!