Az egykulcsos adó megváltoztatta a fizetéseket

A VOSZ (Vállalkozók Országos Szövetsége) Vas megyei  elnöke, Szőnye József  figyelemmel kísérte két hónapban azokat a nyilatkozatokat. 

A VOSZ mindig azt képviselte, hogy a béreket csak olyan mértékben szabad fejleszteni, amit a gazdaság megenged. Az Érdekegyeztető Tanácsban azoknak, akik nem a versenyszférát képviselik, ahhoz fűződik érdekük, hogy a bérek minél magasabbak legyenek. A versenyszféránál más a helyzet, de tény, hogy nyolc évre visszamenően minden alkalommal elfogadtuk az Érdekegyeztető Tanács ajánlását és be is tartottuk. A Rogán-féle bérkommandó hiába írná elő, hogy mennyi legyen a bérfejlesztés a magánszférában, mert ennek először meg kell teremteni az alapját.

A  vállalkozói szféra elfogadta a 4-6 százalékos ajánlást, ezt mindenki teljesíti az évnek abban a szakaszában, amikor lehetősége nyílik rá, de hibás szándék, hogy minden vállalkozásnak január elsején meg kell tennie ezt a lépés. A vállalkozások nem egyformák:  vannak kisebb jövedelmű cégek, amelyeknél a minimálbérhez közel esnek a jövedelmek, az erősebb vállalkozások átlagbérei meghaladják a  minimálbért, itt a bérek nem esnek abba a körbe, amelyeknél kötelező emelést írhatna elő a kormány, mert több maradt a dolgozóknál januártól. 

- Január óta 1,4 millió ember keres kevesebbet, mint tavaly. Orbán Viktor egykulcsos személyi jövedelemadója sokak számára adóemelést hozott  - véli Szücs Gábor, az MSZP országos választmányának elnökhelyettese. - A kormány a jobban keresőknek több pénzt juttatott a zsebükbe, a szegényektől újra elvett. Szóltunk időben, de nem hallgattak a jó szóra, a narancsököl odacsapott. Bérkompenzációs ajánlásokkal próbálkoznak, de az ajánlás és a törvény nem ugyanaz. A kormánypárt létrehozott egy rossz adórendszert, most elvárják a munkaadóktól, hogy saját zsebből adjanak pénzt a munkavállalóknak. A létükért küzdő kis- és középvállalkozások nem tudják kompenzálni az elhibázott intézkedéseket, a nagy cégeknek  pedig nincs fedezetük hozzá. Viszont havi kétmillió forint jövedelem esetén  havonta 343 ezer forinttal marad több magas beosztású vezetők zsebében. Csak nem ez volt a cél? -

Molnár Miklós, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nevében: Jogi eszközökkel nem lehet a gazdaság szereplőit béremelésre kényszeríteni, lehet  viszont együttműködést ajánlani. Persze más lenne a helyzet, ha  kötelező lenne a kamarai tagság.  Szerintem általában véve jók a kormánynak a gazdaság élénkítését intézkedései.

Eredits Judit, a  Vasi Nyugalom Kft cégvezetője: A Vasi Nyugalom Kft.  minimális létszámú munkavállalót foglalkoztat és vállalkozókat is alkalmaz, véleményem szerint munkavállalóink részére a piaci bérekhez igazodó bruttó bérek kerülnek megállapításra.   Munkavállalóink egy részének nettó jövedelme a bruttó alapbér változtatását figyelmen kívül hagyva az alábbiak szerint változott: az a bruttó alapbér, amely  tavaly 142 ezer 500 forint volt, nettó 102 ezer 610 forintot ért. 2011-ben ugyanez a bruttó bér már csak 100 ezer 705 forint nettót jelentett.  A különbözet 1905 forint havonta, ami éves szinten 22 ezer 860 forintot jelent.  A magasabb bérűek jobban jártak, például 268 ezer 500 forintos alapbérnél havonta nettó kétezer kilencven forinttal vihet többet haza a dolgozó. Annál a  költségelszámoló egyéni vállalkozónál,  aki 108 ezer forintot számláz, 59 ezer 791 forint helyett csak 47 ezer 70  forint marad adózás után. 

Van, aki odafigyelt
 
Az állami vállalati kör túlnyomó részénél odafigyel az alacsony és középkeresetűek nettó munkabérére - mondta Rogán Antal, a bérmonitoring bizottság elnöke. 
 
A Fidesz-KDNP képviselőcsoport bér- és adómonitoring bizottságot hozott létre, melynek az a feladata, hogy megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) hozott megállapodások.

A bizottság a legnagyobb állami cégek képviselőit már meghallgatta és megállapította: az állami cégek által foglalkoztatott mintegy 130 ezer munkavállaló szinte mindegyikénél megtörtént a szükséges bérkompenzáció.