A semmiből álltak újra talpra: így éltek túl a Nádasdyak

A Nádasdyak történetének újabb fejezetét mutatja be a sárvári múzeum most nyílt tárlata, amihez a Nemzeti Múzeumból is kölcsönöztek reprezentatív képeket.

Merklin Tímea

A megnyitóra eljött Nádasdy Borbála, akinek a felmenőiről szólnak a képek: a dédszülőket látjuk Beczúr Gyula impozáns festményein: Nádasdy Ferencet és feleségét Zichy Ilonát menyasszonyi ruhában.

Ugyanezen a falon látjuk  a nagyszülőket, a szülőket, az édesanyját, aki a Moulin Rouge-ban volt táncosnő, ott ismerte meg őt leendő férje, Nádasdy Pál...

- A székesfehérvári Szent István Király Múzeum történésze, Bányai Balázs kutatja a Nádasdyak 18-20. századi történetét, az ő ötlete volt a kiállítás. Székesfehérváron és Nádasdladányban már szerepelt ez a tárlat, Sárvár a harmadik helyszín - tudtuk meg Takács Zoltán Bálint múzeumigazgatótól.

- A nádasdladányi kastélyban volt a család ősgalériája, amiből nagyon kevés kép maradt meg, de most elhoztuk a Nemzeti Múzeumba került két Beczúr Gyula festményt: az egyik Nádasdy Paulai Ferencet ábrázolja, aki létrehozta a galériát, a másik felesége Zichy Ilona portréja. Itt van Barabás Miklós Nádasdy Lipótot ábrázoló litográfiája. Ő az a Lipót, aki Vas megye alispánja volt 1822-ben. A Nemzetiből jött Orlay Petrics Soma Nádasdy Tamás képe is.

A Nádasdy-család történetétnek tragikus dátuma volt 1671, amikor kivégezték Nádasdy Ferenc országbírót, mert részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. A család minden ingó és ingatlan vagyonát elvesztette, és mivel a várakhoz uradalmak is tartoztak, a jövedelmüket is elvesztették. Elvesztették műkincsgyűjteményeiket, aranyaikat, ezüstjeiket beolvasztották Bécsben, és felhasználták a franciák elleni háborúban.
 
- Ezzel együtt megszűnt a család évszázados politikai vezető szerepe is. Nullára írták őket, innen emelkedetek fel újra - fűzte hozzá Takács Zoltán Bálint. - A család régi hírnevét Nádasdy V. Ferenc szerezte vissza azzal, hogy jelentős haditetteket hajtott végre. Például az 1757-es Prága melletti Kolini csatában, amikor a Habsburg seregek megakadályozták II. Frigyes porosz királyt abban, hogy elfoglalja Prágát. A csatában Nádasdy Ferenc döntő lovas rohamot vezetett. Ennek emlékére alapította az akkori uralkodónő a Mária terézia Katonai rendet, ami Európa egyik legmagasabb katonai kitüntetése volt a II. világháború végéig. Ennek az első magyar adományozottja volt Nádasdy V. Ferenc, aki később tulajdonosa lett annak a huszárezrednek, amely 1888 óta az ő nevét viselte; ennek az anyaga látható a Nádasdy-múzeum huszár-kiállításán.
 
- 2008-ban volt itt egy kiállítás Nemcsak huszár címmel, a mostani tárlat annak a folytatása. A Nádasdyak utolsó háború előtti generációjával találkozhatunk itt, mielőtt államosították volna a vagyonukat - mondta Bányai Balázs, a kiállítás ötletgazdája és rendezője, a Szent István Király Múzeum munkatársa.

- A Nádasdyaknak két hitbizományos ága volt. A múltkori tárlat az egyiket, a mostani a másikat mutatja be. Ez arról szól, hogy éltek, hogy gazdálkodtak a jelenlévő Nádasdy Borbála szülei. Hogy éltek a kastélyukban a lepsényi birtokon, és Bakonynánán, ahol a vadászkastélyuk volt.
 
- Évtizedek óta mindennap bejövök a várba. Ha boltba megyek, akkor is átmegyek a váron, hogy átéljem a találkozást. Tízezerszer jövök, és mindig más, mindig újdonságot ad. Ez a vár nem egyszerűen kőből van, hanem lelke is van, amit érezni lehet - mondta Kondora István, Sárvár polgármestere köszöntőjében a kiállításmegnyitón.

- A Nádasdyak példát adnak abból, hogy ha egy ember élete megtörik, hogyan lehet  újraépíteni. A legkisebb elem is fontos az építményben. Mi a nyomokat látjuk, a Nádasdyak pecsétnyomóját, az órát, minden részlet kell a múltról alkotható képünkhöz.

- Tragikus események határozták meg a Nádasdyak sorsát. Csoda, hogy ma is köztünk vannak - emelte ki Dr. Demeter Zsófia múzeumigazgató ( Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága). Mikor megemlékezünk a  Nádasdy-család sok jeles férfitagjáról, emlékezni kell arra is, hogy mindig kiváló asszonyok voltak mellettük: Esterházy Júlia, Zichy Ilona vagy Augner Antónia (Nádasdy Borbála édesanyja), akinek az ősi élettér elhagyása jutott. A Nádasdyak, amikor tehették, gazdasági újításokat vezettek be, elismert erdő- és vadgazdálkodásuk mellett a példaszerű erdő-és vadvédelem is a nevükhöz fűződik. Erejük teljében virágzó élettereket és kultúrtájat alakítottak ki. Így volt ez Lepsény és Bakonynána környékén is. Nem rajtuk múlt, hogy épületeiknek, birtokaiknak csak nyomuk maradt.

 

OLDALTÖRÉS: Munkatársunk véleménye a Nádasdy-várban lakozó szellemről

Munkatársunk véleménye a Nádasdy-várban lakozó szellemről

Munkatársunk véleménye a Nádasdy-várban lakozó szellemről

Munkatársunk véleménye a Nádasdy-várban lakozó szellemről

Lelki hidat lehet építeni az egyes ember és a vár közt - saját élményei alapján így ajánlja a sárváriaknak a vár látogatását Kondora István polgármester. A várnak lelke van, a várnak szellemisége van. Az újraépítkezés képessége ragadható meg itt. A várban úgy fogadták  Nádasdy Borbálát, és ő is úgy érezte, mintha hazajött volna, pedig  sosem lakott itt.

Csak úgy fogadták. Ahogy nemrégiben testvérét, Nádasdy Erzsébetet is, aki a múzeumnak az órát adományozta.

A Nádasdy- lányok gyerekkorukat a lepsényi kastélyban töltötték, sok szép emlék fűzi őket Bakonynánához, ahol a vadászkastélyuk volt. A kiállítási tárgyak mellett fontos építőkövei a családi történelemnek azok a könyvek is, amiket Borbála ír. Zagolni zabad címmel a gyerekkorukat írja 1956-ig. A szabadság zaga az új, Franciaországban élt életéről szól. A Maradni zabad a hazatérést örökíti meg: Borbála a 90-es évek elejétől Franciaországban és Magyarországon is otthon van.

Sárváron a most megnyílt kiállításon, a Benczúr-képekhez fűződően a dédszüleiről mesélt. Zichy Ilona dédmamáról, akinek már négy gyereke volt, amikor 24 évesen kolerában meghalt. Nádasdy Ferenc dédapa sosem nősült újra, a közügyeknek szentelte életét. Ő kérte meg Benczúr Gyulát, hogy fesse meg a feleségét menyasszonyi ruhában, olyan fiatalon, amilyen valójában volt akkor, őt magát díszmagyarban a kérés idején, sokkal később.

Ezért van a dédapa szemében együtt a büszkeség és a szomorúság, a dédmamáéban pedig talán az a melankólia, hogy jaj, meghalok. Sok tragédia érte a családot a lefejezés óta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!