Máig vitázik Kambodzsa és Thaiföld a kultikus templomon

Mint arról már beszámoltunk: tizenhatodik alkalommal is megnyitotta kapuit a Nemzetközi Nyári Egyetem a kőszegi Európa Házban. A főként a gazdasági és társadalmi átalakulásokkal kapcsolatos témákat a tematikájába illesztő kéthetes programsorozat keddi állomásán többek között Sok An, Kambodzsa miniszterelnök-helyettese is előadást tartott.

A népes delegációt vezető magas beosztású politikus elsősorban országa kulturális örökségéről beszélt. A Thai-öböl partján fekvő egykori francia gyarmatnak ugyanis két olyan szentélye is van, amely a világörökség részét képezi. Az egyik a turisták által gyakran látogatott romváros, Angkorvat egyik temploma,  a másik pedig a komoly politikai-katonai konfliktusokat generáló Preah Vihear templom.

A miniszterelnök-helyettes angol nyelvű előadásában kiemelte: a 11. században épített templom Thaiföld és Kambodzsa határán található, a két ország pedig hosszú ideig nem tudott megegyezni arról, hogy a szentély kihez is tartozik. A határvitában a két ország teljesen ellentétes térképeket rajzolt, mind Thaiföld, mind pedig Kambodzsa magának akarta a kultikus, nem mellesleg idegenforgalmi szempontból is vonzó építményt. Az ügyben a hágai Nemzetközi Bíróság kimondta: Thaiföld köteles kivonni katonáit az érintett övezetből. A thai kormány azonban a döntéstől függetlenül is igényt tartott a templomra. A helyzetet ráadásul tovább bonyolította, hogy a  szentély szinte csak Thaiföld felől közelíthető meg.

Bár Sok An szerint a Preah Vihear templom Kambodzsa nemzeti szuverenitásának egyik szimbóluma, ügyében a máig sincs végleges döntés.

OLDALTÖRÉS: Megkezdődött négy népirtással vádolt vörös khmerek pere

Megkezdődött négy népirtással vádolt vörös khmerek pere

Megkezdődött négy népirtással vádolt vörös khmerek pere

Megkezdődött négy népirtással vádolt vörös khmerek pere

A vörös khmerek négy évig tartó rémuralma a 20. század egyik legsötétebb fejezeteként vonult be a világtörténelembe: a Pol Pot vezette rezsim a kambodzsai lakosság közel egynegyedét irtotta ki, és napjainkban alig találni olyan családot a délkelet-ázsiai országban, amelynek valamely tagja vagy rokona ne lenne az áldozatok között.

A khmerek felsőbbrendűségének intézményesítését zászlajukra tűző kambodzsai kommunisták négy, népirtással vádolt vezetőjének a pere hétfőn kezdődött meg Phnompenben. Az 1975 és 1979 közötti totális diktatúra főideológusa, Nuon Chea, Khieu Samphan volt államfő, Ieng Sary egykori külügyminiszter és felesége, Ieng Thirith volt szociális miniszter ellen tavaly szeptemberben emeltek vádat háborús és emberiesség elleni bűnökért, népirtásért, kínzásért, vallási üldözésért. Mind a négyen ártatlannak vallják magukat.
   
Nuon Chea, a "második számú testvér" Pol Pot jobbkeze volt, és korábban leszögezte: nem tartja magát "kegyetlen" embernek, csupán olyannak, aki "hazafiként" cselekedett. A rezsim volt államfője Pol Pot politikáját teszi felelőssé a történtekért, és mint 2004-ben megjelent memoárjában írta, neki személy szerint semmi köze nem volt a diktatúra alatti szélsőséges irányelvekhez. A rezsim volt külügyminisztere feleségével együtt Pol Pot belső köréhez tartozott, így döntő szerepe volt a kulcsfontosságú döntések meghozásában, többek között az értelmiség tagjainak módszeres meggyilkolásában.
   
"Megölték három gyermekemet, az apámat és a férjemet" - mondta a 66 éves Som Hoeun a bíróság bejárata előtt, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy akik ezt tették, megkapják méltó büntetésüket.
   
Sajnos az igazságszolgáltatást jelentősen megnehezíti a vádlottak életkora és egészségi állapota az elkövetett bűncselekmények után 32 évvel. A 84 éves Nuon Chea, a 85 éves Ieng Sary és 79 éves felesége hétfőn egészségi okokra hivatkozva csak rövid ideig tartózkodott a tárgyalóteremben, így egyedül a 79 éves Khieu Samphan maradt a bírók előtt. A kambodzsaiak többsége attól tart, hogy a rémtettek elkövetői nem fogják megérni az ítélet kihirdetését.
   
Ou Virak, az emberi jogok kambodzsai központjának vezetője azért bízik abban, hogy az áldozatok hozzátartozói számára némi elégtételt jelent a háborús bűnösök felelősségre vonása "a kambodzsai nép kollektív tudatába" bevésődött bűnökért.
   
A délkelet-ázsiai ország történetének legvéresebb időszaka akkor vette kezdetét, amikor a Kambodzsai Kommunista Párt főtitkári székét 1963-ban elfoglaló Pol Pot az irányítása alatt álló vörös khmer csapatokkal eltávolította a hatalomból az Egyesült Államok-barát Lon Nol kormányát.

Az új vezetés 1975-ben "agrárforradalmat" hirdetett, amelynek keretében megszüntette a vallást, az iskolákat, a pénzhasználatot, a városokból vidékre telepítette és mezőgazdasági munkatáborokba kényszerítette az embereket, és az értelmiség mint társadalmi réteg megszüntetésére törekedett. A program eredményeként hozzávetőleg 1,7 millióan vesztették életüket: a többséget kivégezték vagy halálra éheztették, sokan pedig az embertelen munkakörülmények között lelték halálukat.
   
A Kína támogatását élvező vörös khmerek rémuralmát a szovjet vezetéssel jó kapcsolatot ápoló, Kambodzsát megszálló vietnámi csapatok szüntették meg, akik egy olyan kommunista rendszert építettek ki az országban, amelynek irányítását túlnyomórészt a vörös khmerektől korábban elpártolt politikusok - közéjük tartozik a jelenlegi miniszterelnök, Hun Sen is - kezébe adták. Pol Pot csapataival az ország északi és nyugati részébe menekült, és Kína támogatásával gerillaháborút folytatott a következő kambodzsai kormányok ellen. A mozgalom azonban fokozatosan elenyészett, és a kilencvenes évek közepére összeomlott. Pol Pot 1998-ban meghalt, elkerülte az igazságszolgáltatást, ahogy a diktatúra több más kulcsfigurája is.
   
A kambodzsai kormány 1997-ben kérte az ENSZ segítségét a volt vörös khmer vezetők bíróság elé állításában. Phnompen 2003-ban kötött megállapodást a világszervezettel arról, hogy közösen hozzák létre az illetékes törvényszéket. 2006-ban végül felállították a fővárosban a Kambodzsai Törvényszékek Rendkívüli Kamaráit (ECCC). Az első pert 2009 februárjában nyitották meg a vörös khmerek egyik hírhedt börtönének Duch néven ismert egykori parancsnoka ügyében. Duch háborús és emberiesség elleni bűnökért kapott eredetileg 35 év börtönbüntetést, ebből 19 évet kell rács mögött töltenie. Az általa vezetett, lényegében kínzóközpontként működő, S-21 jelű börtönben mintegy 15 ezer embert kínoztak és gyilkoltak meg.