A víz élettani jelentősége, a vízminőség szerepe - Orbán József (x)

A fejlődéssel együtt járó városiasodás, a termelési struktúra átalakulása szükségessé tette a vízhasználat növekedését, a vizek átvezetését távolabbi helyekre. Ez maga után vonta a vízellátás fejlődését, növelve a vízfelhasználást.

A termelési struktúra változásával egy időben megnövekedett a vizeket szennyező tevékenység, melynek következtében mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek szennyeződtek, szennyeződnek.

Az élőlények testének jelentős része víz, szervezetükben az anyagcsere, táplálékfelvétel a víz közvetítésével történik. Egy felnőtt ember napi vízszükséglete 4-5 liter. Figyelembe véve a szervezet energiaszükségletét a napi táplálékmennyiségben a legnagyobb mennyiség a vízfogyasztás. Az elfogyasztott víz minősége nem lehet számunkra közömbös.

Különböző szakmai kiadványokban olvashattunk a nitrogénvegyületek, a nehézfémsók okozta egészségkárosodásról, az olajszármazékok, a mezőgazdaságban, az iparban használatos kemikáliák környezetromboló hatásáról. A víz kiváló oldószer, oldja a levegőbe jutó szennyeződéseket, a talajjal érintkezve különböző mértékben oldja az ásványi sókat. A vízben oldott anyagok határozzák meg a víz minőségét, a vizek felhasználhatóságát. A nagyobb ásványi anyag tartalmú vizek az ásványvizek. A mélyebb rétegekből feltörő, vagy felszínre hozott magasabb hőmérsékletű vizek ásványi anyag tartalmuk alapján gyógyvizek. A szennyezőanyagot tartalmazó vizek közvetlenül nem, csak a felhasználás minőségi követelményeinek megfelelő tisztítás után hasznosíthatók.

A természetben található vízre tehát, mint látjuk nem a köznyelvben elterjedt meghatározás, mely szerint "színtelen, szagtalan átlátszó folyadék" a jellemző. Ez a meghatározás csak a kémiailag tiszta vízre vonatkozik. A természetben található víz eredetétől függően fontos ásványi anyagokat, a felhasználási cél igényeinek ismeretében esetleg szennyezőanyagokat is tartalmaz.

Az ipari termelés előtt folyó és patakvizeink vízminősége lehetővé tette azok közvetlen emberi fogyasztását. Pest és Buda lakossága részére a "Duna vizes" puttonyokban hordta még a XIX. század közepén is az éltető vizet. A tiszai halászok a Tisza vizéből merítve főzték a finom halászlevet. Hol vannak már ezek az idők?

Folyóink vize a szennyeződések következtében közvetlen ivóvízfogyasztásra ma már nem használható föl. A patakok vize is már csak a felső folyásszakaszon alkalmasak ivóvízfogyasztásra.

Kultúrnövényeik táplálékfelvételük során a felszínhez legközelebbi vízkészleteket, az un. talajvizeket hasznosítják. Ez a vízkészlet közvetlenül érintkezik a talajfelszínnel, ezért minden környezetet szennyező anyag megjelenhet, megjelenik a talajvízben, ennek következtében a növények rostjaiban. Az ilyen területről származó növények elfogyasztásával a szennyezőanyagok az emberi szervezetbe jutva közvetve okozhatnak egészségkárosítást. Példaként említem, hogy a nitrátos vízzel öntözött fejes saláták leveleiben a nitrát feldúsul, így az ilyen növénnyel akár jelentős mennyiségű nitráttal  is terhelhetjük szervezetünket.

Vízkészleteink vízminőségének védelme mindannyiunk kötelessége! A természet, ezen belül a vizek minőségének megóvása érdekében tett minden apró cselekedet számit. Nap mint nap olvashatjuk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés, akkumulátorok, elemek stb. gyűjtése hogyan óvja környezetünket. Kevés szó esik azonban a termékeink felhasználását megelőző, környezettudatosságra nevelés, melynek eredményeként csökkenhet a szennyező anyagok mennyisége.
A környezettudatosságra nevelés a jövőre nézve a legfontosabb tényező, mert következtében az emberek gondolkodásába beépül a környezetvédelem szükségessége, tevékenyégében ott lesz az a cselekvő szándék, hogy a környezet védelme érdekében már a termék kiválasztása, a felhasználni kívánt mennyiség meghatározása is mérlegelés tárgyát képezi. Gondoljunk csupán a csomagoló-anyagok túlzott felhasználására, a gyógyszerfogyasztás során folyóvizeinkbe kerülő hatóanyagok szennyező hatására.

Környezettudatosságra nevelés eredményeként környezetünk, vízkészleteink minősége megóvható, a szennyeződés csökkenthető.

Vízkészletünk a természetes körfolyamat során megújul. A lehulló csapadékot a patakok, folyók tengerekbe, óceánokba szállítják, ahonnan a felszálló párát a felhők a szárazföld fölött eső formájában a földre hullatva megújítják a vízkészletet. Ez a vízmennyiség azonban – földrajzi adottságtól függően, a szélsőséges időjárástól eltekintve – közel állandó. A megújuló vízkészletnél nagyobb mennyiség felhasználása, de az éghajlati változás következtében vízkészleteink fogynak. A vízminőség védelme mellett a vizek mennyiségi védelme is elemi követelmény.

A Kárpát-medence vízkészletben gazdag, megóvása érdekében azonban már ma cselekednünk kell. Minden kis apró intézkedés csökkenti a vízfogyasztást. A csöpögő csap, melynél a percenként öt csepp víz napi 15 liter vízelfolyást eredményez. Korszerű csaptelepek alkalmazása, vízvételezési szokásaink átalakítása (zuhanyozás, mosogatás szakaszos öblítés mellett, stb.) mind a felhasználás csökkentését eredményezi. A csapadékvizek tárolásával a családi házas övezetekben a WC-k, járdák, zöld területeken felhasznált ivóvízmennyiség csökkenthető.

A környezetvédelem, a vízminőség-védelem és a vízfelhasználás területén már ma is tapasztalható pozitív változás, melyre hatással lehet a magasabb fogyasztói költség, de látható és bizakodni lehet abban, hogy egyre szaporodnak azok a mozgalmak, melyek a környezetvédelem, a vízminőség és a vízfelhasználás csökkentése érdekében történik, ezáltal egészségesebb környezetben élhetünk.

A projekt címe: "Zöld hullám – Dunántúl"  (KEOP-6.1.0/B/09-2010-0014)

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

További információ: www.okoregio.eu