Szombaton eldőlhet a váti repülőtér sorsa

A projektről legutóbb februárban írtunk, amikor is a Savaria Airport-projekt előkészítését végző SIA-Port Kft. közölte: lehetőségeinek határához ért, s többet nem tud tenni a repülőtéri projekt megvalósulásáért.

Ezt megelőzően a Vát és Porpác határába tervezett nemzetközi cargo reptér és logisztikai bázis sorsával kapcsolatban számos hír jelent meg. Ezekből kiderült, hogy előrehaladott előkészítettsége és széles körű támogatottsága ellenére sem biztos, hogy zöld utat kap(hat), s állami támogatást is nyer(het) a többezer munkahelyet jelentő, a kínai kormány által preferált beruházás. A gazdasági-politikai zuhanyhíradóban felmerült, hogy Mezőkövesd lehet a befutó, más információk szerint a kínaiak megunták az itteni huza-vonát, és inkább egy lengyelországi beruházásba szállnak be.

A különböző felvetésekre reagálva a Savaria Airport-projekt előkészítését végző SIA-Port Kft. közleményben tudatta, hogy legnagyobb sajnálatára nem tudja eloszlatni a felmerült kételyeket, mivel a döntéshozók részéről a projekt nem kapta meg a végleges jóváhagyást.

Akkori közleményében a cég arra emlélkeztetett, hogy 2005 óta kizárólag saját finanszírozásban dolgozott a nemzetközi légikikötő és az ahhoz kapcsolódó logisztikai központ létrehozásán, s az elmúlt években rengeteg támogatást, biztatást kapott.

A korábbi nyilatkozatokból és iratokból amúgy az látszott, hogy a Shanghai Construktion Group nevű cégen keresztül a kínai kormány valóban részt venne a SIA-Port Kft. reptér-beruházásában és annak finanszírozásában, továbbá amerikai és osztrák érdeklődők is akadtak.

Szintén a projekt mellett szól(t), hogy a beruházás elkezdéséhez a törvénymódosítástól kezdve az előtanulmányokon, légszerkezeti és beruházási terveken át minden szükséges dokumentáció rendelkezésre áll, s a helyi politikusok, köztük az országgyűlési képviselők is támogatták a projektet.

A másik oldalon viszont az volt látható, hogy az említett támogatások, tárgyalások és törekvések ellenére sem akart megszületni a projektnek zöld utat adó vagy éppenséggel azt véglegesen elutasító döntés.

Január közepén egy értesülés alapján arról kérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, hogy a kínai-magyar gazdasági vegyesbizottság decemberi ülésén járva Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Pekingben valóban találkozott-e a Shanghai Construktion Group vezetőivel, s, ha igen, akkor tényleg közölték-e vele, hogy a kínai fél január 27-éig várja a magyar kormány válaszát.

Kérdéseinkre tárca az alábbiakat írta:

"A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elsősorban a jogszabályi környezet egyszerűsítésével, a bürokratikus terhek mérséklésével segítheti a vidéki repülőterek fejlesztését. A szaktárca ezen felül készséggel működik együtt olyan személy- és áruszállítási igények feltárásában, amelyek igazolhatják egy-egy légikikötő életképességét, fenntarthatóságát. Az Új Széchenyi Terv is célul tűzi ki a regionális repterek szolgáltatásainak bővítését, környékbeli üzemekkel és településekkel való kapcsolataik erősítését."

Lehet, hogy a reptéri projekt támogatására most érett meg az idő?

Magyarország és Kína megkötötte a mállapodást, ám  hogy a Szombathely melletti régi reptéren lehet a beruházás helyszíne a  nemzeti fejlesztési miniszter még nem erősítette meg - számolt be az RTL Hiradója.

OLDALTÖRÉS: Ven Csia-pao: áttörést szeretnénk elérni a kínai-magyar kapcsolatokban

Ven Csia-pao: áttörést szeretnénk elérni a kínai-magyar kapcsolatokban

Ven Csia-pao: áttörést szeretnénk elérni a kínai-magyar kapcsolatokban

Ven Csia-pao: áttörést szeretnénk elérni a kínai-magyar kapcsolatokban

Kína kész arra, hogy a magyar féllel együttműködve áttörést érjen el a két ország közötti kapcsolatokban - mondta Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök pénteken, Budapestre érkezésekor a Liszt Ferenc repülőtéren.

A budapesti kínai nagykövetség és a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a kínai kormányfő beszédében azt mondta, a kínai és a magyar népet hagyományos, mély barátság köti össze, Magyarország az első országok közé tartozott, amely felvette a diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal.

Ven Csia-pao személyében 24 év után először látogat kínai kormányfő Magyarországra.

A kínai miniszterelnök szerint a két ország az elmúlt hatvan évben kölcsönösen tiszteletben tartotta, és egyenlő partnerként kezelte egymást, illetve a kölcsönös bizalom jegyében a kapcsolatok stabil fejlődéséért dolgozott. Ven Csia-pao kiemelte, hogy Magyarország soros EU-elnökeként hozzájárult a kínai-magyar kapcsolatok fejlesztéséhez.

Ven Csia-paót pénteken Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Varga Mihály, a miniszterelnökség államtitkára fogadta a repülőtéren.

A kínai miniszterelnök kétnapos hivatalos programja keretében szombaton megbeszélést folytat Orbán Viktor miniszterelnökkel, és felszólal a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett kelet-közép-európai gazdasági fórumon. A kínai kormányfő emellett találkozik a legfőbb közjogi méltóságokkal, és itt-tartózkodása alkalmából több kínai-magyar üzleti megállapodás aláírása is várható.

Az európai körúton tartózkodó kínai kormányfő Magyarországon kívül Nagy-Britanniában és Németországban tesz látogatást.

OLDALTÖRÉS: Külügyi szakértő: beérett a nyitás Kína felé

Külügyi szakértő: beérett a nyitás Kína felé

Külügyi szakértő: beérett a nyitás Kína felé

Külügyi szakértő: beérett a nyitás Kína felé

A kínai miniszterelnök kétnapos hivatalos budapesti látogatása azt mutatja, hogy beérett az elmúlt 7-8 évben megkezdett magyar diplomáciai és gazdasági nyitás Kína felé - mondta Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) szakértője pénteken az MTI-nek.

Ezt a magyar nyitást a korábbi kormányok kezdték meg, a mostani kormány pedig nemcsak folytatta, hanem intenzívebbé is tette - hangsúlyozta a szakértő Ven Csia-pao (Wen Jiabao) budapesti látogatásának első napján.
   
Matura Tamás szerint önmagában már az óriási diplomácia siker, hogy a kínai miniszterelnök eleget tett a magyarországi meghívásnak. Azt mondta, jelzésértékű, hogy a világ egyik legfontosabb vezetője időt szakít és ellátogat Magyarországra, a közép-kelet-európai régióban egyedül ide, a nem is a legnagyobb gazdasági súlyú országba.
   
Értékelése szerint a kínai miniszterelnök útja jele lehet annak, hogy a magyar-kínai kapcsolatok már erősek. Megjegyezte, talán nem véletlen, hogy európai körútjának első állomásán Magyarországot keresi fel, Budapestről utazik tovább Németországba és Nagy-Britanniába. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hónapokban-években több magas szintű kínai delegáció járt Magyarországon. Nagy jelentősége van annak is, hogy Ven Csia-pao szombaton a Magyar Tudományos Akadémián vázolja elképzeléseit az egész közép-kelet-európai régiónak felkínált gazdasági-politikai együttműködésről - tette hozzá.
   
Az MKI szakértője úgy látja, hogy Magyarország szerepe felerősödhetett a 2011. első félévi soros EU-elnökségi szerepkör következtében. Az elnökség lezárultával a magyar diplomácia befolyása megnövekedett - tette hozzá.
   
Azt mondta, Kína elsősorban gazdasági hídfőállást keres Európában. A Kína felé történt magyar nyitás eredményessége remélhetőleg a Magyarországra érkező kínai befektetésekben és munkahelyteremtésben mutatkozik majd meg. Tavaly 8,7 milliárd dollárt tett ki a kínai-magyar külkereskedelmi forgalom volumene, ez nagy növekedés a korábbi évek 5,5-6 milliárd dolláros forgalmához képest. Kínai becslés szerint ez az érték idén eléri 10 milliárd dollárt.
   
Matura Tamás arról is szólt, hogy a Kína és Európa közötti hídszerep betöltésére nemcsak Magyarország vágyik, ilyen törekvései vannak a többi visegrádi országnak, és Románia is egyre inkább nyit Kína felé, tehát ebben a vonatkozásban egyfajta versengés folyik. Véleménye szerint Magyarország egyfajta kaput jelenthet Kínának a csaknem 500 milliós uniós piacra, ráadásul meglehetősen jó logisztikai hátérrel. Hozzátette, Magyarország jó nyitási pontot jelenthet Kína számára a Balkán vagy Görögország, továbbá a keleti piacok, Oroszország felé is.
   
A szakértő ugyanakkor megjegyezte: kínai részről annak nincs feltétlenül racionalitása, hogy egyetlen országra tegyenek fel mindent, minden bizalmukat és tőkéjüket oda irányítsák, kizárólag egy helyen építsenek ki logisztikai és egyéb központokat, ehelyett annak van nagyobb realitása, hogy több, kisebb-nagyobb centrumot létesítsenek, ahonnan a kínai gazdaság szereplői a kontinensen terjeszkedni tudnak.
   
Matura Tamás kitért arra is, hogy a pragmatikus kínai külpolitika erős Európai Uniót szeretne látni, ugyanis ez erősítené az általuk kívánatosnak tartott multipoláris világhatalmi rendszert.